115 éve született Jálics Ernő
"Áldozatos munkájának jutalma az, ahogyan az emberek művei előtt megállnak"
Jálics Ernő mint 44-es katona
"Szeretnék Jálics Ernő szobrászművészről szabályos curriculum vitaet írni, de nem tudok. Élete folyását - mióta szobrászféleség vagyok - ismerem, lényét megértem, de őseiről, családjáról, gyerekkoráról, diákéveiről, háborús élményeiről alig hallottunk. Olykor egy-egy kurta elejtett szót csupán."- írta róla felesége, Erdey Márta az 1936-os Művészet 12. számában.
Valóban igen kevés adat található életéről; a legtöbb forrásban ugyanaz a mindössze nyolc mondatos életrajz szerepel, pedig munkái nem csupán Somogy megyében, hanem az ország több pontján is őrzik emlékét.
Kadarkúton született 1895. március 13-án, a helyi iskola kántortanítójának második gyermekeként.
Pécsett szerzett tanítói oklevelet, és apja nyomdokaiba lépett; két évig tanított a sárdi iskolában. Részt vett az első világháborúban, de ezután már nem tért vissza a katedrára; a művészetek érdekelték.
A Képzőművészeti Főiskolán kezdte tanulmányait. Figyelme kezdetben a festészetre irányult, fokozatosan fordult a szobrászat felé.
A művész szignója a lepsényi I. Világháborús emlékművön
A kaposvári Herkules
Nem csupán a kaposváriak csodálhatták meg Jálics Ernő monumentális alkotását, melyet annak idején háromnapos ünnepélysorozat keretében lepleztek le, de mindazok is, akik vonattal érkeztek a megyeszékhelyre, vagy előadásra siettek a kaposvári színházba.
A színházparkban álló monumentális alkotás - melyen Herkules éppen csapásra készül a nemeai oroszlán ellen - Jálics egyik viszonylag korai munkája. A somogyi és tolnai ifjakból álló 44-es honvédezrednek emléket állító szobor felállításáról 1924-ben döntött Kaposvár vezetősége. Az emlékmű elkészítésére pályázatot írtak ki, melyre kilenc szobrász nyújtott be jeligével ellátott terveket. Köztük három Somogy megyéhez kötődő személy.
A bizottság Jálics Ernő Sabác 4 jeligéjű munkáját hirdette ki győztesként. Jálics a világháborúban maga is a 44-es gyalogezredre hadnagyaként szolgált.
A szoboravatáson részt vevő tömeg a vasútállomás épülete előtt
A szobor ünnepélyes átadására 1932. szeptember 4-én került sor. Az eseményen részt vevő húszezer ember közt ott voltak a legendás "Rosseb-ezred" egykori katonái is. Az alkotás szinte a leleplezés pillanatával egyidőben találgatások és támadások céltáblájává lett.
A szobor egykor és ma
A római iskola
A Hősi emlékmű Jálics Ernő korai alkotása, de az izmoktól duzzadó férfialak és az oroszlán ábrázolása mutatja tehetségét. A huszas években több kiállításon is díjazták munkáit, 1927-től tagja lett a KÉVE egyesületnek.
Stílusa az 1920-as - 30-as évek fordulóján nagyot változott.
Az 1928 és 1930 közötti időszakot Collegium Hungaricum ösztöndíjjal Rómában töltötte. Az úgynevezett "római iskola" hatására alakjai dúsabbakká, modernebbekké váltak.
Akt részlet
"...napjait egyformán és egydül tölti. Nem könnyű életébe soha nem akar társat belevonni." - idézi a feleség, Erdey Márta szavait Horváth János. Az idézet végén ez áll: "nem egy minden szépséggel megáldott figuráját új, megint új megfogalmazásban tökéletesíti...".
Az újabb megfogalmazások érdekében Jálics Ernő gyakran kész alkotásait is összetörte, hogy újra munkához lásson. Mégis mindezek ellenére is országszerte találkozhatunk a kadarkúti szobrász alkotásaival.
Tehetségét talán leginkább az mutatja, hogy az ő munkája örökítette meg Szent István megkoronázását a budapesti Szent István Bazilika falán.
Jálics Ernő: Szent István megkoronázása
Neszták Béla fotója alapján
Dacára a számtalan elismerésnek Jálics Ernő mégsem tudott soha megelégedni munkájával. Mindig jobbat és jobbat akart kihozni munkájából.
Talán ez az állandó javítani akarás lett az oka az 1964. augusztus 11-én bekövetkezett tragédiának. Jálics Ernő Budapesten önkezűen véget vetett életének.
Jálics Ernő sírja a kadarkúti temetőben
A kadarkúti iskola továbbra is őrzi Jálics Ernő nevét és emlékét.
Felhasznált irodalom
Összeállította: Horváth Péter
Copyright © Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár
| |
