Irodalmi alkotókhoz kapcsolódó munkák


     Biczó Ferenc nagyon fontosnak tartotta, hogy támogassa a kortárs irodalom kibontakozását, és azt, hogy a fiatal irodalmárok kapjanak minél nagyobb figyelmet. Biczó Ferenc a Kaposvári Katolikus Szabadegyetem vezetőjeként szerkesztette a Pannon Múzsa Könyvtárának sorozatát, melynek első köteteként 1935-ben Takáts Gyula Kút versek című könyve jelent meg.


Takáts Gyula így ajánlotta könyvét Biczó ferencnek

     Biczó Ferencnek jelentős összefoglaló jellegű és egy alkotót elemző írásai jelentek meg többek között az iskola évkönyveiben, helyi és budapesti lapokban és önálló kiadásban.

     Az iskola évkönyveiben megjelent írások (melyek így könnyen eljutottak a diáksághoz is):
     - 1927/28-as értesítő: Az elszakított Erdély és Felvidék irodalmi élete címmel foglalja össze a trianoni békekötés után elvesztett területek írói életét. "Az elszakított részeken minden magyar szó és betű, minden magyar olvasó és író igaz tanunk, hogy az elszakított föld magyar. Ilyen igaz tanukról fogok beszélni, az erdélyi és felvidéki magyar írókról, kik... állnak őrt a végeken. Mi pedig a Csonka-Magyarországon élők nézzünk jól mélyen az őrtállók szemébe, mert míg szemünk keresi egymásét, addig nem vesztjük el egymást." Így írt Erdélyről Biczó Ferenc nem kis csalódottsággal a hangjában. Kiemelten foglalkozott az erdélyi lírikusok közül Reményik Sándorral, Áprily Lajossal és az elbeszélők közül Gyallay Domokossal, Berde Máriával, Pálffyné Gulácsy Irénnel és Szabó Máriával. Külön fejezetben írt a felvidéki életről és Mécs Lászlóról, mint egyik kiemelkedő alkotóról. (34.)


Részlet az 1927-28-as évkönyvből

     - 1929/30-es értesítő: Pálffyné Gulácsy Irén - címmel írodott értekezés célja "...megszerettetni, megértetni a Pálffy-könyveket...", ennek megfelelően az írónő három regényét külön-külön tárgyalja. A regények után novellái és színművei ismertetése következik. (35.)


Részlet az 1929-30-as évkönyvből

     - 1930/31-es év: Somogy vármegye szerepe a magyar irodalomban - címmel írott munkája összefoglaló jellegű, erről tanúskodnak már a kezdősorok: "...a somogyi lélekcsoportnak jelentőségét mutatja meg a magyar irodalomtörténetben...". Egészen a pogánykorig visszatekint, kiemeli a jelesebb alkotókat: Csokonai Vitéz Mihályt, Pálóczi Horváth Ádámot és Berzsenyi Dánielt. (36.)


     - 1931/32-es év: Kazinczy Ferencnének, gr. Török Zsófiának férjére vonatkozó eddig kiadatlan levelei (Függelékül néhány egykorú levél.) A tanulmány címe alatt olvasható, hogy sajtó alá rendezte, bevezetéssel ellátta: Biczó Ferenc. Ezek a levelek Biczó Ferenc szerint "... a leányifjúság számára oly fontos asszonyi dokumentumok...", ezért fontos a diákság elé tárni. (37.)


Részlet az 1931-32-as évkönyvből

     - 1932/33-as év: A Szalay Fruzina című írás, mely összefogja életét és munkásságát, azért készült, mert Biczó Ferenc úgy ítélte meg, hogy semmilyen rangos műben nem ismertették kellően a költőnőt, ennek megfelelően taglalja életét, műveit.(38.)


     - 1933/34-es év: Trieszttől-Szmirnáig (tengeri utazásom emlékei) - című írás célja: "...a trianoni ifjúságnak izenetet hozni a távoli országok embereiről...". Biczó Ferenc mesél nekünk, mesél a "vonat-ember"-ről, az utazás költségeiről és persze magáról az utazásról. (39.)

Részlet az 1933-34-es évkönyvből

     - 1936/37-es év: Kosztolányi Dezső (A magyar impresszionista vers) "1936. Év novemberében visszaadatott a földnek, melyből vétetett, a magyar uj versek nagy mestere, Kosztolányi Dezső." Ez a tanulmány ennek a szomorú eseménynek a kapcsán született. "Jelenvaló soroknak épp az a célja, hogy a köröttünk történő irodalom hősére, akinek kortársai voltunk, felhívja a vidéki olvasó közönség figyelmét és valahogy az élő irodalom tiszteletéhez vezesse el mindazokat, akiket az uj vers igézete megfogott. Értekezésem csak egy célt tüz ki maga elé, hogy a Kosztolányi-versek jelentőségét hirdesse és azokat megszerettesse." Ennek megfelelően méltatta verseit, felsorolta műveit és megismertette a "Kosztolányias életérzést."(40.)

Részlet az 1936-37-es évkönyvből

     - 1941/42-es év: Széchenyi emlékfüzetek címet már az 1942-ben könyv formában kiadott munka viselte. Az említett évkönyvben a tanulmánynak még nincsen főcíme, itt a két fejezetből álló írással találkozhatunk. Az első fejezet A Legnagyobb Magyar - címet viseli, alcíme: Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanár Somogy vármegye törvényhatósága által 1941. évi november hó 23. napján tartott díszközgyűlésen elmondott ünnepi beszéde. A jubileumi év kapcsán beszél Biczó Ferenc gróf Széchenyi István nagyságáról, felidézte munkáit, emlékezett Dunántúlhoz kapcsolódó élményeire. Méltatta a kortársak nagyságát, Vörösmarty Mihályét, Arany Jánosét, Kossuth Lajosét, Petőfi Sándorét, Deák Ferencét, Semmelweiss Ignácét, Bolyai Farkasét és Bolyai Jánosét. "A költők, az államférfiak, a tudósok csoportja mellett nem felejthetjük el a kor legnagyobb hadvezérét... Görgei Arturt."
- 1941/42-es év: Széchenyi emlékfüzetek címet már az 1942-ben könyv formában kiadott munka viselte. Az említett évkönyvben a tanulmánynak még nincsen főcíme, itt a két fejezetből álló írással találkozhatunk. Az első fejezet A Legnagyobb Magyar - címet viseli, alcíme: Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanár Somogy vármegye törvényhatósága által 1941. évi november hó 23. napján tartott diszközgyülésen elmondott ünnepi beszéde. A jubileumi év kapcsán beszél Biczó Ferenc gróf Széchenyi István nagyságáról, felidézte munkáit, emlékezett Dunántúlhoz kapcsolódó élményeire. Méltatta a kortársak nagyságát, Vörösmarty Mihályét, Arany Jánosét, Kossuth Lajosét, Petőfi Sándorét, Deák Ferencét, Semmelweiss Ignácét, Bolyai Farkasét és Bolyai Jánosét. "A költők, az államférfiak, a tudósok csoportja mellett nem felejthetjük el a kor legnagyobb hadvezérét... Görgei Arturt."


     A fennkölt hangulat áthatotta a hallgatóságot, hiszen Biczó Ferenc tanítványaitól tudjuk, milyen megragadóan adott elő. A tanulmány második része két fejezetre tagolódik. Az első rész címe: Három eddig kiadatlan Széchenyi-levél, melynek alcím: A levelek Sárközy Klára úrhölgy birtokában vannak, kinek szívességéből közli: Biczó Ferenc. Gróf Széchenyi István levelei Zsoldos Ignáchoz írodtak.
     A második rész címe: Gondolatok Széchenyi műveiből. Alcím: Összeállították a VIII. osztály tanulói Biczó Ferenc tanáruk irányításával. Ez a fejezet gróf Széchenyi István saját írásainak gondosan összeválogatásából áll, naplórészletek, levéltöredékek, emlékkönyvi beírások csodálatos egyvelegét kaptuk a diákoktól. (41.)

Vissza