Kozma Lajos grafikai munkássága

A Fiatalok

Pályája kezdetén - bár már a Műegyetem építész szakos hallgatója volt - Kozma elsősorban grafikai munkáival hívta fel magára a figyelmet. Épületrajzai közelebb álltak a rajzművészethez, mint a mérnöki tervezéshez, de nem ő volt az egyedüli az akkori hallgatók közül, aki szembeszállt a hagyományos tervkészítés szabályaival . Kortársai - Kós Károly, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Tátray Lajos és mások - szintén szerették elképzeléseiket úgy megmutatni, hogy azok inkább voltak grafikák, mint tervrajzok. Közös volt a tervkészítés új technikáján túl, hogy az akkoriban sokat emlegetett magyaros stílust mindnyájan a népművészetből tanulva igyekeztek megteremteni.
A megújulás eszméjét támogató ifjú építészek csoportját Fiatalok néven kezdték emlegetni.
Kozma Lajos kezdetben szülőföldje, Somogy megye pásztorművészetének motívumait "adta" az új stílushoz. A tulipán, a madár, a búzakalász stilizalt képe újra és újra visszatér rajzain.

Hargitay Ernő egészen költőien fogalmazta meg Kozma viszonyát Somogyország szépségeivel:
"Ez a fiatal építőművész kora gyermekségétől kezdve ismeretségben állott a somogyi lankák virágos mezejével, a homokszemek vibráló táncát is sokszor nézte, ahogy sziporkázó csillogással sorakoztak vonalba a napsugár érintésére" -írta a Művészet 1908-as számában.

A grafika-tervek készítése és a népművészet értékeinek felismerése összekötötte az ifjú építészhallgatókat, akiket aztán Fiatalok néven kezdtek emlegetni. A régivel való szembeszállásukat mi sem mutatja ki jobban, mint az, hogy amikor Jánszky Béla, Tátray Lajos és Kozma, szarkasztikus hangvételű lapot indítottak az egyetemen, a címet a nagy német klasszikus, Goethe szavait kiforgatva választották. Goethétől származik ugyanis a mondás, mely szerint "az építészet megfagyott muzsika". A Fiatalok véleménye szerint ennélfogva az építész maga a megfagyott muzsikus. Ez lett az általuk indított lap címe. A lapalapítók közt lévő Kozma Lajos pedig alkalmat kapott, hogy megmutassa grafikus tehetségét. Az ő keze munkája volt az első szám címlpaképe és a lapban látható könyvdíszek és iniciálék is. Utóbbiakat a Magyar Iparművészet is közölte egy rövid leírás után a Megfagyott Muzsikusról.
Ezek azonban csak az első lépések voltak Kozma Lajos grafikusi pályáján; hamarosan a kor legnagyobb íróinak és költőinek művei kerültek ki a nyomdából Kozma Lajos rajzainak kíséretében.

Akárcsak a Fiatalok többi tagja, Kozma Lajos is bejárta Erdély tájait, és az ottani népművészetből is merített motívumokat. Képein így jelentek meg az erdélyi kopjafák és templomtornyok, valamint a Somogyból ismert madárforma és tulipán variánsai, és mindezek finoman keveredtek a kor uralkodó stílusának, a szecessziónak lágyan hullámzó díszítéseivel.

Korai könyvillusztrációk

Kozma Lajos 1906. június 18-án kapta kézhez építészmérnöki diplomáját, de az ezt követő évek során inkább mint grafikus tevékenykedett. Az 1907-ben készített "Lapis refugii" (jelentése: menedék) nevű munkája épületterv ugyan, amely egy családi ház külső és belső elrendezését, ablakainak tervét tartalmazza, sokkal inkább tekinthető grafikai műalkotásnak, mint építészeti tervnek.

Lapis refugii
A Lapis refugii tervei


Első kötetben megjelent grafikái nem nevezhetőek illusztrációnak. Nincs ugyanis szöveg, amit illusztrálnának. Kozma tíz rajza önálló műként jelent meg 1908-ban Utolsó Ábrándok címmel. A mélabús természeti képek, kísértetiesen hajladozó faágakkal, néma fejfákkal lírai módon adják vissza az elmúlás hangulatát, és mégis "szépek, kedvesek"; ahogy Lengyel Géza írta a Nyugat hasábjain.

Ugyanebben az évben Révész Béla "Találkozás Hamupipőkével" című novelláskötetéhez készített illusztrációkat. Kozma nem esett abba a hibába, hogy a felületesen értelmezett vagy átolvasott novellák mellé készítsen rajzokat. Képei aprólékosan megtervezettek, pontosan illeszkedve a szöveghez. Révész e könyv előszavában egyenesen "Rajzoló poétának" nevezi Kozma Lajost.

Révész Béla: Találkozás Hamupipőkével
Képek és novellák a könyvből


1909 és 1910 között tanulmányutat tett Párizsban. A fény városában találkozott Ady Endrével is. A közel azonos világnézet és a hasonló származás következtében hamar megérthették egymást. Ez a lelki hasonlóság egy költő és egy grafikus között pedig hamar közös munkához vezetett. Ady megjelenő verseskötetéhez Kozma készítette az illusztrációkat.
A költő szimbolikus verseihez nagyszerűen illeszkednek Kozma misztikus - titokzatos és szintén szimbólumokkal teli képei.
Az Ady-kötet megjelenése után Kozma Lajos számtalan szerző művéhez készített illusztrációkat. Rajzai éppen az azonos korszellem, világnézet miatt remekül passzoltak a kortársak alkotásaihoz.

Csáth Géza: Délutáni álom
Könyvborítók Kozma Lajos rajzaival


Grafikai munkássága mellett Kozma családi házakat, villákat tervezett, és az építészet mellett a belsőépítészet, az iparművészet területein is alkotott. Azonban ez irányú munkásságát kénytelen volt feladni az I. világháború alatt. 1914-től négy éven át teljesített frontszolgálatot tüzértisztként. De alkotói kedve a fronton sem csillapodott; bár a körülmények miatt építészként és iparművészként nem alkothatott, a rajzolást nem adta fel. Ebben az időszakban született újabb külön kötetben megjelent grafikasorozata; a Zsuzsa Bergengóciában.
A kiadott mű mintha csak groteszk tükre lenne addigi könyvillusztrátori munkájának; az elkészült, és kötetbe rendezett rajzokhoz Karinthy Frigyes utólag írt verseket. (A Sors iróniája, hogy majd két évtizeddel később Karinthy éppen a siófoki Vitéz-panzióban hunyt el; a panzió épülete Kozma Lajos tervei alapján készült.)

A KÉVE egyesület

Hamarosan már nem csak könyvek lapjain találkozhatott a közönség Kozma Lajos rajzaival, tagja lett az 1907-ben alakult KÉVE egyesületnek, és az általuk szervezett kiállításokon mutatkozott be nem csak grafikai, hanem iparművészeti munkáival is.
A KÉVE művészeti csoport volt, amelynek tagjai úgy határoztak, a saját alkotásaikból kiállított műveket mindenfajta pontozás nélkül tárják a nagyközönség szeme elé, mivel a művészet lényege szerintük nem mérhető zsűrizéssel; pusztán a művész szubjektív megítélése a lényeg.
Első kiállításuk kevés anyagból állt össze, és az érdeklődés sem volt túl nagy iránta. Harmadik alkalommal azonban már jóval több alkotás került bemutatásra, és a közönség figyelmét is jobban felkeltették. Ezen a kiállításon voltak először láthatóak Kozma munkái, és ő készítette a meghívót is erre az alkalomra.

Képeire jellemző - a népi motívumok újabb formában való feltüntetésén túl - a kép stílusához illeszkedő betűtípus, amelyeket Kozma maga tervezett a megkívánt hangulatnak megfelelően. Emellett természetesen a művész szignója, amely élete során több alakban is megjelent.
Pályája kezdetén a neve kezdőbetűiből kialakított, egymásra forduló K és L betűkből álló kézjelet használta, amely gyakran olyan ügyesen illeszkedik a kép szerkezetébe, hogy csak alapos megfigyeléssel lehet felfedezni.

Kozma korai szignója
Kozma Lajos korai szignója


Az 1910-es évek hajnalán kezdte el használni vezetéknevét mint szignót. Ez a fajta aláírás kétféle alakban is fel-felbukkant.

szignó: Kozma    szignó: Koz-ma


Nagyjából ez az időszak, amikor rajzainak stílusa is kezdett eltávolodni a szecessziós - népművészetes hatástól. Elmaradtak az éles, szögletes díszítések, amelyek a magyaros fafaragás jellemzői voltak, és fokozatosan a lágyabb vonalú, térkitöltő ornamentikák jelentek meg a művész rajzain. Barokkos stílusjegyek jellemzik e korszakának rajzait, amelyekből fokozatosan bontakozik ki Kozma sajátos stílusa, amely főleg az iparművészet területén érvényesül. Ez az úgynevezett Kozma-barokk teszi nevét Európa-szerte ismertté.
Ahogy visszaszorul munkásságából a számos nagy felületeket beborító részletes ábrázolás, ahogy fokozatosan teret veszt az ornamentika rajzain; megváltoznak illusztrációi.

Kozma és Kner

A frontszolgálat alatti egyik hazalátogatása során Kozma Lajos Gyomára látogatott. Itt ismerkedett meg Kner Izidorral és fiával, Imrével, a híres Kner nyomda tulajdonosaival. Ez az ismeretség újabb gyümölcsöző munkakapcsolatot eredményezett.
Hosszadalmas lenne felsorolni mindazon művek listáját, amelyek Kozma Lajos illusztrációival hagyták el a gyomai nyomdát.
A Kner nyomda célja az volt, hogy megmutassa, Magyarországon is születhetnek európai színvonalú művek, európai színvonalú kiadásban. 1916-tól sorra látnak napvilágot kortárs szerzők írásai Kozma-illusztrációkkal. Az új stílusú rajzokat ismét újabb módon szignózza Kozma; a letisztul vonalak mellett egyszerű K és L betűket használ, melyek sok esetben különválnak a rajztól, sokszor pedig szalagmotívum mintájaként kapcsolódnak hozzá.


Könyvdísz az 1920-as évekből
Könyvdíszek 1920 és1928 között

Kozma stílusának változását pályája kezdete óta jól mutatja két iniciálé gyűjteménye az 1906-os, melyet a Megfagyott Muzsikus megjelenésekor készített, valamint a Kner nyomda részére készített fametszetek az 1920-as évekből.
Az 1925 környékén épült gyomai Kner-villát is Kozma tervezte; ma ez az épület ad otthont a Kner család és a magyarországi nyomdászat történetét bemutató kiállításnak. Emellett a Kner család helyett kapott abban a könyvben, amely Kozma grafikusi munkásságának egy egészen speciális területét mutatja be.
1925-ben jelent meg Kozma Lajos szignetkönyve, amelynek előszavát Kner Imre írta. A szignetkönyv 50 Kozma által készített emblémát tartalmaz. Barátok, munkatársak, de még gyárak és társaságok számára is készített ilyen egyedi, jellegzetes képecskéket Kozma Lajos a szignet lényegét mindvégig szem előtt tartva.
A szignetnek ugyanis tömören és pontosan kell visszaadnia tulajdonosa személyét. A Kner család szignetje például a család múltjára utal vissza; könyvkötőkre és könyvkereskedőkre; a kép központi alakja a régi idők házaló könyvárusa.



Kner Imre szignetje
Kozma Lajos néhány szignetje

Bár Kozma Lajos grafikai munkásságának tárgyalása itt véget ér, a rajzolás, díszítés öröme és mesteri művelése újra és újra visszaköszön iparművészeti és építészeti munkáin keresztül.



Vissza a főoldalra