KAPOSVÁRI KALAUZ
ŐSSZEÁLLITOTTA:
Dr. THÚRY ZSIGMOND.
SZERZŐ KIADÁSA. Á R A: 2 PENGŐ.
KAPOSVÁR, 1928.
UJ-SOMOGY NYOMDA- ÉS LAPKIADÓ R.-T.NYOMÁSA.
KAPOSVÁRI KALAUZ
ÖSSZEÁLLITOTTA:
Dr. THÚRY ZSIGMOND.

SZERZŐ KIADÁSA. KAPOSVÁR, 1928.
UJ-SOMOGY NYOMDA- ÉS LAPKIADÓ R.-T.NYOMÁSA.
MINDEN JOG FENNTARTVA.

ELŐSZÓ.
Dr. Thury Zsigmond szerkesztő barátomnak ez a füzete legyen kedvesen fogadott, szivesen forgatott útmutatója és tájékoztatója mindszóknak; - akik városunk, az idegenek látogatásának őszintén örvendő, vendégszerető Kaposvár falai között megjelennek és akiknek kezébe ez a könyvecske eljut.
Szives szeretettel köszöntöm erről a helyről is mindazokat, akik fejlődő városunkat érdeklődő látogatásukkal megtisztelik és ebben a mi városunkban a jóindulatu szemlélődésből velünk együtt azt a hitet meritik, hogy amiképpen céltudatos munkássággal, komoly igyekezettel, erős akarattal és a társadalom harmonikus összefogásával a romokon is lehet épiteni, a feldult, leszegényült otthont is meg lehet szépiteni, ugy a csonkaországot is régi épségében lehet visszaállitani, poraiból is fel lehet támasztani, - ha mindenki megteszi kötelességét!

Vajha történelmi nagy városaink Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, mielőbb velünk együtt, a csorbitatlan Nagymagyarország határain belül, hirdethetnék a magyar élet örökkévalóságát, Árpád népének ujabb ezredévek viharain át szétszakithatlan egységben való fennmaradását.
Kaposvár, 1928. junius havában.
Dr. VÉTEK GYÖRGYKaposvár r. t. város polgármestere,a Nagy Szent Gergely-rend lovagja.

I.
Kaposvár hajdana.
A magyar nép „halszagu" rokonságából az egyik északi tengerparti testvérnemzetnek egy ősrégi mondája azt tartalmazza, a többek között, hogy a „jóltevőteremtőerő a születése előtt 700 éven átszunnyadt a vizanya méhében." Valahogyugyanazt mondhatjuk Kaposvár multjáról,mert teljes 700 éven át ugyszólván csakszunnyadott itt a tejjel-mézzel folyó dusKanaán méhében az a helység, amelyből akésőbbi Kaposvár volt kialakulandó. Hiszvalóban az 1000-edik évtől 1700-ig Kaposvár nevéhez semmi olyan kiemelkedőbbmozzanat nem füződik, amely a szunnyadásállapotának némi ellentéteül lenne felhozható.Hogy királyi adományként birtokoltaaz uralkodóknak hol egyik, hol másik kedvelt hive, hogy osztozott az ország általánossorsában, vagy legalább is a szomszédosterületek hasonló helyzetében, ha törökmegszállotta, vagy kiüritette, ha magyarokkatonáskodtak várában, vagy Mohammedpróféta „igazhitü" fegyveres vitézei sarcolták lakóit, az szerintünk nem teheti fontos jelentőségűvé Kaposvár nevét és történelmi szerepét. Sorsának fordulatai, helyzetének változásai nem kovácsolódtak olyan különleges és tiszteletre méltó egyéni multtá, mint az például az ugyanezen megye déli végénél Szigetvárról köztudomásu. Inkább csak puszta sorozata Kaposvár hétévszázados története az olyan szürke, szintelen epizódoknak, amilyenek a kuruc-labanc háboruskodás végéig bármelyik más dunántuli „vár" ugyanezen időbeli fordulatai között nagyjában, lényegtelen eltérésekkel, rendre feltalálhatók. Ugy, hogy története, mint speciálisan reá jellemző uj fordulatok láncolata, voltaképen igy csak a XVIII. században kezdődik. Ekkor született meg 700 éves szunnyadás után itt az ódon Kaposvár területén az a csodálatos és később még csak egyre nagyobbodó „jótékony teremtőerő", amely idővel busásan meghozta a 7C0 év szendergéséért a kárpótlást, valami addig lappangva rejtőző bámulatos energiával lenditvén előre a fejlődés és haladás szekerének kerekeit.
Külső történet,Kaposvár multjából a tudományos kutatás sem állapithat meg sokat a legrégibb időkből. Mégis könnyen érthető, hogy mint folyóviz melletti, erdőktől körülvett hely, emberi letelepedésre alkalmas volt s igy már az ősidőkben voltak lakói. Falujellegűvé lételének időpontja ismeretlen. A pécsi püspökségnek 1009-ben kelt alapitási oklevele emliti ugyan a „Kapus" nevet, de ez. magát a folyóvizet és nem a mai városunk akkori elődjét jelenti. A XIV. században már nádori gyülést tartanak Kaposunkban. Vára, mint az ellenséges hadak feltartóztatására készült épitmény, a Kapos vizének mellette elterülő mocsarával övezve, az akkori harcászati viszonyok mellett meglehetősen jó védelmi pont lehetett. Keletkezési idejére vonatkozó adat eddig ismeretlen, de Zsigmond király a nikápolyi csata után 7 évre, 1403-ban már mint várat adományozza Kaposunkat. Ez időtől 1543-ig, vagyis 140 éven á', magánbirtokosok tulajdona volt. A szerencsétlen mohácsi vész után 17 évre már királyi vár-ként szerepel, amely 1555. őszén szintén a török hóditók uralma alá kerül. 1565-66-ban egyik török kerület (nahie) központja volt Kaposvár az ez időből fennmaradt török fejadó-lajstromok tanusága szerint. A kaposvári nahie a pécsi vilajethez, illetve a mohácsi szandzsákhoz tartozott és Kapos várában, egy 1618-19-beli adat szerint, 300 főnyi török katonaság tanyázott, többféle fegyvernem szerint tagozódva. Felszabadulása Buda várának visszafoglalása után, 1686-ban következeit be, amikor is Lajos bádeni őrgróf vezérletével hóditották vissza a császári seregek a lealkonyuló félhold uralma alul. Ekkoriban alig állott az egész Kaposvár 120 háznál többől.

Uj ura lesz a várnak.
A török kitakarodása után valami gondviselésszerű szerencsével olyan uj tulajdonos birtokába kerül Kapos vára, összes tartozékaival, hogy ennek a sorsfordulatának későbbi kihatásai is nagy előnyére váltak. I. Lipót császár-király az 1702-ben kelt adománylevelével a mostani kegyuri család akkori ősének, Esterházy Pálnak adta Kaposvárunkat, amelyet azonban az uj tulajdonos a közbejött utolsó kuruc háboru zavarai miatt csak a szatmári béke évében, 1711-ben vehetett tényleg a birtokába. Ez időtől kezdve, mintha egészen uj, kedvezőbb nap ragyogott volna fel Kaposvár egén. Lehet, hogy a háborus évszázadok lelki nyomásától való megszabadultság is egyik mozgatója lett az idők és felfogások változásának és az uj berendezkedést megkönynyitette a harcok bevégződésének tudata. Annyi bizonyos, hogy soha sem lett volna az akkoriban legfeljebb 120 háznyi Kaposvárból a mai - és nagyon nehezen lehetett volna a mai állapotuhoz csak megközelitőleg is hasonló - valamikor, ha a fennebb emlitett földesur, Esterházy Pál herceg 1712-ben meg nem adja a hozzája forduló kaposváriaknak azt a letelepedési engedélyt, amely a további előrejutásának vetette meg kitünően beváló alapját. A herceg által kitüzött 3 év alatt sok uj lakos települt meg itt s minthogy a hercegi uradalmak somogyi központjául is Kaposvárunkat tették meg,
3. Kossuth Lajos álló alakja kaposvári szobrán.
olyan élénkség teremtődött meg itt, hogy 1715-ben már itt tartották meg a megye gyülését. Két évvel később a hercegi uradalom tovább: kegyéből 300 uj házhelyet osztottak ki az igénylők között, megalkotván a kegyur jóvoltából ugyanazt, amit tőrvénnyel ismételt meg a legutóbbi háboru utáni földreform. A most már feltünően felgyarapodott lakosságu Kaposvár elérte azt, hogy 1753-ban a Zala megyével csaknem szomszédos Tapsony községből véglegesen ide helyezték át a megye székhelyét, ami megint csak további gyarapodásnak lett az eszközlője.
A beköltözésekkel előidézett népesedés és emberszaporulat folytán 1789-ben már ismét házhely-kiosztással kellett segiteni a lakásinségen. Ekkor kezdett keletkezni „Uj-utca" néven a város akkori külső körzetén a mai „Petőfi-utca". Közben II. József, a későbbi „kalapos király" a tábornoki kara kiséretében látogatásával tisztelte meg Kaposvárt, a kétévtizedes megyeszékhelyet. Ennek a látogatásnak is szerepe lehetett abban, hogy 1773-ban itt állitották fel a Zalára és Veszprémre is kiterjedő hatáskörü mérnöki hivatalt.
igy fejlődött, gyarapodott, épült, városiasodott Kaposvár, különösen megyeszékhellyé tétele óta. Napjait csak az 1848-49-es események, majd a Bach-korszak abszolutisztikus uralmának szokatlan intézkedései zavarták meg kissé, mig az ősi
alkotmány helyreállitása után, az 1867-tel beállott törvényes állapotok ismét módot adtak azután az előbbi fejlődés lendületesebb folytatására. Ekkor kezdte nagykoruságát elérni Kaposvárnak az a „jótékony teremtőerő"-je, amely 700 esztendei szendergés után az 1700 évek elején született és amely végül is a XX. század mai modern és szép Kaposvárjá-val tette gazdagabbá ezt a sokszenvedésen átment országot. Az alkotásoknak a legutóbbi emberöltőt betöltő ideje egy külön történelemnek lehetne gazdag anyaga.


II.
A mai Kaposvár.

Somogyország szive, büszkesége, legnépesebb és egyetlen városa ma: Kaposvár rendezett tanácsu város, ez a fiatal, élettől duzzadó, bár nagy, dicső multtal nem dicsekedhető, de szép, reményteljes jövőt igérő hely, amely a Kapos folyó bal-, illetve az 1860-as évek óta képződött külvárosainak egy részével ma már a jobb oldalára is átterjeszkedve, fekszik a Budapest-ZágrábFiume vasuti fővonal mellett, a keleti hoszszuság 178 és az északi szélesség 422 foka alatt, lankás hegyvidéktől, lombos erdőktől körülzárt völgyben és szelid emelkedésü halmokon. Közlekedésügyi jelentőségére vall, hogy négy helyiérdekü vasutvonal ágazik
ki belőle Somogymegye különbőző pontjai irányában, Barcs, Fonyód, Siófok és Szigetvár végállomásokkal. A városon halad keresztül kelet-nyugati irányban a pécsvarasdi országut, mely Kaposszentjakab község felől jön be s végighalad a Pécsi-utcán, folytatólag a hosszu Fő-utcán, áthalad a Kossuth-téren, végig megy a Korona-utcán, Széchenyi-téren, Berzsenyi-utcán és végül a Kanizsai-utcán s Kaposmérő község felé vive hagyja el a város területét.
Kaposvár beépitett területe ma mintegy 300 katasztrális hold, mig a városhoz tartozó egész határ 7337 katasztrális hold. Ebből szántóföld 3895, kert 267, rét 872, szőlő 348, erdő 1157 és müvelés alá nem vont (utcatestek stb.) 689 hold.
A város lakott területe hat kerületre van felosztva. Ezek közül az I. kerület nyugati fele foglalja magában a város voltaképeni magvát, a hajdani várnak azt a legközelebbi környékét, amely a legősibb településü és amely a város kereskedelmi negyedének is nevezhető. Ebben a városrészben a Városháza előtti „kis oktogon"-on futnak össze a négy égtáj felöl Kaposvárra bevezető utvonalak s még a vasuti főállomásról is rövid uton megközelithető ez a „city". Érthető tehát, ha itt fejlődött ki az üzleti forgalom, itt települt meg a heti piac s itt lüktet a legpezsgőbb gazdasági élet.
A többi kerületek javarészükben a későbbi fejlődés folyamán, leginkább az utolsó 50-60 év alatt váltak a belterület tartozékaivá. 
Külvárosai is vannak ma Kaposvárnak. Ilyen délfelől a vasuti sinpárok által is leszelt, az anyavárostól a Kapos medrével is elválasztott Donnerváros, amely egy Donner nevü ottani sörgyáros 1863-beli parcellázásai folytán keletkezett. Kelet felől van a „pécsi-utcai külváros", amely 1890 óta, a cukorgyár ottani létesitése folytán épült ki, továbbá délnyugaton a „cseri városrész", amely főleg a pár évtized előtti parcellázások idején keletkezett az ottani fürész- és fatelep, Sörgyár és Vasgyár szomszédságát foglalva el házhelyekül. Keleten van még a „nádasdi telep", ahol 1910-ben a város cigány polgárai rögzittettek állandó lakhelyhez. A földreform kaposvári végrehajtása során keletkeztek még nyugaton a „Rokkanttelep" és északon az u. n. „ Tisztviselőtelep", a legutóbbi őt-hat évben épült házakkal. Sok lakóház van még az Iszákdombon és szanaszét a város határrészein is, különösen a szőlőbeli u. n. hegy-községekben, amelyek közül a Kecel-, Lonka-, Kapos-, Róma-, Ivánfa- és Körtönye- stb. hegybeliek a legszámottevőbbek.
Kaposvár lakosságának összes száma az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 29.502 volt, amelyből akkor 23.310, azaz 75 százalék volt róm. kath. vallásu, mig a lakosság többi 25 százaléka vallási tekintetben a ref., ág. h, ev. és az izraelita felekezet között oszlott meg. A város mai népessége meghaladja a 31.000-et s a felekezeti megoszlás aránya nagyjában most is az előbbi adatokhoz hasonló. A kath. felekezet után legnépesebb az izraelita, amelyhez tartozók lélekszáma több 3000-nél, de nem haladja meg a 4000-et. A reformátusok 2800-3000 körüli, az ágostai evangélikusok pedig 800 körüli számban élnek Kaposvárott. Legujabban a különböző szekták is felütötték fejüket a városban és kisebb gyülekezetet tartanak fenn itt az adventisták, methodisták és a nazarénusok, akikhez tartozók legnagyobb része még valamelyik fentebb emlitett, elismert felekezet tagjaként szerepel a papirnyilvántartásokban.Egyébként, hogy mily rohamosan emelkedett a város lakossága azóta, amióta hiteles népszámlálási adatok ismeretesek, arra álljanak itt az alábbiak : Kaposvár lélekszáma 1869-ben volt 6649, 1880-ban már 9571, 1890-ben 12.544, 1900-ban 17.352, 1910-ben 23.528 és végül 1920-ban 29.502, ami azt mutatja, hogy hat évtized alatt11 közel ötszörösére emelkedett fel a város népessége. Ha ezt a gyarapodási átlagot megtarthatná Kaposvár, akkor, ilyen arányokban tovább fejlődve : 30 év mulva mintegy 45.000-re, 60 év mulya pedig 150.000-re kellene a lélekszámának emelkednie.
A lakások száma természetesen a népesség gyarapodásával párhuzamosan növekedett. Mig 1869-ben csak 630 ház volt Kaposváron, addig 1880-ban már 918, 1890-ben 1443, 1900-ban 2297, 1920-ban 2576, mig ma 3000 fölött mozog. A lakások összes száma felül van a hatezren. A háboru utáni lakásinség csak átmeneti nehézségeket okozott itt. Ma már a lakásviszonyok megjavultak, miután a jelentékeny számu magánépitkezések mellett, az utóbbi években maga a város is igyekezett a lakás-termelést előmozditani, főleg a kisegzisztenciák részére létesitve mintegy 150 kislakást. Ma már szép . számmal vannak lakatlanul heverő, üres lakások ugyannyira, hogy a képviselőtestület indokoltnak látta a lakásforgalom kötöttségének megszüntetését és feliratban fordult e tárgyban a népjóléti miniszterhez, már ez év januárjában.
Kaposvár éghajlati és csapadék viszonyai kedvezőek. Legélvezetesebb évszakok itta tavasz és a nyár. Legkellemesebb, legegészségesebb fekvésü lakások itt azok amelyeknek ablakai délre vagy keletre néznek.
Talajviszonyai kielégitőek. Határában a földek legnagyobbrészt magas termőerejüek. Hegynek mondott dombjain a szőlő és gyümölcs, valamint a kerti vetemények szépen diszlenek. Növényvilága gazdag és változatos. Levegőjét a Steyer-alpok, a Balaton és a Morcok felől áramló szelek tisztogatják és a környező erdők teszik ózondússá, azokon a kerti, parkbeli és utcai fákon és virágokon kivül, amelyek a városban nagy igyekezettel tenyésztetnek.
A lakosság foglalkozásbelileg szerencsés megoszlásu. Hivatalnok, kereskedő és iparos melleit kellőszámu munkás és főldmives is van a városban. A munkaalkalmak jól kihasználtatnak, a munkanélküliség különösebb mérveket nem szokott ölteni, mert a város vezetősége tud gondoskodni a dolgozni akarók foglalkoztatásáról.
Ipari és kereskedelmi élete fejlett, egészséges és az általános előhaladással arányban álló. Mig az 1800-as évek elején csak 4 kereskedő volt a városban, addig 1927-re 580 kereskedelmi foglalkozásu kaposvári egyén volt iparkamarai illeték fizetésére kötelezve. Az Ipartestület megalakulásakor, 1884-ben, a város hivatalos nyilvántartása szerint 312 volt az önálló iparos, 169 a segéd és 195 a tanonc. Az 1927-es év végével pedig 1075 volt az önálló iparos mester, 542 a segéd és 675 a tanonc.
Gyáripar terén is számottevő tényezőket mondhat magáénak a város. Vezetőhelyen áll cukorgyára, mely egyedül 800-1000 alkalmazottnak ad megélhetést. Téglagyárak, malmok mellett van itt sörgyár, vasgyár, szappangyár, vajgyár, bőrgyár, sacharingyár, likőr-gyár, műkő- és cementárugyár, műfestő- és vegyitisztitó gyár, ecetgyár stb.
Kaposvár cimere e füzet cimlapján, eredeti szinezéssel pedig a fedőboritékon látható.


III.
Utcák, középületek, nevezetességek.
- Tájékozódás a városban. -
Kaposvár utcaképződése nem mesterkélt, miért is a városban való tájékozódás még teljesen idegenek részéreis elég könnyű.
A vasuttal érkezők a pályaudvar állomásépiiletén keresztül északkeleti irányban haladva lépnek be a városba, mégpedig az I. kerületbe, ahol mindjárt kedves látvány tárul a szemlélődők elé, amennyiben az aszfalthurkolatu utcatestbe gyep- és virágszigetek vannak izlésesen beékelve, mig az utca aszfalt-gyalogjárói mellett füvesitett, virággal és árnyékadó fákkal tarkitott gyepszegélyek tesznek bizonyságot a város illetékeseinek szépészeti érzékéről és gondos tevékenységéről. De feltűnik mindjárt impozáns fekvésével, parkjával, a közvetlenül itt levő Szinházépület is, (lásd 15. oldal), ugyancsak északkeletre az állomás épülettől, biztos tájékozódási támpontul szolgálva minden idegennek.
A téglaalakban elnyuló belváros déli pontjain vagyunk a pályaudvar és szinház tájékán és a városrész legdélibb utcája itt a Baross-utca, amely nyugatról keletre halad. Nevezetesebb középületei ; a vármegye tulajdonát képező laktanya, jelenleg a 7. honvédgyalogezred, azelőtt a 44-es ezred használatában Ugyanebben az utcában van a csendőr szárnyparancsnokság is.
A Baross-utcától északra, nagyjában hasonlóan nyugat keleti irányban huzódik el az egy kilométer hosszuságu Fő-utca, amelytől északra, méginkább nyugat-keleti irányban, nyulik el az Esterházy-utca és tovább északra ezzel párhuzamosan a Németh István-utca, amely a város egyik előző polgármesteréről, a város területének szerencséskezü megnagyobbitójáról, nyerte elnevezését. Még tovább észak felé ugyanigy fekszik az előbbi kettővel párhuzamosan a Damjanich-utca, mely azonban már a II. kerülethez. tartozik. A térkép-mellékletünkön balról jobbra felé futó utcák között ezek a leghosszabbak a belvárosban. A Fő-utca nyugati meghosszabbitásában találjuk még a Kossuthtér, a Korona-utca, Széchenyi-tér, Vár-utca vonalát, mig ugyancsak a Főutca keleti meghosszabbitásában a Malomutca van, melyből délkelet felé a Pécsiutca, északkelet felé pedig a Mező-utca ágazik ki. Utóbbi kettőn már a III. kerületben vagyunk.
A Pécsi-utcától délre eső részeken terül el a IV. kerület. A belvárosi I, kerülettől délre van a Donnerváros-t magában foglaló V. kerület és a kettőtől nyugatra van a Cseri városrész-t magában foglaló VI kerület.
Az állomás épülettől a város szivébe a Városházához a legrövidebb uton ugy jutunk el, hogy a Baross-utca nyugati végén áthaladunk a Deák-tér-en, innen az északnyugati tengelyvonalu és egyik oldalán részben parkirozott Teleky-utcán feljutunk az evang. templom (lásd 17. oldal) és a polgári leányiskola érintésével a Kossuth-tér-re, Kaposvár "kis Oktogon"-jára. Itt találjuk a kaposvári születésü Kopits János szobrászművész által alkotott Kossuth Lajos-szobrot, (lásd 11. oldal), amelyet 1911-ben lepleztek le országos ünnepség keretében. A szobor háta mögött van a pénzügyigazgatóság kétemeletes palotája, amely még egyemeletes alakjában, 1864-től 1898-ig volt az 1812-ben alapitott kaposvári gimnázium régi otthona. A nyugat felé néző szoboralaktól északra a plebániatemplom (lásd 13. oldal), délre a kétemeletes, tornyos városház (lásd 9. oldal) foglal helyet. Ebben a város hivatalain kivül három helyiséget töltenek meg a második emeleten a Somogymegyei Muzeum tárgyai és irodahelyisége. A városház-palota nyugati oldala mellett déli irányba vonuló Erzsébetut a hetenkint kétszer, kedden és pénteken tartott hetivásárok és naponkénti kispiacok helye.A Kossuth-tér nyugati széle érintkezik a Korona-utcá-val, amely a kereskedelem nyilt üzleteinek elhelyezkedésére van leginkább igénybevéve. Északi irányban a Kossuth-térről a plebániatemplom bejárati része és a Korona-szálloda között elhaladva, a Zárda-utcá-ba (hajdan Pap-utca) jutunk, amelynek keleti oldalán az emeletes plebánialak, mellette a Ranolder püspök által 1873-ban alapitott Zárda (Paulai Szent Vince szerzetes nővérek elemi leányiskolája és óvodája, internátussal), feküsznek. Ebben az utcában született, a felsőkereskedelmi iskola mellett, a 27, szám alatti házban, Rippl-Rónai József világhirü festőművész, akinek hamvai is itt nyugszanak, a város keleti temetőjében (III. kerület). A Zárda-utcából közben nyugatfelé ágazik ki s a Koronautcával párhuzamosan fut a Kontrássy-utca, amelyben az „Uj-Somogy" nyomda-és lapvállalat, a hajdani „Somogyvármegye" cimü napilap utóda, tölti be nagy sikerrel a a megye vezető lapjának és legcélravezetőbb hirdetési organumának szerepét, kiváló nyomdai készitményekkel árasztva el kiterjedt üzletkörét. (Jelen füzet is itt készült!)
A város szivét jelentő Kossuth-térről indul ki keletnek a már emlitett Fő-utca, amelynek északi oldalán a templom melletti legelső épület az 1832-ben készült iskola, „A haza kispolgárainak" felirással. Egykor elemi, később polgári iskola volt, jelenleg tanonciskolául szolgál. Közvetlenül mellette van az a nevezetes hercegi épület, amelyben Csokonai Vitéz Mihály „Dorottyá"-jának főrésze lejátszódik. Egyébként ez az utca is tele van nivós üzletekkel és fontos középületekkel. Északi oldalán vannak a Dunán--tuli Takarék, továbbá a Kisgazda Takarék (nagyatádi Szabó István alapitása), a „Turulszállodá"-val egyépületben, déli oldalon pedig a Somogymegyei Takarék, majd a Kaposvári Takarék, valamennyi a saját diszes palotájában. Ugyanebben az utcában van, szemközt a nemrég megnyitott végü Árpád. utcával, a 100 éves Vármegyeháza „A közjónak" felirással, (Lásd 19. oldal.) távolabb keletre pedig a Fő-utca északi oldalán az elődök harmadik jeles alkotása, az 1840-ben készült Vármegyei Közkórház van, „A szenvedő emberiségnek" felirással. Közben van még az északi oldalon a Rózsagyár és a déli oldalon a Központi áll. elemi iskola kétemeletes épülete, végén, az északi oldalon pedig az u. n. Cigli iskola. A Fő-utca folytatásában levő Malom-utca nevezetessége a MIR malom modern telepe és az izraelita temető, a Pécsi-utcáé pedig a hatalmas Cukorgyár, amely saját erőteleppel is rendelkezik. Az itt levő „Keleti temető" bejárati részénél van a Jézus szive egyházközség uj temploma, (Lásd 39. oldal) tőle északra a plebánia-lak és tovább észak felé a Halottravatalozó. (Lásd 45. oldal.) A Pécsiutca keleti végéhez közel most épül az uj elemi iskola és óvoda, mig tul a vasuti sineken a Vágóhid jelzi a Kapos partján a város keleti szélét.
A Fő-utcába torkollanak be délfelőlről a Csokonai-köz, a Megyeház-utca, Irányi Dániel-utca, benne az állam rendőrség kapitányságával, a gróf Tisza István-utca, amely egyenes folytatása észak felé a pályaudvar előtti Rákóczi--tér nyugat: határvonalának és amelynek folytatásában levő s a Turul-szállónál kezdődő Somssich Pál-utca tengelye szembenéz a turulmadaras Reálgimnázium főépületének közepével. (Lásd 21. oldal). Továbbá ugyancsak délfelől torkollik a Fő-utcába az Anna-utca és tovább keleten a Hársfautca.
Az Eszterházy-utcában (megnyilt 1905--ben) északi oldalán van, nyugat felől keletnek tartva, szép magánépületeken kivül a Nemzeti Kaszinónak 1911-ben készült modern épülete (lásd 25. oldalon), mellette az Igazságügyi palota, benne a kir. biróságokhoz tartozó hivatalokkal, továbbá az 1925-ben épült Postapalota (lásd 31. oldalon), majd az 1898-ban befejezett Reálgimnázium előbb emlitett épülete, az Erdőigazgatóság és a közkórház épületeinek egy csoportja ; déli oldalán van az Egyesületi Leánygimnázium (most Leányliceum) pár éves épülete, kelet felé a Magyar Nemzeti Bank kaposvári fiókjának szép palotája, majd a ref. leányinternátus és a kórház Sebészeti pavillonja.
A Németh István-utcában (hajdan Meggyes-utca) északi oldalon van, nyugat felől keletnek tartva, a Tüzoltó palotává átalakitott hajdani Granarium, a KANSz vasutas csoportjának 1898-ban készült kétemeletes Internátusa; mig a déli oldalon vannak : az 1902-ben létesült Siketnéma Intézet és az 1908-ban felavatott vörös téglás Ref. templom, (lásd 29. oldalon) a husi év előtt épült Hivatalnokok Társasköre, majd a Mayer Bertalan kormánytanácsos, ipartestületi elnök buzgalmából két év előtt létesült pompás Iparosszékház, még tovább az 1912-ben felszentelt Szent Imre kápolna, amelytől kezdődőleg gyönyörü kettős hársfasor huzódik az utca déli oldalán a keleti vég felé, pompás, illatdus sétányt szolgáltatva a lakosságnak. (Kaposvár „ Unter den Linden"-je !) Itt van végül még a Járványkórház, a közkórházi ravatalozó, a tüdő dispensaire (lásd 33, oldal.) előudvarában. A legészakibb párhuzamos utca a Fő-, Eszterházy- és Németh István-utcák tengelyével a már a II. kerülethez tartozó Damjanich-utca, amely a Honvéd-utcából ágazik ki kelet felé a hajdani Honvédlaktanya, ma Vámőrkerületi parancsnokság épületével az északi oldalának legelején, amely mellett közvetlenül kelet felől a Reformátusok Gyülekezeti Háza most épül. Az ennek keleti homlokzatánál északra tartó Árpád-utca kereszteződése után a most létesitett és felavatásra kerülő városi uj park terül el, mintegy 8 holdon, a keleti határául szolgáló Szent Imre-utca vonaláig, amelyen tul a Tennisz-pályák, beljebb északra pedig a Sporttelep, a tribünépitménnyel található a Hunyadi János-tér-en.
A most emlitett uj park hátterében látható észak felől a modern uj polgári fiuiskola remek épülete, (lásd 37, oldal) mig mögötte a Tisztviselő Telep uj házai találhatók az egymással párhuzamosan északnak tartó Nagyváradi-, Temesvári- és Kassaiutcákkal, amelyek déli végüknél a még ezután kiképzendő Pozsonyi-körut-ba torkollanak.
Az eddig érintett utcákon kivül a belvároshoz tartozik még Kaposvár egyik legrégibb utcája, a hajdani „Hosszu", ma Berzsenyi-utca, mely a Széchenyi-tértől a Kanizsai-, illetve Füredi- és Keresztutcák összeszögelléséig terjed északnyugati irányban. Ebben van a keleti oldalon az 1862-64-ben épitett és 1896-ban megnagyobbitott izraelita templom (lásd 23. oldal) és elemi iskola, közelében a régi jóhirü, Haidekker-szappangyár, továbbá a nyugati oldalon az Erzsébet kád- és gőzfürdő. A folytatásul szolgáló Kanizsai-utcában van a Hazai Malom modern telepe, tovább nyugatra a fonyódi vicinálisnak „Tüskevári őrház" nevü megállója, ezen tul a nyugati temető, szemben az árvaházzal és Rokkant-telep-pel. A temető keleti szomszédságában terül el, a juta-hetesi országut mentén, az országos vásártér.
A még fel nem sorolt belvárosi utcák közül valaminő nevezetességgel csak a következők birnak : Erzsébet-ut, melynek keleti oldalán van a városházától délre az az uj városi mozgóképszinház s mellette az áramátváltó központ, (lásd 41. oldal) amelytől délebbre a régi villanytelepgépház-épületében székel a közüzemek igazgatósága. Az Arpád-utcá-ban van a nyugati oldalon a kir. törvényszék fogháza, tőle észak felé az 1905-ben alapitott Kath. Kör, (lásd 27, oldal) mellette a ref. lelkészi hivatal. Az Ezredévutcában van a Kerületi Munkásbiztositó, a Tallián Gyula-utca keleti oldalán az Anya-otthon emeletes épülete, (lásd 35. oldal) az utca északi végén pedig a városi ideiglenes járványkórház. Az Ősz-utcá-ban van a Fertőtlenitő Intézet, a város legujabb épitkezéseinek egyike. (Lásd 43. oldal.) Végül a Gróf Apponyi Albert-utcá-ban van á
Közrendészeti és Katonai Kórház. A IV. kerület javarésze a külső városszéleket és közeli szőlőket, hegyi lakásokat foglalja magában, minden középület, vagy nevezetesség nélkül. 
A Donnervárost magában foglaló V kerületet a vasuti sinek fölötti két fölüljáró hid köti össze az anyavárossal. Az egyik mely gyalogosok számára készült, a Deák térről indulólag, a másik, mely kocsik, jár müvek használatára van szánva, ettől nyugatra épittetett meg, Ebben a városrészben van a korcsolya-pálya, az ujabban Jókai liget-té keresztelt Sétatér, majd ettől keletre, mindjárt az u. n. palagyár után a nagyon, tetszetős fekvésü és berendezésü Strand fürdő, kitünő kiránduló vendéglővel összekapcsolva. A legkülső perifériákon a tégla gyár és a hősök-temetője jelzik a város déli végét.
A VI. kerületben, a Cserben, amely Vár-utcai sorompónál a vasuti sineken át közelithető meg, egy kis gyárnegyedbe lépünk, amelyben elül a vasgyár, délre ettől a sörgyár, északnyugatra mindkettőtől vajgyár, mellette a fürésztelep stb. adna foglalkozást a munkáskezeknek. Itt van még a II. számu városi vizműtelep. a városrés állanti elemi iskolája, a katonaság elem., lőtere, az aggápolda és a bankosok (MIRT) gazdasági udvara, fatelepe, a városi vizvezeték egyik nagy tartánya stb.
Ezzel nagyjában már meg is ismertük Kaposvár utcáinak, tereinek, középületeinek, intézményeinek, gyárvállalatainak, nevezetességeinek legnagyobb részét. 

IV.
Kaposvár modernizálódása.

A történet muzsája a XIX. század közepétől kezdve már több feljegyezni valói talál Kaposvár életében. A gőz erejével meghajtott közlekedési eszköz, a vasut, az 1870-es években végre nemcsak, hogy elhalad már Kaposvár mellett is, de hoz neki sok-sok mindent, ugyszólván a fejlődés, a városiasodás teljes lehetőségét. A városba illő, addigi nagyobb épületek mellé sorbar kezdenek a földből kinőni ujabbak, különösen az 1890-es évekkel kezdődőleg.
Ekkor jelent meg Freystadtler addig; bérlő helyett Kaposvárott az a hercegi bérlő a Magyar Általános Hitelbank érdekeltsé géhez tartozó Mezőgazdasági Ipar Részvény társaság, (röviden MIRT, vagy Georgia Kaposvárott azonban népiesen csak „bankosok") amely uj vérkeringést hozott a fejlő désre vágyó város ereibe, megépitvén itt mindjárt téglagyárait, majd ezek termelvényeiből a cukorgyárat, amelynek 1894. évi megnyitása sokat lenditett a város előre jutásán. Szinte szerves folyománya volt cukorgyár üzembehelyezésének a megy vicinális vasuthálózatának kiépitése és sorban el is készülnek, forgalomba helyeztet nek : 1894-ben a mocsoládi, mely ma már egész Siófokig közlekedik, 1896-ban fonyódi, 1900-ban a szigetvári és 1906-ba a barcsi, hogy mindezek Kaposvárnak,vasúti gócponttá lett városnak forgalmát, kulturális és gazdasági emelkedését, népesség gyarapodását, intézményekhez jutását nagy mértékben elősegitsék.
Hatalmas lehetőségét nyitotta meg a város fejlődésének és kiépülésének ugyanebben az időben a villanytelep létesitésén kivül (1893) az az ingatlan vásárlás, amely a Meggyes-telek nevű 27 holdas hercegi területhez juttatta hozzá a várost. (A mostani tüzoltó-laktanya és környéke kelet és dél felé.) Mindjárt megépül ott, az addigi szántóföld és rét közepén, árva magában, a MÁ V Internátusa, a szlavóniai magyar vasutascsaládok gyermekeinek befogadására, megépül tőle dél-keletre a Gimnázium, majd 1902-ben a Siketnéma Intézet, 1903-ban az uj, a mostani Városháza, megalakul és otthont épit magának a Katholikus Kör (1905), elkészül az Igazságügyi palota (1906), szép, modern templomot hoz tető alá a ref. egyház (1907). Gyáripari vállalatok is kezdenek létesülni, mint 1902-ben a Rózsagyár, 1906ban a Vasgyár, 1908-ban a Sörgyár, 1911ben elkészül a Szinház, a Kossuth-szobor, majd megépülnek a nagy szállodák, a nagyobb pénzintézeti paloták stb. Egyszóval minden, ami városias jellegét teljessé tette Kaposvárnak. Ugy, hogy mire a háboru kitör, már csak az utcák aszfaltozása van hátra, hogy a csinosodás megadja a modernsáp utolsó simitását, azonban a már itt álló gépek és munkások müködését lehetetlenné tette a mozgósitási parancs.

V.
„Szép Kaposvár" kialakulása.

A kaposvári 44-es háziezred dicsőséges harcairól és legendás diadalairól hires világháboru után, a forradalmak és Trianon szomoru napjai akasztották meg egyelőre Kaposvár fejlődését. Ámde az isteni gondviselés csakhamar ujból segitségére küldötte
Kaposvárnak a bajok közepette azt a „jóltévő teremtő erő"-t, amely azután még az eddiginél is fényesebb korszakot nyitott megKaposvár fejlődésében. A képviselőtestülettöbbségének bizalma 1922, február 1-én, azakkor mindössze 36 éves életkoru Dr. VétekGyörgyöt emelte a város pohármesteri székébe és ez a választás aránylag nagyon rövid idő alatt igen szerencsésnek bizonyult.Nem célja ennek a könyvecskének, hogy dicsglóriát fonjon a magasztalás ékes szavaiból Dr. Vétek polgármester homloka köré. Végezze el ezt érdem szerint a tárgyilagos utókor. A városban idegen gyanánt megforduló látogatók tájékoztatására azonban az igazságnak hiven el kell röviden mondanunk, hogy mi is köszönhető ebben a városban a Dr. Vétek György polgármesterségével kapcsolatos korszaknak. Rövid hat évi polgármestersége alatt uj arculatot, előnyösebb kifejezési formát nyert ez a város. Az utcatestek, gyalogjárók hibái kijavittattak, ujból burkoltattak. Eltüntettettek a háboru maradványai, az egészségtelen, tömeglakásul elfoglalt katonai baraképületek. Egy uj róm. kath. templom, plébánialak, két uj elemi iskola, két óvoda, két napközi otthon, uj aggápolda, uj leánygimnázium, uj postapalota, uj Iparosszékház, Városi Fertőtlenitő Intézet, Vámhivatal, halottravatalozó, uj polgári fiuiskola, uj városi mozgóképszinház, három nyilvános park, 150 városi kislakás, Mezőgazdasági Kamara, Ügyvédi Kamara, Anya- és Csecsemővédő otthon, Strandfürdő, Fürész-telep stb. stb. létesült az ő közrehatásával. Kibővült a vizvezeték hálózat, a csatorna hálózat, tribünnel egészittetett ki a Sportpálya, felállittatott egy második vizműtelep, távvezetékes váltakozó áramura cseréltetett ki a város által eddig termelt egyenáramu villany, központi áramátváltó és kilenc kisebb letransformáló torony épült; átalakittatott granariumból tüzoltó-palotává és tisztviselőlakásokká egy antik hercegi épület, továbbá létesült két utcai illemhely stb. Ugyancsak dr. Vétek György polgármesterségének történetéhez és már elért eredményeihez tartozik Kaposvár sportjának hatalmas fellendülése is, mert az ő vezetése alatt működő hivatásos labdarugó alakulat, a ma már országszerte ismert hirnevű „Somogy", rövid kétéves fennállása után, megnyerte a II. profi liga országos bajnokságát s igy a liga éléről az idén bejutván az I. ligába, a vidéki csapatok ama kevesei közé került, amelyek világszerte képviselik, a fővárosiakkal együtt, a magyar profi futballt.
Küszöbön van a kereskedelmi iskola megépitése, a modern járványkórház létesitése, tárgyalás alatt áll a m. kir. csendőrségnek, rendőrségnek uj, megfelelő saját otthonába való elhelyezése, a tolnai tüzérezred idetelepitése, tervben vannak uj utcanyitások, Muzeum és kulturpalota, Kereskedő Egyesületi székház, Tanitók Háza, második fiugimnázium és felekezeti internátus létesitése, iparostanonc-otthon, felső ipariskola, erdei iskola felállitása, a fapiac és országos vásártér áthelyezésével uj belterületek megnyerése és célszerübb felhasználása, városi autóbusz-üzem létesitése, a herceg kegyuri jogának megváltása. És máris épül a jövő közlekedési eszköze számára kaposvári állomásul a repülőtér, aminő csak három másik vidéki városnak van a csonkaországban. Mindezen befejezett és előkészitő munkák mellett az ő polgármestersége alatt, kitűnő munkatársak segitségével természetesen, befásitott a város 14 rendezett utcát, ugyanezen utcák két oldalán a gyalogjáró mellett füvesitett és virággal tarkitott gyepszegélyt létesitett, ugy hogy két év alatt mintegy másfélezer utcai fa és tizezer darab piros muskátli került a kaposvári utcákra a közegészségügy, köztisztaság és közizlés nagy gyönyörüségére, ugy hogy nem az itt lakók, de az itt azóta megfordult idegen látogatók nevezték el legujabban városunkat „Szép-Kaposvár"-nak. 

VI.
Kaposvár üzleti világa.

E könnyen áttekinthető és bizonyára szeretettel fogadott utmutató-könyvecskében, már megfelelő tér hiánya miatt is a lehetetlenséggel lenne határos Kaposvár mintegy 600 kereskedőjét, 1100 iparosát, pénzintézeteit, gyárvállalatait és mindazon magán és jogi cégeket felsorolni, akik és amelyek e város gazdasági életének lüktető ereit képezik. Mégis ha terepszemlét tartunk mindazon cégek fölött, amelyek e könyvecskében hirdetéseiket elhelyezték, nagyjában hű tükrét kapjuk azoknak a tudnivalóknak, amelyek nélkül egy lépést sem tehet, aki Kaposvár üzleti és ipari életéről kellőképen tájékozódni kiván.
Montecuccoli szerint a háboru viseléséhez három kellék szükséges : pénz, pénz és pénz. Ugyanezek az eszközök kellenek a békés gazdasági élet zavartalan körforgásához is. Hét tekintélyes pénzintézet szolgáltatja Kaposvár és vidéke közönsége részére ezt az értékes matériát, ha kellő bonitás és még jobb jótállók mellett hozzájuk fordulunk. Ezek az intézetek:
Somogymegyei Takarékpénztár (84), Dunántuli Bank és Takarékpénztár (61), Kaposvári Takarék, Gazdasági és Ipari Bank Rt. (73), Magyar Általános Takarékpénztár Kaposvári Fiókja (80), Kisgazda és Kisiparos Takarékpénztár (68), Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára (79), Kaposvári Bank Rt. (75).
* A zárjelben közölt számok a hirdetési oldalak számát jelzik.
Ha azután felszereltük magunkat kellő anyagiakkal, körsétára mehetünk a városban és ugy véljük, ehhez nagy könyebbségünkre fog szolgálni az alábbi ismertető A textil-szakmában a 76 év óta fennálló Lőw Divatház Rt. (70) vezet, Fürst József (60) speciális női kabát-márkáival szerzett magának megyeszerte megbecsült nevet, Garai József (65) pedig legujabban megnagyobbitott textil, confectió és női divatüzletével és jó hirnevével a közönség minden rétegének kielégitésére berendezkedett. A Kelengye Vállalat (75) a cimében is olvasható kelengye-készitést kultiválja szép sikerrel.
A szabó-iparban Székely Ármin Fiai (70) a legrégibb cég, de nem kevésbbé megbecsültek és frekventáltak Barta Sándor (81) és a Stampfer és Popper (77) cég üzletei is.
A cipész-iparban Petre Ernő (71) két évtizedes munkásságával szerzett magának jó nevet, azonképpen vitéz Verhás Jenő (75) is, tiz éves megbecsült, szorgalmas munkájával.
A rövidáru-szakmában Róth Rezső (71) a legnagyobb, és mint ilyen, megbizhatóságánál fogva is a legkeresettebb, az üveg-szakmában Szenes és Weiler (71) békebeli jó hirnevük révén is a legkeresettebbek. - Speciális és a közönség által előszeretettel látogatott Fried Anny (78) kézimunka-üzlete. - A festék-szakmában pedig Szilárd Ármin (66) a közönség és az iparosok dédelgetett vásárló helye.
Kész ruhák beszerzésénél az Angol Szabó (65) üzlete fogalom az egész vármegyében.
A szőrme-iparban Fehér szücsék (76) nemcsak a legnagyobbak, de régi jó hirnevüknél fogva a legkeresetebbek is.
Játékáru-cikkekben Biró és Reimann (62) olyan közismert, mint amennyire köztudatban él, hogy aki az osztálysorsjátékon nyerni akar, Biró Adolfnál (66) vesz sorsjegyet.
A füszer-szakmában Kertész és Molnár (80) üzletét a megyebeli gentry-osztály keresi fel nagy előszeretettel, Rácz József (82) már a békében meghonositott kávébehozatali üzletágával biztósitott magának nagy vásárlóközönséget, a hivatalnok-osztály pedig a Köztisztviselők (75) üzletében vásárol szivesen.
Illatszer-kereskedéseink közül leglátogatottabb a Práger-féle Korona-illatszertár (60), a cukrász-üzemben a Hivatal-féle Erzsébet-cukrászda (62) a közönség kedvenc szórakozóhelye.
A vasüzletek sorában Lengyel Testvérek (83) diósgyőri hengerelt vasgerendáival szerzett magának nagy vevőkórt, Sohr Pál
(66) mint a város legnagyobb vasüzlete már a békében megszerezte jó hirnevét, Varga Gyula pedig, mint a Hegyi József (71) vasüzlet tulajdonosa, szintén élvezi a vásárló közönség bizalmát.
Fakereskedőink sorában Schlesinger Albert és József (70), valamint Ring Lipót és Samu (72) cég a vármegye minden részéből látogatottak és mint elsőrendűen megbizható cégek elismertek.
A lakatos-iparban Dausek Géza (81), Friedrich Géza (76) és Rózsa Ignác utódai (64) üzeme a közönség bizalmának letéteményesei. Vizvezeték szerelésénél elismert cég: Somogyi Gyula (60).
A szobafestő és cimfestő iparágban Ehrenwald Jenő (71) az elsó márka, a kárpitos-iparban pedig Kárpelesz László (73).
Cementáru-gyárunk kettő is van. A régebbi alapitásu és élénken frekventált Kardos Imre (74) és az ujabban létesült Borovitz és Társa, (79) mely utóbbi különösen szobrászmunkáival vonta magára szakkörök figyelmét. Mindkettő tömeges munkával van ellátva, ami a megbizhatóság legszebb jele.
A szénkereskedők sorában Krausz Manó és Fia (82) a legrégibb cég. A közönség által szivesen portáltak még a Haas-féle Somogymegyei Áruszövetkezet (65) és az Általános Szállitási Vállalat (75).
Épitő- vállalkozóink sorában az Épitőipari Rt. (81) a város határain kivül is szerzett már magának megbecsült nevet, Hegedüs Dezső épitészt is (82) több sikerült középületi épitkezése tette ismertté. Szinte országos nevü és messzi vidékről is szivesen felkeresett a vegytisztitó és ruhafestő Rózsa-gyár, (69) amint egész Dunántulon is keresett cikk a Haidekkerféle szappangyár (64) minden készitménye. - Kitünő gyártmányai révén közismert még a Vasöntöde és Gépgyár. (73).
Két malmunk : a MIR malom (69) és a Hazai malom (80) őrleményei a fővárosi tek minőségével versenyeznek.
A Hoffherr és Schrantz (79) kaposvári képviselete a város gépgyári lerakatainak legnagyobb telepe.
A Kaposvári Sörgyár (63) „Nótás"sörétől és az „Őserő"-től, városunk büszkeségeitől, hangos nemcsak a város, de az egész vármegye és a nagykanizsai KirálySörfőzde (72) kaposvári képviselete is előnyösen importálja a gyár kitünő söreit.
A könyvkereskedők sorában Fenyvesi Béla (69) a legrégibb, a Globus Papiráruház (79) a legifjabb: Mindkét cég élvezi a közönség támogatását.
Irógépek vásárlásánál és irógépes iratok sokszorositásánál Vései Ödön (78) és Rázsó Testvérek (68) a közismertek.
Specialitásunk még a nagyon régi alapitásu, jónevü Hirsch-ecetgyár (62) és különösen fürdő- és kirándulóhelyek vendéglőiben ismertek a Gruber-féle szalámigyár (65) kitünő készitményei.
Szállodáink tiszták és előkelőek. Mindkettőnek: a Koronának (64) és Turulnak (78) jó neve van országszerte.
Autófuvarozásra a Kellner-féle autók (74) állnak minden órában rendelkezésre, - autók elszállásolására pedig a. Pogány-féle autógarázs (62).
Kaposvári specialitás az Odol méltó versenytársa, a Varga-féle kitünő Hyperdentszájviz (67 és 74).
Házat venni és eladni szándékozók a vármegye legrégbb Polgár-féle ingatlanforgalmi irodáját (66) keresik fel teljes bizalommal.
Butor és egyéb szállitmányozási célokra a 26 éve fennálló Weisz Miksa Fia cég (79) és az Általános Szállitási Vállalat (75) a legmelegebben ajánlható.
Aranyat ad vasért a Termény és Nyersanyagkereskedelmi Rt. (78), mert minden elképzelhető hulladékot megvesz.
Kedves idegen ! Ha körsétádat befejezted, látogass el okvetlen a Strandfürdőbe (70), utána a Moziba (62) és miután jegyedet előzőleg megváltottad a városi Menetjegyirodában (68), távozz el innen azzal a kellemes tudattal, hogy ebben a csinos dunántuli városban, nemcsak a kulturának van meg a melegágya, de kereskedelmi és ipari viszonyai is olyan fejlettek, amelyek dicsőségére válhatnának Csonka-Magyarország bármelyik várósának !


Tartalom
Oldal
Előszó. Irta : Vétek Gy. polgármester 
I. Kaposvár hajdana 
II. A mai Kaposvár  
III. Utcák, középületek, nevezetességek. (Tájékozódás a városban.)  
IV. Kaposvár modernizálódása 
V. „Szép Kaposvár" kialakulása 
VI. Kaposvár üzleti világa 
23. Illusztráció ; 1 térkép-melléklet.