Kozma Lajos építészeti munkái
Kozma korai épülettervei
Kozma egyik első tervsorozata, a Lapis refugii még grafikái között kapott helyett. A ház külső képét ábrázoló rajzon például funkció nélküli dekoratív minta látható; az építészeti szempontból fontos részletek azonban hiányoznak.
1908-ban, mindössze egy évvel a Lapis refugii sorozat elkészítése után azonban Kozma Lajos bizonyította építészeti tehetségét is. Az Iparművészek Szövettségének Székházának terve ugyan magán hordozza még a fiatal alkotó dekoráló kedvét, de a térben ábrázolt épület és a sarokban feltűntetett alaprajz már építészeti szempontból is értékelhető tervvé teszi az alkotást.
Épületterv: az Iparművészek Szövetségének Székháza
A Lajta Béla mellett eltöltött három év alatt is születtek olyan épületek, amelyek magukon viselik Kozma Lajos keze nyomát. Ekkor azonban még csupán az épületek díszítésének megtervezése volt Kozma dolga, és a tervek Lajta neve alatt kerültek kivitelezésre.
Az Erzsébetvárosi bank díszítése
A frontszolgálat miatt - iparművészeti tevékenységéhez hasonlóan - az építészetet is kénytelen volt mellőzni. De a négy év elteltével újra belevetette magát a munkába.
Kezdetben kisebb házakat tervezett; ezek nagyrészt egyszintes villák, barokkos vagy klasszicista stíluselemekkel. Egyik jellemző alkotása ennek a korszaknak a már említett
gyomai Kner-villa.
A Somogymegyei Takarékpénztár
A Somogyi Hírlap tudósítója nagy lelkesedéssel közölte a hírt 1913-ban a
Somogymegyei Takarékpénztár új székházának építéséről.
Az optimista hangvételű cikkben az is szerepel, hogy a székházat - az immár egyenesen kaposvárinak kikiáltott -
Kozma Lajos tervei alapján építik fel. Azonban végül az épület - melyet az Anker Biztosító után Anker-ház néven ismernek - Pilch Andor, pécsi építész tervei alapján készült el.
Az Anker-ház ma
Családi házak, nyaralók
A Tanácsköztársaság bukása nem csupán Kozma iparművészeti munkáira nyomta rá bélyegét; a nagy építészeti megbízásoktól is elesett.
Magánszemélyek azonban továbbra is felkeresték. Igaz, hogy ezeknél a munkáknál Kozma kénytelen volt a megrendelő kénye-kedve szerint dolgozni;
nem tudta igazán kibontakoztatni tehetségét, de a körültekintő tervezési folyamattal hamarosan így is elismerésre tett szert.
Akárcsak a bútorok és üzlet- vagy lakásbelsők kialakításakor, az épületek tervezésekor is gondosan szem előtt tartotta az emberek személyét és szokásait.
Építészeti terveinek egyik nagy újítása volt az úgynevezett mellékhelyiségek elrendezése. Az ilyen mellékhelyiségeket - mint például a fürdőszoba vagy a konyha - az tulajdonos életvitelének megfelelő sorrendben helyezte el a lakószoba körül.
Ezek a helyiségek egyben szigetelték is a lakószoba egy részét.
A Kozma által tervezett lakószobák pedig - ugyan őríztek még valamit az egykori szalonok funkciójából - alakíthatóak voltak. A tulajdonosok függönyökkel, térválasztokkal alakíthatták a szobát aktuális igényeik szerint.
S bár ebben az időszakban a megrendelők elsősorban hétvégi nyaralók, vidéki kisházak tervezésére kérték fel Kozma Lajost, ő számtalan tervvariánsával ismét bizonyította tehetségét és hozzáértését.
Kozma Lajos munkái
Az új ház
Már a családi házakon is látszik a leegyszerűsödött formavilág, ami Kozma építészeti tevékenységében éppúgy végbement, mint grafikai és iparművészeti munkásságában. A díszítés helyett a funkciót helyezte előtérbe, akárcsak bútorainál.
Felismerte, hogy az épületek tervezéséhez korának igényeit kell szem előtt tartania, és a modern építészet irányelvei szerint a korszerű technikát és a korszerű építészeti irányelveket kell alkalmaznia.
Saját maga számára is szokatlan formájú, víz fölé nyúló nyaralót tervezett. A Lupa-szigeti vasbeton nyaraló Kozma modern építészének egyik szimbóluma lett.
Kozma Lajos nyaralója
A modern építészetben teljesedett ki igazán Kozma Lajos tehetsége. Az európai lapokban rendszeresen jelentek meg a munkáit bemutató cikkek és fényképek. Sajnos Magyarországon még ekkor is mellőzték múltja miatt.
Amikor megírta a modern építészetről szóló könyvét, itthon nem talált kiadóra, ahol a könyv napvilágot láthatott volna. 1941-ben Zürichben adták ki munkáját Das neue Haus címmel.
Tömbházak
Kozma életében főleg a 30-as, 40-es évekre jellemzőek a nagy horderejű építészeti alkotások.
Bár ekkor is jellemző volt rá, hogy szinte mindennel foglalkozott - a családi házak mellett még vásári pavilont
is tervezett -, az egyre szükségesebbé váló
tömbházak tervezésével
lett igazán nagy építésszé.
Ezt nem csupán a tömbházak és bérlakások korszerű megtervezésének köszönhette, hanem annak, hogy gondosan megtervezte az épületek belső tereinek elrendezését és a berendezést is.
A gondos, mindenre kiterjedő tervezés egyik legismertebb munkáján a legszembetűnőbb; az 1936-ban átadott Átrium-házon.
A Tér és Forma különszámának címlapja
A földszinten működő mozi tervezésekor Kozmának szem előtt kellett tartania a terem helyes akusztikáját. Olyan belső teret alakított ki, ahol a hang időben halt el; nem volt szabad tovább visszhangoznia a szükségesnél. De emellett a tervezés során arra is volt gondja, hogy a filmszínház székeihez a megfelelő kárpitot válassza ki, hogy azok a lehető legtovább bírják az állandó használatot.
Egy másik híres épület a Régiposta utca 13-as szám alatti. Az épület két ház közti üres telekre épült. A sima, modern utcafronti rész minden felesleges díszítéstől mentes kivéve egy apró táblát a bejárati ajtó felett. Az épület külsejének igazi dísze viszont igazából a sima, fehérre vakolt falrészek és az üvefelületek váltogatása. Az impozáns belső terek pedig tovább emelik az épület lenyűgöző hatását.
Képek a Régiposta utca 13-ból
Ezek mellett számtalan híres munkája született 1930-as, 40-es években. A Budapesti Divatcsarnok 1930-as átalakítása során a fantasztikus üvegtetővel nyűgözte le a nagyközönséget. A modern tetőszerkezet mintha csak a mai plazak előfutára lenne.
A Budapesti Divatcsarnok tetőszerkezete
Visszaszerzett elismerés
Nehéz lenne Kozma Lajos minden építészeti remekművét felsorolni. A modern építészetben elért eredményeivel azonban sikerült újra kivívnia a szakma elismerését.
1945-ben iparművészeti tevékenységéért nem kisebb dologgal tüntették ki, mint hogy az Iparművészeti Főiskola igazgatói székébe ülhetett, emellett megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Aranyfokozatát.
Újult erővel vágott bele az Új Építészet című lap szerkesztésébe, és tovább hírdette a modern építészettel és iparművészettel kapcsolatos nézeteit.
Sajnos sikereit már ekkor beárnyékolta betegsége. 1948. március 15-én újabb kitüntetést kapott; neve az első Kossuth-díjasok között szerepelt, amit szintén építészeti és iparművészeti sikerei elismerése képpen kapott.
Egy éven belül, november 26-án hunyt el.
Sírja a modern építészet úttörőjének emlékére egyszerű, díszítésmentes, az életmű viszont, amit maga mögött hagyott, változatos és egyedülálló.
Kozma Lajos sírja a Kerepesi temetőben
Vissza a főoldalra