A kulturális élet alakulása




A Kaposvári Nemzeti Kaszinó

     A Kaposvári Nemzeti Kaszinó a kor társadalmi életének egyik meghatározó helyszíne volt, arisztokratikus jellegének elvesztése után is kiemelkedő része maradt a város kulturális életének. Az alapszabály kibocsátásakor az intézmény vezetőségének Biczó Ferenc is tagja volt.

Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság

     A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság 1904-ben alakult meg. A kezdeti kibontakozás után pangás következett be az egyesület életében. A Társaság 1925. október 23-án újraalakult Hortobágyi Ágost vezetésével, ettől kezdve vezető szerepet töltött be Somogy kulturális életében, ténylegesen a város szellemi központjává vált, írókból, tanárokból, művészekből, a kultúráért tenni akarókból szerveződött a tagság. A Társaság különösen író-olvasó találkozóival szerzett országos hírnevet, ezek mellett nagyon fontosak voltak előadássorozataik is; például: az 1927/28. évi ciklusban rendezett előadásokon a város neves személyiségei mellett nemegyszer országos hírnevű előadókat is köszönthettek, többek között Biczó Ferenc tanárt, Hortobágyi Ágost Társaság elnököt is hallhatták az érdeklődők.
     A Társaság könyvtári állománya 1927. évi 153 kötetről 1928-ra 335 kötetre emelkedett, a tagok adományainak köszönhetően vált jelentőssé.
     Az 1929-es év a Társaság és az ország művelődési életében nagy eseményt hozott: az egyesület három tagjának könyve jelent meg: Hortobágyi Ágost: Somogyi Helikon; Merényi Oszkár: A magyar lélek története; Biczó Ferenc: Összefoglaló nemzeti irodalomtörténet leányiskolák számára rendszeres tételekben.


     Az 1930-as évek elején vezetőváltás történt, az új elnök Weissenbach Iván lett.
     A Társaság jelentősége megmaradt, ezt igazolják az 1932. és 1935. között megtartott előadások, például: Hetyey József: Az olvasás művészete; Biczó Ferenc: Régi könyvek között, Ady költészete. (Biczó Ferenc egyike volt az első irodalomtanároknak, akik felismerték Ady költészetének jelentőségét, és ő rendíthetetlenül hirdette is ezt.)
     A Berzsenyi Társaság következő éveinek fő tevékenysége a ponyvairodalom ellen folytatott ádáz küzdelem volt.
     1945. után már csak három évig működött, de ez idő alatt bekapcsolta Somogyot a magyar szellemi életbe.

Somogy vármegye könyvtárai

     A XIX. század második felében a megyei könyvtár anyaga átkerült az akkori főgimnázium épületébe. A gyűjtemény szétválasztása az 1920-as évek elején kezdődött meg, az utolsó kötetek 1928. júliusában kerültek át a levéltár helységeibe, ahol a rendezést azonnal meg is kezdték Weissenbach Iván főjegyző és Molnár István főlevéltáros vezetésével.
     1935-ben került sor a megyei könyvtár 15000 kötetes olvasótermének átadására.
     1938-ban megszületett a könyvtár szabályrendelete, amely összefoglalta a könyvtár működési feladatait. (13.)
     1944-ben a Dunántúli Bank országos szinten is egyedülállóan szándékozott megteremteni a város nagy közkönyvtárát. Matolcsy Sándor vezérigazgatóval az élen 20000-25000 pengőt szavazott meg az igazgatótanács a könyvtár felállítására. A gyarapítási terveket Biczó Ferenc vizsgálta felül. 1945 tavaszán a bank megvásárolta Biczó Ferenc 3800 kötetből álló könyvtárát, melyet végül 1947-ben nyitottak meg. (14.)
     A Somogy Megyei Múzeum Egyesületi könyvtára nagy jelentőségű gyűjtemény kicsi mérete ellenére, az állomány nagyságát (kicsiségét) ellensúlyozza minőségének magas színvonala, mindez Gönczi Ferencnek, a múzeum igazgatójának köszönhető.


     A főgimnázium könyvtárának említése is elengedhetetlen mivel a kor jelentős személyiségei irányították a munkálatokat. Például: Szabó Alajos, aki nagy munkával elkészítette a könyvtár új katalógusát. Munkájuk még ma is meghatározza a gimnázium könyvtári állományát. (15.)


     Ezeken a könyvtárakon kívül egyesületi és intézményi könyvtár működött még a következő intézményekben: Siketnéma Intézet, Népkönyvtár, Hivatalnokok Társas Köre, Katolikus Kör, Munkásgimnázium, Donnervárosi Népkönyvtár, Fiú Felsőkereskedelmi Iskola, Erzsébet Egyesület stb. (16.)

Vissza