Csik Ferenc

"A világ legboldogabb embere"



- 95 éve született Csik Ferenc, olimpiai bajnok -

I. Életrajza, eredményei, ünneplése

    Az 1936-os, berlini olimpia aranyérmese Kaposváron született 1913. december 12-én, a Németh István fasor 67. szám alatt Lengváry Ferenc néven. Alig múlt 1 éves, amikor az édesapja a fronton meghalt. Az özvegy Lengvárynénak testvére, Csik László orvos ajánlotta fel segítségét, s a legbetegebb megjelenésű fiút, Ferkót 1923. május 5-én nevére vette. Így lett Lengváry Ferkóból Csik Ferenccé.
    A család 1924-ben Keszthelyre; a Csik nagyszülőkhöz költözött, ahol a fiúk gyakran úsztak a Balatonban. Ferkó már ekkor is kitűnt pajtásai közül. A testvérek első sportolói sikereiről a Keszthelyi Hírlap számolt be.
    1931-ben az érettségi után került Pestre; a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostanhallgatója lett. Eközben a BEAC-ban kezdett úszni, ahol előbb az olimpiai ezüstérmes úszó, Bárány István lett, de 1932-ben Vértesy Józsefhez került, aki gyorsúszót nevelt a fiúból.
    1934-ben a párizsi Grand Pix-n szerzett aranyérmet, és emellett többszörös magyar és európabajnoki győzelmet zsebelt be. Teljesítményéért 1935-ben meg is kapta a Signum Laudius érdemjegyet, a magyar koronás arany jelvényt, és a jelölést az 1936-os olimpiai csapatba.
    1936. augusztus 9-én a 100 m-es gyorsúszás döntőjébe jutott Csik Ferenc megmérkőzhetett a legjobbaknak hitt japán és amerikai ellenfeleivel. A magyarok - a helyszínen és a rádiók előtt - kitörő örömmel fogadták, amikor a magyar úszó elsőként ért a célba. "A világ legboldogabb embere vagyok" - vallotta Csik a győzelem után.

    Az aznapi három magyar győzelemmel hatra emelkedett a magyar aranyak száma. Csik az aranyérem megszerzése mellett a 4x200 méteres váltó gyorsúszásban Lengyel Árpáddal, Abay-Nemes Oszkárral és Gróf Ödönnel együtt bronzérmet szerzett. A döntőről Bakó Jenő saját élményeit mesélte el 1994-ben.
    Az "olimpiászról" hazatérő versenyzők valóságos sztárok lettek, de Csik győzelmét kiemelve emlegették még a magyar győzelmek között is. Eredményével kiérdemelte, hogy a hazatérő magyar olimpikonok zászló- és szóvivője legyen az itthoni fogadóünnepségen.
    Csik Ferencet nem csak a főváros Keszthely is ünnepelte. A keszthelyieknél talán csak a kaposváriak voltak büszkébbek, hiszen a bajnok e város szülötte volt.
    Az újságok még hazaérkezése előtt felkeresték édesanyját, hogy meséljen Ferkóról.
    A hír, mely szerint Csik Ferenc Kaposváron kívánja elültetni az olimpiai győzelemért kapott tölgyfacsemetét (ami az ókori olajfaágat hivatott szimbolizálni) hamar napvilágra került.
    Ettől kezdve a somogyiak folyamatosan figyelemmel kísérhették Kaposvár szülöttjének és a tölgyfacsemetének útját. Nagy vitát váltott ki ugyanakkor, hogy a város a tölgyfacsemete mellett szobrot akart állítani az olimpikonnak. Lányi Dezső, szobrászművész ajánlotta fel, hogy ingyen elkészíti a művet a város számára.
    A támadások ellenére a szobor elkészült; augusztus 8-án Kaposváron hatalmas tömeg ünnepelte Csik Ferencet.
    Egy évvel az olimpiai győzelem után befejezte tanulmányait az egyetemen, és 1937. november 27-én doktorrá avatták. 1938-ig úszott versenyszerűen, de eztán sem szakadt el a sporttól. Sportorvosként kezdett dolgozni, a magyar válogatott kapitánya volt 1939-ben, majd a Képes Sport szerkesztője 1944 végéig.
    Négy éve volt házas, kisfia Ferke négy-, lánya, Kati egyéves, amikor - akárcsak édesapja - Csik Ferenc is a háború áldozata lett. Sopronban tevékenykedett mint katonaorvos, amikor a Magyarországon lezajlott egyik utolsó légitámadásban, a II. világháború vége előtt hat nappal. Dr. Csik Ferenc életét vesztette 1945. március 29-én.
    Holtestét közös sírba helyezték, majd 1947-ben exhumálták, és Keszthelyen helyezték végső nyugalomra. Keszthelyi síremléke a kaposvári szobor alapján készült.


II. dr. Csik Ferenc emléke

    Az 1936. szeptember 8-án leleplezett szobrát nem sokkal később leemelték helyéről további munkálatok céljából. Halála évében, 1945-ben, azonban végleg eltávolították, de a bajnokukra büszke kaposváriak 1973-ban új, méltó helyen ismét emléket állítottak Csik Ferencnek. Szobra ma a róla elnevezett uszoda mellett látható.
    Az egykor ünnepélyes keretek közt elültetett tölgyfa az évek alatt elpusztult, de később az "elhalt rönk" újra ágakat növesztett.
    Életének három fontos városában, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban is sétányt, illetve utcát neveztek el róla.
    A kaposváriak 1964 óta évente emlékeznek a bajnokra a Csik Ferenc Emlékversennyel, melyen Csik Ferenc édesanyja és özvegye is többször megjelent és értékes jutalmakat ajánlottak fel a győzteseknek.
    Az 1996-ban megnyíló Somogyi Sportmúzeum szintén számos relikviát őriz.
    Keszthelyen évről - évre Csík Ferenc emléktúrát rendeznek. 1980. október 13-án ünnepélyes keretek között adták át a város lakóinak a Csik Ferenc sétányt, és leplezték le az ott található emléktáblát.
    A Goldmark Károly Művelődési Központ pantheonjában is helyet kapott Csik Ferenc táblája.
    2006 óta az egykori lakóház - a Kossuth Lajos utca 71. - falán hirdeti az 1936-ban Csiknek ajándékozott, majd 2002-ben felújított tábla: a keszthelyiek "büszkeséggel, szeretettel, hálával" adóznak az olimpiai bajnok emlékének.
    Sopron is emlékversennyel emlékszik az aranyérmes úszóra. Az özvegye tudtával és beleegyezésével létrehozott Csik Ferenc-alapítvány pedig a jövő úszóinak segítségét tűzte ki célul.
    Születésének 70. évfordulóján - 1983-ban - az olimpiai bajnok bekerült a Úszó Hírességek Csarnokába (International Swimming Hall of Fame) Floridában, hogy a legnagyobbak között ismertesse meg a magyar dr. Csik Ferencet a világgal.
    A magyar államtól lánya 2005-ben vehette át az édesapjának ítélt Magyar Örökség Díjat.
    A barátok, ismerősök, történészek sem engedik, hogy elfeledjük, ki volt Csik Ferenc. Lánya, Csik Katalin, könyve 2003-ban jelent meg.
    Az olimpikon, orvos, szerkesztő, apa és háborús hős 2008. december 13-án lett volna 95 éves.



Felhasznált irodalom




Összeállította: Horváth Péter


Copyright © Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár