A tavalyi esztendő filmes díjátadóit egy kis francia film uralta. A film Cannes-ban mutatkozott be és mind Európában, mind az Egyesült Államokban hatalmas sikerrel hódította meg a nézők és a kritikusok szívét, melynek végeredménye 5 Oscar-díj lett, köztük a Legjobb Film kategóriájában.
Pedig A némafilmes című produkció sem milliós trükköket, sem sztárokat, sem gyomorszorító drámát, sem aktuálpolitikai üzenetet nem vonultat fel, csupán egy rendkívül egyszerű történet egy hollywoodi némafilmsztárról, akinek csillaga a hangosfilmek megjelenésével leáldozik, miközben felfedezettje éppen a hangosfilmek miatt válik sztárrá.
Ami a filmet mégis különlegessé teszi, az az, hogy mindezt mint egy valódi korabeli némafilmet forgatták le, fekete-fehérben, hagyományos 4:3-as képaránnyal, és mindenféle párbeszéd nélkül; hangokat csak a zene és néhány hangeffektus szolgáltat.Mindez azonban valószínűleg még nem lett volna elég a világraszóló sikerhez. Ahhoz kellett az is, hogy a film nagyon bájosan meséli el történetét, sok humorral és szívvel, miközben arról sem feledkezik el, hogy néhány jelenetben, beállításban régi filmklasszikusokat idézzen meg.
Így válik egyszerre romantikus filmmé, drámává és vígjátékká, és egyúttal őszinte tisztelgéssé a filmek, a mozi előtt.Nem csoda, hogy bár a film Európában készült, a világon mindenhol értették és szerették, hiszen pont a mozi egyetemes varázsát közvetíti, s teszi mindezt úgy, hogy közben egy játékos időutazásra hívja meg nézőit.
Please wait...
47
Hozzászólás