Főmenü
Kaposvár kártya
Kedves Kollégák!
Statisztikai kiadványunkat negyedszer adjuk közre ebben a formában.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.
2010-ben tovább gyarapodott a könyvtári szolgáltató helyek száma, már Somogy megye 182 településén rendeltek meg mozgókönyvtári szolgáltatást. Egy településen (Gadácson) pedig két évtized után újraindult a könyvtári szolgáltatás, a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár segítségével.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
- Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (57 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Csurgó (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Marcali (19 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Tab (16 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltatóhely)
Táblázatunk továbbra is csak az általunk legfontosabbnak tartott statisztikai adatokat tartalmazza.
A teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján:http://www.ki.oszk.hu, excel formátumban).
Somogy megye 245 települése közül 241-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltató hely (Somogyzsitfán két könyvtár működik, illetve Balatonkeresztúr és Balatonmária önkormányzata közösen tart fenn könyvtárat). 2010-ben tovább csökkent a nem működő könyvtárak száma (7 könyvtár). A nem működő könyvtárak mind önállóak, nem rendeltek meg nagyobb könyvtártól mozgókönyvtári ellátást.
Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Somogy Megyei Statisztikai Hivatal által megadott 2009. decemberi 31-i állapotot tükrözi.
A könyvtárcélú alapterület továbbra sem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat.
Sajnos, az elmúlt évben az egyre nehezebb gazdasági helyzet miatt a megyében összességében 9%-kal kevesebb összeget tudtak a könyvtárak dokumentumok beszerzésére fordítani folyóirat nélkül. Ez 12%-kal kevesebb dokumentum beszerzését tette lehetővé, ami az áremelkedésekkel magyarázható.
A fentiek miatt a beszerzett kurrens folyóiratok száma is csökkent 1,8%-kal. A községekben ez markánsabban jelenik meg, 7%-kal kevesebb folyóirat beszerzésére került sor. Jó hír viszont, hogy tovább csökkent azon települések száma, ahol egyáltalán nem fizetnek elő egyetlen lapra sem.
Ez utóbbinak oka lehet, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatást megrendelő kistelepülések száma tovább nőtt, és a központi támogatás révén egyre többen tudnak előfizetni időszaki kiadványra. A városoknál nagyon vegyes a kép: a megyei könyvtárnál, a csurgói könyvtárnál és a nagyatádi könyvtárnál jelentős csökkenés figyelhető meg (5-15%), míg a többi városnál növekedett az előfizetések száma.
A számítógépek és az internetelérések számánál még mindig növekedés figyelhető meg mind a községeknél, mind a városoknál, bár a növekedés lassulni látszik az előző évekhez képest (5,8% és 5,6%).
Míg 2009-ben a városokban a regisztrált könyvtárhasználók számánál nagyon szép emelkedésről számolhattunk be (11%), addig 2010-ben sajnos majdnem 7%-os csökkenést tapasztalunk a változatlan népességszám ellenére. Ezt a csökkenést gyakorlatilag 6 város „produkálta”, ahol a városi lakosság 75%-a él, vagyis a nagyobb városok, közöttük a megyeszékhellyel.
A községeknél a regisztrált használók száma továbbra is stagnál, azonos szinten van két éve.
A személyes könyvtárhasználatok száma a községekben 2,6%-kal nőtt az előző évhez képest, a városokban viszont csökkent, bár nem olyan mértékben, mint a regisztrált használók száma. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 14,8 alkalommal kereste fel a múlt évben valamelyik somogyi könyvtárat. Ennél a mutatónál most is nagyobb a különbség a városoknál (13,8 alkalom) és a községeknél (16,2 alkalom). Az előző évhez képest nőtt a könyvtárhasználat intenzitása is (2009: város: 12,9 alkalom, község: 15,8 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a városokban egyre intenzívebbnek tűnik, az előző évhez képest 51,6%-kal nőtt. Ez összefügghet a mérés jelentőségének felismerésével, a honlapok fejlesztésével, az online katalógusok számának gyarapodásával is. Itt már csak két könyvtár nem szolgáltat adatot. A községekben még mindig nem terjedt el a távhasználat mérése, mindössze 15 helyen mérik ezt a fajta használatot.
Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtárhasználaton belül a városokban továbbra is 20%, a községekben viszont tovább nőtt: 55,8%. Ez bizonyára összefügg a városok és községek háztartásainak informatikai ellátottságával.
A kölcsönzött dokumentumok száma a községekben a lényegében változatlan regisztrált használó mellett 3,3%-kal nőtt. A városokban a 7%-kal kevesebb regisztrált használó viszont csak 5%-kal kevesebb dokumentumot kölcsönzött ki, ami szintén növekvő kölcsönzést jelent egy olvasóra vetítve.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens