Kedves Kollégák!

Statisztikai kiadványunkat harmadszor adjuk közre ebben a formában.

A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.

2009-ben tovább gyarapodott a városok száma a megyében: Igal települést 2009-ben várossá nyilvánították.

A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik,
ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:

1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (53 szolgáltatóhely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltatóhely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltatóhely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (11 szolgáltatóhely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltatóhely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (19 szolgáltatóhely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltatóhely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltatóhely)
9. Városi Könyvtár, Tab (15 szolgáltatóhely)
10. Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltatóhely)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy táblázatunk továbbra is csak az általunk legfontosabbnak tartott statisztikai adatokat tartalmazza. Az előző évhez képest a heti nyitvatartási órák számát is betettük a táblázatba, hogy a közel azonos adottságú települések könyvtárainak forgalmi adatai könnyebben összehasonlíthatók legyenek.

További különbség az előző évi táblázathoz képest, hogy a mozgókönyvtári állomány gyarapodását ettől az évtől a községeknél jelezzük (összhangban az országos statisztikai adatokkal - a teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján, excel formátumban), jóllehet a szolgáltató városi könyvtáraknál vannak nyilvántartásba véve a dokumentumok. Emiatt az állománygyarapítás drasztikus csökkenése figyelhető meg az előző évihez képest, ezzel egyidejűleg a községeknél erőteljes állománynövekedés jelenik meg.

Somogy megye 245 települése közül 239-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltatóhely (Somogyzsitfán két könyvtár van). 2009-ben tovább csökkent a nem működő könyvtárak száma (9 könyvtár). Ezek a könyvtárak egy kivételével mind önállóak, nem rendeltek meg nagyobb könyvtártól mozgókönyvtári ellátást. Az egyetlen nem működő könyvtári szolgáltatóhelyen is hosszú idő után 2010-ben elindul a könyvtári szolgáltatás.

Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Statisztikai Hivatal által megadott 2008. decemberi 31-i állapotot tükrözi.

A könyvtárcélú alapterület nem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat. Ennek ellenére több könyvtárnál változott a megadott alapterület, ami talán a pontosításoknak tudható be.

Az elmúlt évben a megyében összességében 2%-kal kevesebb friss könyvtári dokumentum beszerzésére került sor (folyóiratokon kívül), viszont az állománygyarapításra fordított összeg (folyóirat nélkül) több mint 12%-kal nőtt. A beszerzés csökkenés a dokumentumok árának emelkedésével függ össze, illetve a nagyobb forrás lehetővé tette, hogy drágább, színvonalasabb kiadványokhoz is hozzájussanak a könyvtárak. 

A községekben tovább nőtt a kurrens folyóiratok beszerzése, több mint 15%-kal több volt a folyóirat-beszerzés 2008-hoz képest. Már csak a községek 17%-ában nem fizettek elő napilapra, folyóiratra (2008-ban még 33% volt). A városok esetében ugyanakkor 3%-os csökkenés tapasztalható.

A számítógépek és az internetelérések száma a községekben tovább növekedett, az előbbi 14%-kal, az utóbbi 17%-kal. Ez ismét zömmel a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhető. A 2009. év végén a megye közkönyvtáraiban (községek és városok együtt) 12%-kal több számítógép állt a használók rendelkezésére, mint 2008-ban, és 14%-kal nőtt az internetelérések száma is.

Jó hír, hogy az utóbbi évek regisztrált könyvtárhasználói számánakcsökkenése 2009-ben megállt. A városokban az előző évhez képest 11%-kal több volt a regisztrált könyvtárhasználó, a községekben ugyanakkor stagnálás figyelhető meg. Ez azért is jó eredmény, mert ha kismértékben is, de a községben lakó népesség száma csökkent (-2%) a városi népesség pedig gyakorlatilag stagnált (-0,3%).

A személyes könyvtárhasználatok száma a 2008-as csökkenés után összességében 3%-kal nőtt a megyében. Míg a városokban majd 3%-os, addig a községekben majdnem 5%-os a növekedés. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 14-szer kereste fel a múlt évben valamelyik könyvtárat. Ennél a mutatónál már nagyobb a különbség a városok és a községek között az előző évhez képest (13, illetve 15,9 alkalom).

A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a személyes használathoz képest a városokban 38,5%-ot tesz ki, a községekben még csak 4,8%-ot. Ez az adat az előző évinél rosszabb képet mutat, viszont 2009-ben kevesebben szolgáltattak adatot a távhasználatról. A jövőben a távhasználat mérésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen ez is a könyvtárhasználat egyik módja, lehetősége.

Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtárhasználaton belül a városokban alig 20%, a községekben viszont 54%.

A kölcsönzött dokumentumok száma az előző évi csökkenés után 4%-os növekedést mutat, ami a városoknál figyelhető meg, ahol is nőtt a lakosság száma. A községeknél stagnált ez a mutató a 2%-os lakosságszám-csökkenés mellett.

    Schmidtné Bakó Tünde
    hálózati szakreferens

2009. évi letölthető statisztika