A kulturális élet alakulása
A Kaposvári Nemzeti KaszinóA Kaposvári Nemzeti Kaszinó a kor társadalmi életének egyik meghatározó helyszíne volt, arisztokratikus jellegének elvesztése után is kiemelkedő része maradt a város kulturális életének. Az alapszabály kibocsátásakor az intézmény vezetőségének Biczó Ferenc is tagja volt.Berzsenyi Irodalmi és Művészeti TársaságA Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság 1904-ben alakult meg. A kezdeti kibontakozás után pangás következett be az egyesület életében. A Társaság 1925. október 23-án újraalakult Hortobágyi Ágost vezetésével, ettől kezdve vezető szerepet töltött be Somogy kulturális életében, ténylegesen a város szellemi központjává vált, írókból, tanárokból, művészekből, a kultúráért tenni akarókból szerveződött a tagság. A Társaság különösen író-olvasó találkozóival szerzett országos hírnevet, ezek mellett nagyon fontosak voltak előadássorozataik is; például: az 1927/28. évi ciklusban rendezett előadásokon a város neves személyiségei mellett nemegyszer országos hírnevű előadókat is köszönthettek, többek között Biczó Ferenc tanárt, Hortobágyi Ágost Társaság elnököt is hallhatták az érdeklődők.A Társaság könyvtári állománya 1927. évi 153 kötetről 1928-ra 335 kötetre emelkedett, a tagok adományainak köszönhetően vált jelentőssé. Az 1929-es év a Társaság és az ország művelődési életében nagy eseményt hozott: az egyesület három tagjának könyve jelent meg: Hortobágyi Ágost: Somogyi Helikon; Merényi Oszkár: A magyar lélek története; Biczó Ferenc: Összefoglaló nemzeti irodalomtörténet leányiskolák számára rendszeres tételekben.
Az 1930-as évek elején vezetőváltás történt, az új elnök Weissenbach Iván lett. A Társaság jelentősége megmaradt, ezt igazolják az 1932. és 1935. között megtartott előadások, például: Hetyey József: Az olvasás művészete; Biczó Ferenc: Régi könyvek között, Ady költészete. (Biczó Ferenc egyike volt az első irodalomtanároknak, akik felismerték Ady költészetének jelentőségét, és ő rendíthetetlenül hirdette is ezt.) A Berzsenyi Társaság következő éveinek fő tevékenysége a ponyvairodalom ellen folytatott ádáz küzdelem volt. 1945. után már csak három évig működött, de ez idő alatt bekapcsolta Somogyot a magyar szellemi életbe. Somogy vármegye könyvtáraiA XIX. század második felében a megyei könyvtár anyaga átkerült az akkori főgimnázium épületébe. A gyűjtemény szétválasztása az 1920-as évek elején kezdődött meg, az utolsó kötetek 1928. júliusában kerültek át a levéltár helységeibe, ahol a rendezést azonnal meg is kezdték Weissenbach Iván főjegyző és Molnár István főlevéltáros vezetésével.1935-ben került sor a megyei könyvtár 15000 kötetes olvasótermének átadására. 1938-ban megszületett a könyvtár szabályrendelete, amely összefoglalta a könyvtár működési feladatait. (13.) 1944-ben a Dunántúli Bank országos szinten is egyedülállóan szándékozott megteremteni a város nagy közkönyvtárát. Matolcsy Sándor vezérigazgatóval az élen 20000-25000 pengőt szavazott meg az igazgatótanács a könyvtár felállítására. A gyarapítási terveket Biczó Ferenc vizsgálta felül. 1945 tavaszán a bank megvásárolta Biczó Ferenc 3800 kötetből álló könyvtárát, melyet végül 1947-ben nyitottak meg. (14.) A Somogy Megyei Múzeum Egyesületi könyvtára nagy jelentőségű gyűjtemény kicsi mérete ellenére, az állomány nagyságát (kicsiségét) ellensúlyozza minőségének magas színvonala, mindez Gönczi Ferencnek, a múzeum igazgatójának köszönhető.
A főgimnázium könyvtárának említése is elengedhetetlen mivel a kor jelentős személyiségei irányították a munkálatokat. Például: Szabó Alajos, aki nagy munkával elkészítette a könyvtár új katalógusát. Munkájuk még ma is meghatározza a gimnázium könyvtári állományát. (15.)
Ezeken a könyvtárakon kívül egyesületi és intézményi könyvtár működött még a következő intézményekben: Siketnéma Intézet, Népkönyvtár, Hivatalnokok Társas Köre, Katolikus Kör, Munkásgimnázium, Donnervárosi Népkönyvtár, Fiú Felsőkereskedelmi Iskola, Erzsébet Egyesület stb. (16.) |
