Biczó Ferenc az általa nevelt diáklányok életére a legnagyobb hatást irodalomtanárként fejtette ki. Biczó Ferenc órái nem sorolhatók éppen a hagyományos tanórák közé, mivel ő volt az a tanár, aki megtestesíti az eszményi művésztanárt, testestől-lelkestől hivatásának élt. Ezeken az órákon és az önképzőköri gyűléseken adta át tudásának javát irodalomról, életszemléletről, itt irányította diákjai olvasását. "Egész életemmel készülök az órára." - írta. (20.) Diákjai pedig rajongtak érte, így emlékezik néhány egykori tanítványa:      "Színes, ellentmondásos figura volt, aki nagyszerűen adott elő magyar és latin irodalom órákon... Agglegény volt, így sok lány reménykedett abban, hogy érettségi után ők lesznek a szerencsések - kerek pocakja, kopasz feje és negyven egynéhány éve ellenére... Biczó dolgozószobája mindenki számára tiltott terület volt... A helység tele volt könyvekkel, melyek tantárgyak szerint elrendezve, a padlótól a mennyezetig álltak." (21.)      "Sok igazán kiváló tanár tanított bennünket, élükön a magyart és latint okító Biczó Ferenc tanár úrral. Az ő nyújtotta általános műveltség mindnyájunkat a mai napig elkísért. Nagy egyéniség volt... Semmit sem adott külsejére, fülében mindig ott dísztelenkedett a vatta. Inkább alacsony, mint magas, és mégis! Mi, kamaszlányok valósággal csüngtünk rajta: lestük minden mozdulatát, még a szeme villanását is. Úgy játszott diákjai lelkén, akár a virtuóz művész a hangszerén... Biczó tanár úr pedagógus volt: igazi, szívbéli, nem csupán óraadó tanár. Mindnyájunkból kihozta a legjobbat, amire képesek voltunk. Olyan fegyelmet tartott, mint senki más, pedig nem veszekedett, nem büntetett, csupán szomorú volt, ha rosszalkodtunk. Mi pedig nála is szomorúbbak, amiért megbántottuk... Biczó tanár úr magasra állította a mércét, és minket is igényekre nevelt. Igényesre a jó irodalomra, igényesre önmagunkkal szemben: olvassunk, járjunk színházba, művelődjünk, és a becsület mindenek előtt!" (22.)      Ezt tanította az 1922/23-as tanévben megalakult Rozgonyi Piroska önképzőkörben is, amely "véglegesen" csak az 1924/25-ös tanévben alakult meg. (23.) Az önképzőköri naplóba bejegyzett I. gyűlésre 1924. október 12-én került sor Biczó Ferenc irányításával. (24.) A kör céljának az egyes ismeretek és a hazafias érzések elmélyítését tekintették. Tagjai az ötödik- és a felsőbb osztályos tanulók lehettek. A gyűléseken felolvastak, szavaltak, a beadott dolgozatokat bírálták, pályamunkákat készítettek többek között a "Magyar Lányok" pályázatára is, ezekkel több díjat is nyertek. Az önképzőkör működését a tanári kar kitüntető figyelme kísérte. Az 1932/33-as tanévben a diákok Biczó Ferenc irányításával összeállították, sajtó alá rendezték Riedl Frigyes egyetemi előadásait, ezzel a munkával országos elismerést vívtak ki maguknak. A tagok a gyűléseken széles kitekintést kaptak a világirodalomra is. Az önképzőköri üléseknek fontos vendégei voltak; például: 1933-ban a Rozgonyi Piroska Önképzőkör V. nagy díszgyűlésén Pálffyné Gulácsy Irén vett részt. 1938-ban járt Kaposváron Szabó Lőrinc, Mécs László... (25.) Az önképzőkör leányainak a kor nagy alakjai közül sokan küldtek levelet, tevékenységük elismerésének jeléül. Például: Ravasz László, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Pálffyné Gulácsy Irén diákokat elismerés illeti a gondosan vezetett és gyönyörűen díszített önképzőköri naplóért is. A helyenként iniciálékkal, máshol rajzokkal tagolt naplóból sok mindent megtudunk az adott korról (a háború hatásasiról), a diákokról és gondolataikról. A háború eseményei még jobban erősítették a diákokban az önképzőkörön hirdetett hazafiasságot. "A magyar éjszakában kell valahol lobognia tűznek, és ennek nem szabad kialudnia." - ezeket a szavakat mondta Biczó Ferenc 1944. november 16-án az önképzőkör II. díszgyűlésén és diákjai érezték szavainak súlyát. Az önképzőköri napló tanúsága szerint Máttéffy Mária körelnök nyitóbeszédének tartalma az volt, hogy "Ezekben a sorsdöntő időkben, mikor hősök ezrei születnek pillanatok alatt, mikor meleg családi otthonok pusztulnak el, nekünk is meg kell hoznunk az áldozatot, két- szeres erővel kell törekednünk a nemes, szép eszmék megőrzésére. A kötelesség hű teljesítése a legfontosabb a nehéz, zivataros időkben is." A napló jegyzője szerint: "Egy életre szóló értékes eszméket, nehéz de hittel bizton kivívható nemes célokat kaptunk a XXIII. évfolyam megnyító gyülésén". Képek az Önképzőköri jegyzőkönyvből      Biczó Ferenc taníványaira olyan nagy hatást gyakorolt, hogy többen felnőttként is leveleztek egykori tanárukkal, ilyen volt példáulaz országos hírnévre szert tett Rácz Vali.      Biczó Ferenc maga is élénk levelezést folytatott a kor nagy alakjai közül többel, Pálffyné Gulácsy Irénnel is, így még több és még mélyebb ismereteket tudott átadni diákjainak.         Biczó Ferenc nagysága halála után is hatással volt ezekre a diákokra, az 1945. november 6-án tartott díszgyűlésen így emlékeztek nagyszerű tanárukra: "Szegény Biczó Ferenc drága tanár úr nem élte túl, sok volt az ő jóságos szívének a szenvedés. Ő mutatja még ma is célunkat Endrődi szavaival: "Szeresd a szépet igazán, ez adja meg a lét becsét, aki a szépet szereti széppé teszi az életét"... Ne engedjük, hogy a láng, melyet Biczó igazgató úr gyujtott meg, kialudjon. Célunk: kialakítani önmagunkban a művelt nő eszményét. Időnket magyar könyv, zene és művészet megismerésére fogjuk szentelni. Régi nyomokon, uj utakra." (26.) Vissza