Kaposvári leánygimnázium




     1917. októberében Dr. Bíró Lajos tollából cikkek sora jelent meg, melyeknek fő témája a középfokú leánynevelés megteremtésének szükségessége volt, leányközépiskola létrehozását szorgalmazta. A gondolat támogatottságra talált a szülők és a város vezetőségének körében is.
     A következő lépés az intézőbizottság megalakulása volt, őrájuk hárult a feladat, hogy a minisztérium által jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező egyesületet szervezzenek, az alakuló ülésre 1918. május 20-án került sor.
     Az egyesület tagjai pénzadományokkal járultak hozzá az intézmény működéséhez.
     Az iskolafenntartó egyesület vezetősége választmányból és tisztikarból tevődött össze.
     A Vallás és Közoktatási Minisztérium megadta az engedélyt az iskola szeptemberi megnyitására. A közgyűlés határozatában ideiglenesen megbízta Dr. Bíró Lajost az iskola vezetésével. Az intézmény a "Kaposvári egyesületi leányközépiskola" nevet vette fel.
     Az ünnepélyes tanévnyitóra 1918. szeptember 8-án került sor. Az első tanévet saját épület hiányában a főgimnázium ebédlőjében kezdte meg a leányiskola, Dr. Pongrácz Károly főgimnáziumi igazgató biztosított helyet az oktatás számára, így támogatva az induló intézményt.


1918-19 tanév I. osztály tanulóinak névsora

     1918 őszén megfogalmazták az iskola szervezeti szabályzatát, mely meghatározta az intézmény főbb céljait, többek között hangsúlyozta az erkölcsi nevelés fontosságát, valamint a műveltség által adódó jobb érvényesülési lehetőségeket. Ugyanitt megadta a kialakítandó iskolaszerkezeti formát, azaz az iskola hét évfolyamossá fejlesztendő.
     Az első tanévet a kezdeti problémákon kívül a történelmi események is nehezítették. Az 1918/19-es tanév az iskola jövőjét illetően teljes bizonytalansággal zárult, ennek az 1919. augusztus 17-i választmányi ülés vetett véget, mivel ekkor elhatározták a II. osztály elindítását és véglegesítették Dr. Bíró Lajos igazgatói kinevezését.
     A második tanévet az iskola a törvényszéki palota földszintjén kezdte meg. Az évek múlásával azonban, ahogy a felsőbb évfolyamok fokozatosan beteltek, a zsúfoltság fokozódott, egyre sürgetőbb problémává vált az önálló iskolaépülethez jutás kérdése. Megkezdődött az építkezés pénzügyi előkészítése.
     Az 1923/24-es tanévre tarthatatlanná váltak az elhelyezési gondok, az oktatás két műszakban folyt.
     Kaposvár elhatározta a helyzet megoldását, ezért megvásárolt a leánygimnázium számára egy emeletes épületet az Irányi Dániel utcában, amely akkor az államrendőrség épülete volt. Ez a terv azonban nem volt kivitelezhető, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült az államrendőrséget más épületbe költöztetni, és az épület csak nagy átalakításokkal felelt volna meg oktatási célokra. Tehát a probléma megmaradt.
1924. december 29-i közgyűlésen a város megszavazott egy milliárd koronát, és az Eszterházy utcában telket jelölt ki az iskola építési céljaira azzal a kikötéssel, hogy az építkezéshez szükséges fennmaradó összeget az intézmény maga teremti elő. Az iskolafenntartó egyesület kölcsönöket vett fel, melyekért a választmányi tagok vállaltak felelősséget; a gimnázium építéséhez adományaikkal hozzájárultak a város vezető személyiségei, valamint az áldozatkész szülők is.
     Az építkezés 1925 tavaszán Kappéter István második díjat nyert terve alapján kezdődött meg, és 1925. december 20-án fényes ünnepség keretében avatták fel az iskolát.



     Az új (31 helységes) épületbe a karácsonyi szünet alatt költöztek át, a szünet utáni oktatás már az új épületben kezdődött meg. (Megszűnt a "váltott műszakos" oktatás.)
     A nevezetes 1925/26-os tanévben fejeződött be az iskola nyolc évfolyamossá fejlesztése (a szervezeti szabályzatot időközben módosították, így hétosztályos helyett nyolcosztályossá kellett az iskolát felfejleszteni).
     Az új iskolaépület tervének megvalósulása után a diákoknak és tanáraiknak valamint az iskola vezetőinek az adott időszak történelmi helyzetével és a fenntartás anyagi terheivel kellet megküzdeniük. A rohamosan inflálódó pénz, majd a pénznemváltás, valamint a háború (pl.: az iskola épületében hadikórházat hoztak létre, az oktatás a polgári leányiskolában délután fél 2-től fél 6-ig tartott) okoztak komoly gondokat a fenntartóknak és a szülőknek is. A problémák kapcsán támadások érték az iskolát, megkérdőjelezve annak létjogosultságát. A másik oldalon azonban ott állt a beiratkozott diákok nagy létszáma, igazolva a társadalom igényét, és a különböző pályázatokon, kiállításokon, nyilvános záróvizsgákon elért dicséretes eredmények szintén igazolták a remek tanári munkát. (11.)


Érettségi vizsgálat eredménye az 1943-44-es évkönyvből

Az iskola nevének változatai:
  - 1918-tól 1922-ig Kaposvári Egyesületi Leányközépiskola,
  - 1922-től 1927-ig Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium,
  - 1927-től 1931-ig Kaposvári Egyesületi Leánylíceum,
  - 1931-től ismét Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium lett. (12.)



Vissza