Tanítás módszertani munkáiA tanítás módszertanának ilyen fajta megközelítése a század elején merészen korszerű volt. Biczó Ferenc a tanterv utasításait betartva, az irodalomtanítás fő feladatának azt tartotta, hogy új, aktív olvasókat neveljen, ezzel a módszerrel megtette az első lépést a tanulóközpontú irodalomtanítás felé. (43.)  Biczó Ferenc kollégáival is meg akarta osztani módszertani tapasztalatait, ezért országosan egyedülálló kezdeményezésként megírta módszertani tapasztalatait:  - Első tanítási módszertani munkája 1921-ben jelent meg - a Vajthó László szerkesztette - A tanítás Problémái című sorozat második részeként Az irodalom tanítása a leányiskolákban - címmel. Ez a mindössze huszonhét oldalas írás Vajthó László: Tanulók szerepe az irodalom tanításában - című tanulmánya kapcsán született. Vajthó László ebben művében mutatja meg, hogy hogyan lehet a diákokat bevonni az irodalomtanítás munkájába. Ám Biczó Ferenc szerint "a leánytanulók más okulást és más irányítást várnak az irodalomtól, mint a fiútanulók... A leánylélek sajátos tulajdonságai miatt." Éppen ezért "Őszintém, vázlatosan beszámolok arról a munkáról, melyet az irodalomismertetés terén a kaposvári leánygimnáziumban kifejtettem. Egyúttal azt is ismertetem, hogyan akartam női motívumok, szempontok felhasználásával a magyar irodalom számára olvasó nőket nevelni." - írta. Tanulmányát Biczó Ferenc bekezdésekre tagolja, a bekezdés első sorában megadva a rész fő témáját. Ilyen első bekezdéscím a Leánylélek és az irodalom - ez a rész bemutatja, hogy az irodalom tanárok "írígylésreméltó helyzetben" vannak, mivel ehhez a tantárgyhoz nem kell kedvet csinálni, a diáklányok lelkükből adódóan kedvelik az irodalmat. A tanulmány utolsó bekezdés címe: Az irodalomtanítás legfőbb célja - amit Biczó Ferenc úgy határozott meg, hogy "az el nem múló magyar irodalom számára új és új olvasókat neveljünk." (44.)  - 1929-ben jelent meg a második ilyen témájú munkája Összefoglaló nemzeti irodalomtörténet leányiskolák számára rendszeres tételekben - címen. A könyv előszavából megtudhatjuk, írójának mi volt a célja a könyv közre adásával. "Más érzelmeket, más gondolatokat ébreszt az irodalomtörténet tanulmányozása az ifjak lelkében és másokat a leánytanulók lelkében, ezért szükséges, hogy a leánynövendékek egyéniségüknek és hivatásuknak megfelelő szempontokból is megismerjék irodalmunkat... Összefoglaló vázlataim sorozata gondolatokat akar ébreszteni, tehát befejezettségre nem tart igényt: a vázlatok a teljes befejezést az olvasó lelkétől várják..." A magyar női ideálok története című fejezetet illesztette be Biczó Ferenc még az irodalomtörténeti vázlatok elé, ez a rész bevezető a vázlatokhoz, sajátos hangulatot teremt az "indulás" előtt. "Egy-egy irodalmi mű nagyon beszédes, ha figyelmező lélekkel hallgatjuk: elmondja régi, elmult korok leányainak álomvilágát, érzelmeit... Az irodalom számunkra tehát körülbelül az, ami az életrajz az egyes ember számára: irodalmunk a magyarság életrajza... Minden korszakban kialakul egy női ideál, amelynek emlékét őrzi irodalmunk..." Ennek megfelelően Biczó Ferenc 30 főfejezetben és további 7 alfejezetben tárgyalja korszakonként a magyar női ideál megjelenést. (45.)  - Az 1937/38-as iskolai évkönyv közli a következő tanulmányt Munkáltató irodalomtanítás a kaposvári leánygimnáziumban - címmel. Biczó Ferencnek ez a munkája előzetese volt 1939-ben kiadott A magyar nyelv és irodalom korszerű tanítása - című könyvének, ezt tudatja is velünk a tanulmány végén szereplő tanulságok - című fejezetben. Itt azonban megtudhatjuk azt is, hogy "Amint a szabadesés irányította már akkor is a fizikai világot, mikor Newton még le sem írta a 'gravitáció1, az általános nehézkedés törvényét, úgy az iskolában is még akkor is működött a munkáltató tanítás szelleme, mikor még a pedagógia ezt a szót nem is használta." Ennek a tanulmánynak a tanulságai között megtalálunk számos olyan gondolatot, amit a későbbi könyvben kiemelt fejezeti alcímként láthatunk viszont, például: "...sokat tanultam tekintélyes könyvekből, de legtöbbet... tanítványaimtól." (46.)  - 1939-ben tehát kiadták A magyar nyelv és irodalom korszerű tanítása - című pedagógiai munkáját, mely szándéka szerint a tanárság útmutatójául íródott. "Én pedagógiai beszámolót, műhely-naplót nyujtok át az érdeklődő kartársaknak... Szeretném ha könyvemből a kartársak az óra utáni pedagógiai lelkiismeretvizsgáló csendben azt a bátorítást, biztatást kapnák Somogyország fővárosából: Vagyunk sokan, akik keressük a legjobb órákhoz vezető utat. S töretlen hittel hisszük, egy-egy óra kudarca után is, hogy érdemes a legjobb magyar óráért harcolni." Biczó Ferenc könyvét fő- és alfejezetekre tagolja. Az első főfejezet címét - Elmélet és gyakorlat - már ismert alcím követi: Sokat tanultam tudós szerzőktől, de legtöbbet mégis tanítványaimtól. A fejezetek alcímei máshol is figyelemfelkeltőek. Például: A passzív óra című, ahol az alcím így szól: Az iskolában untatni bűn; Az óra dramatizálása - című fejezetnél Minden, ami élénkíti a képzeletet, könnyíti a tanítást; Szemléltetés - című fejezet alcíme: A szemléltető eszköz valóban a bölcsek köve, de ha nincs mellette a bölcs, akkor csak kő marad. Biczó Ferenc a könyv végén a tanulságokat is levonta nekünk: "A tanítási óra... csata, amelyet a valóság sok véletlenje kísér. A katedra nem stratégiai asztal... Az iskola két hőse, a diák és a tanár sok-sok előre nem sejtett nehézségre bukkan, amelyet a pillanat szerencsés ihlete győzhet le. Ezek a pedagógiai pillanatok, fordulatok pedig öntevékeny tanárt kívánnak... Azt az utat keresi, amely elvezeti őt a tanítás egyetlen biztos sikeréhez: egyszerű eszközökkel érdekessé, könnyűvé, vonzóvá tenni a tanítást." (47.)  - 1942-ben jelent meg az utolsó ilyen tárgyú könyve A magyar vers korszerű tanítása - címen. "A magyar irodalmi oktatásnak a vers a középpontja." - írja Biczó Ferenc a könyv előszavának első sorában, ezt a munkáját is fő- és alfejezetek szerint tagolta. "Minden óráján versolvasót szeretett volna nevelni, mert azt a gondolatot sohasem felejti el: a tanár olyan ember, aki maga is szeret olvasni s másokat is megtanít olvasni. Ezt a gondolatot... prelegálta egy egyetemi tanár, akit Riedl Frigyesnek neveztek. Azt tanítom, hogy higgyenek az elhervadt ajkú tanítómnak, a magyar tanárnak csak egy célja van: új olvasókat nevelni."(48.) |