Főmenü
Kaposvár kártya
Kedves Kollégák!
Az 1973 óta folyamatosan megjelenő kiadványunkat másodszor adjuk közre ebben a formában.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét. 2008-ban gyarapodott a városok száma a megyében: Zamárdi települést várossá nyilvánították.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (49 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (21 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (11 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltató hely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (18 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (14 szolgáltató hely)
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy táblázatunk csak a legfontosabb statisztikai adatokat tartalmazza. Az előző évhez képest a használók számára rendelkezésre álló ülőhelyek számát kivettük a táblázatból, mivel új adataink nincsenek, az új adatlap sem kérte ezt az adatot. A teljes országos adatsort (kivéve a 158 szolgáltató hely) el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján: http://www.ki.oszk.hu.
Eltérés még az országos adatsorhoz képest, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatást végző városi könyvtáraknál a somogyi TEKE a városi könyvtárak saját adatait tartalmazza, a szolgáltatóhelyek adatai értelemszerűen a települések sorában szerepelnek.
Somogy megye 245 települése közül 238-ban van könyvtár, vagy könyvtári szolgáltató hely (Somogyzsitfán két könyvtár van). 2008-ban csökkent az előző évhez képest a nem működők száma (14 könyvtár) ezek közül öt könyvtári szolgáltatást rendelt meg más könyvtártól, de a szolgáltató hely kialakítása folyamatban van, később indul a kölcsönzés.
Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Statisztikai Hivatal által megadott 2007. decemberi 31-i állapotot tükrözi.
A könyvtárcélú alapterület nem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat.
Az elmúlt évben összességében 19%-kal több friss könyvtári dokumentum beszerzésére került sor (folyóiratokon kívül) a megyében. Ez a mozgókönyvtári normatívának is köszönhető, hiszen a városoknál erőteljesebb a növekedés (37%), mégpedig ott, ahol mozgókönyvtári szolgáltatást is végeznek.
Az állománygyarapításra fordított összeg is ennek megfelelően nőtt, bár mérsékeltebb ütemben, 16,5%-kal.
A kurrens folyóiratok beszerzése a községek esetében nőtt a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhetően. Örvendetesen csökkent azon települések száma, ahol még mindig nem fizetnek elő folyóiratra (33%).
A számítógépek száma a községekben tovább növekedett, az előző évhez képest mintegy 19%-kal. Ez ismét a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhető. A 2008. év végén a megye közkönyvtáraiban 13%-kal több számítógép állt a használók rendelkezésére, mint 2007-ben, és 20%-kal több interneteléréssel rendelkező gép volt.
A regisztrált könyvtárhasználók száma a megyében az előző évhez képest 7%-kal csökkent. A változás a városokban volt nagyobb, ott 11%-os a csökkenés. Ez a csökkenő tendencia országosan, sőt európai szinten is megfigyelhető. Összefügg a népesség fogyásával és a távhasználat növekedésével. Ez utóbbi 15%-kal nőtt az előző évhez képest Somogy megyében.
A személyes könyvtárhasználatok száma 13%-kal csökkent a megyében. A községek és a városok esetében viszont eltérő tendencia figyelhető meg: a városokban 20%-os a csökkenés, a községekben viszont mérsékelt, 1,3%-os növekedés figyelhető meg. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó át-lagosan több mint 14-szer kereste fel a múlt évben valamelyik könyvtárat. Ennél a mutatónál már növekszik a különbség a városok és a községek között az előző évhez képest (14, illetve 15,2 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a személyes használathoz képest a városokban 41%-ot tesz ki, a községekben még csak 6,6%-ot. Ez egyértelműen a városok jobb informatikai és telekommunikációs ellátottságának köszönhető. Viszont emelkedő tendenciát mutat a községekben ez az adat, az előző évhez képest itt megduplázódott a távhasználatok száma.
Az internethasználat száma az összes személyes használatoknak a 32%-át teszi ki. Ez az adat is növekvő tendenciát jelez a 2007-es évhez képest.
A kölcsönzött dokumentumok száma tovább csökkent, ebben az évben mintegy 12%-kal az előző évhez képest. Ez a csökkenés nemzetközi trend is egyben, hiszen egyre inkább átalakulóban van nálunk is a könyvtárak használata, háttérbe szorul a dokumentumok kölcsönzése, előtérbe kerül a gyors információszerzés, nő a távhasználat szerepe és új szolgáltatási formák jelennek meg.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens