Főmenü
Kaposvár kártya
Kedves Kollégák!
E kiadványunkban 1973 óta Somogy megye települési könyvtárainak legfontosabb statisztikai mutatóit adjuk közre. Továbbra is a települések betűrendjében közöljük az általunk legfontosabbnak ítélt mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.
A teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján:http://www.ki.oszk.hu (Excel-formátumban).
2011-ben is tovább gyarapodott a könyvtári szolgáltató helyek száma. A 245 somogyi település közül 241-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltató hely. A 241 könyvtári szolgáltatást nyújtó településből 197 községben rendeltek meg ebben az évben mozgókönyvtári szolgáltatást valamelyik városi könyvtártól, illetve a megyei könyvtártól. négy településen viszont továbbra sincs könyvtári ellátás annak ellenére, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat alkalmával tájékoztatást kaptak a lehetőségekről: Kára, Kaszó, Rinyaújnép, Szabadi.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (59 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (15 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (14 szolgáltató hely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (26 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (14 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (18 szolgáltató hely)
10. Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltató hely)
A táblázatban az ellátandó közönség lélekszáma a Somogy Megyei Statisztikai Hivatal által megadott 2010. december 31-i állapotot tükrözi. Az egy évvel korábbival összehasonlítva lát-ható, hogy a falvak össznépessége 1%-kal tovább csökkent, a városok népessége viszont stagnál.
A könyvtárcélú alapterület a községek esetében 1%-kal, a városoknál viszont 9%-kal nőtt. Ez utóbbi növekedés sajnos alapterület-csökkenést is magában foglal: a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár nyolc fiókkönyvtára zárt be az év folya-mán, illetve a barcsi városi könyvtár területe is csökkent. Örü-lünk viszont annak, hogy elkészült Siófokon az új városi könyvtár, ami jelentős, mintegy háromszoros könyvtári terület-növekedést is eredményezett.
A könyvtárak nyitvatartási ideje is növekedett: a városok közül Igalban duplájára nőtt, mert szakképzett főállású szak-embert sikerült alkalmazni, illetve a községekben is volt némi növekedés, ami az átadott IKSZT-nek is köszönhető.
Érdekesen alakult a dokumentumbeszerzés: a csökkenő beszerzési keretek ellenére a városok esetében a leltárba került dokumentumok száma 15%-kal nőtt. Ez valószínűleg az ajándékba kapott és az átleltározott dokumentumoknak kö-szönhető, illetve a MÁRAI Programnak. A folyóiratok esetében viszont egyértelműen látszik, hogy kevesebb pénzeszközből kellett gazdálkodni: 16%-kal kevesebb folyóiratot vásároltak a városi könyvtárak 2011-ben, mint az azt megelőző évben. Drasztikus a csökkenés a megyei könyvtárnál (37%) és a balatonboglári városi könyvtárnál (25%). Sajnos a községek többségénél is látszik a mozgókönyvtári normatíva csökkenésének hatása: a kevesebb pénzből 4%-kal kevesebb könyvtári dokumentumot tudtak vásárolni, illetve 2%-kal kevesebb folyóiratra tudtak előfizetni.
A számítógépek és az internetelérések számánál továbbra is növekedés látható, de a növekedés tovább lassult (3%).
A megelőző évhez képest tovább csökkent a regisztrált könyvtárhasználók száma. A városokban már 10%-os csök-kenés tapasztalható 2009-hez képest, a községekben pedig 7%-os. Az eltérő mértékű csökkenés ellenére még mindig a városokban van több regisztrált könyvtárhasználó a lakosság arányához képest (városok: 18,1%, községek: 12,4%).
A személyes könyvtárhasználatok száma a községekben erőteljesebben csökkent, mintegy 6%-kal az előző évihez ké-pest, a városokban pedig 4%-kal. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 15 alkalommal kereste fel a múlt évben valamelyik somogyi könyvtárat (a városokban némileg alacsonyabb ez a szám, a községekben pedig magasabb). Ennél a mutatónál most is nagyobb a különbség a városoknál (13,73 alkalom) és a községeknél (16,44 alkalom).
Ebben az évben a városok esetében a könyvtárak távhasz-nálata(telefon, e-mail, honlap, OPAC) tovább növekedett, az előző évinél 37%-kal magasabb volt. A községek esetében a növekedés látványosabb, mert sokkal több helyen kezdték mérni a távhasználatot. A mérést elsősorban a kistelepülési szolgáltató helyek elkészült honlapjai tették lehetővé, amelyen az elkészült elektronikus katalógus is elérhető.
Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtár-használaton belül a városokban kissé nőtt: 21-ról 23%-ra, a kisebb településeken viszont csökkent: 56%-ról 54%-ra.
A könyvtárak helyben használata a kisebb településeken 6%-kal nőtt, míg a városok esetében 3%-os csökkenést mutat.
A kölcsönzött dokumentumok száma a községek és városok esetében is 10-10%-os csökkenést mutat.
Összességében elmondható, hogy a könyvtárhasználati szokások átalakulóban vannak: kevesebb regisztrált használója van a könyvtáraknak, de akik beiratkoznak, azok kitartó rendszerességgel veszik igénybe valamelyik szolgáltatást. A köl-csönzés helyett a távhasználat, az internethasználat és a helyben használat kap egyre nagyobb szerepet.
Schmidtné Bakó Tünde
könyvtáros, szakfelügyelő