Kozma Lajos iparművészeti munkái
A kaposvári kiállítás
Kozma Lajos iparművészeti tevékenysége tulajdonképpen nem választható el élesen építészeti munkáitól.
Az általa tervezett bútorok, textíliák és használati tárgyak sok esetben egész belső tereket foglalnak el, precízen
illeszkedve egymáshoz; s mint ilyen, máris lakberendezésről beszélhetünk. Akadnak olyan munkái, ahol a maga
által tervezett épületeket saját alkotásaival rendezte be; ezekben az esetekben iparművészeti tevékenysége
tulajdonképpen építészeti munkásságnak szerves része lesz. De minden épülettervén visszaköszön az
iparművészetben való jártasság; gondosan tervezte meg a házak nyílászáróinak zárjait, kilincseit is. Már a Lapis refugii
tervei közt is ott szerepelnek a különböző
ajtók rajzai
; ezek egyszerre grafikák, építészeti tervek és iparművészeti alkotások.
Iparművészeti alkotásain is folytonosan megjelennek a Somogy megyében megismert motívumok. A helyi
pásztorművészetből tanult díszítőelemek. S bár Kozma stílusa sokat változott évtizedek alatt, ezek a díszítések
hosszú időn kerszetül képesek voltak megújult, letisztultabb formában visszatérni alkotásain.
Éppen ez az oka annak, hogy az iparművész Kozma Lajosnak első alkalommal Somogy megyében volt alkalma
bemutatkozni a nagyközönség előtt. Az 1905-ben Kaposvárott megrendezett iparművészeti kiállításon a megye
népművészetének gazdagságát bemutató tárlaton kaptak helyett - más ismert művészek alkotásai mellett - Kozma
Lajos munkái is.
A kiállításra méltán voltak büszkék a somogyiak. Ez derül ki
a Somogyvármegyében megjelent három oldalas beszámolóból is. A nagyszabású kiállításról a
Magyar Iparművészet
is cikket jelentetett meg.
Női melltű és övcsat
Tervezte Kozma Lajos, készítette Goitein S. Kaposvárott
Megjelent a Magyar Iparművészetben
Kozma azután sem hagyta el a Somogyban eltanult díszítéseket, miután 1906. június 18-án megszerezte diplomáját.
A Rózsavölgyi zeneműbolt
A Párizsban tett tanulmányút végeztével Lajta Béla irodájában dolgozott 1910-től 1913-ig. A Lajta által kapott
munkák és tapasztalatok segítettek Kozmának tovább finomítania önmaga stílusát. Lajta Béla maga is foglalkozott
a népművészettel; gyűjtötte is annak anyagait, de az 1910-es évek elején már keveset rajzolt, tervezett. Éppen
ezen okok miatt a Lajta alkalmazásában töltött három év kiváló lehetőségeket biztosított Kozma számára.
Valószínű, hogy ez idő alatt az ő feladata volt az épületek ornamentális részleteinek megtervezése.
1911-ben Kozma Lajos a New York kávéháznak tervezett étkészletet. A munkával kapcsolatos követelmények minden bizonnyal magasak lehettek,
a New York a kor egyik leghíresebb kávéháza volt. A gazdagon díszített belső terek a nagypolgári enteriőrt képviselték.
Valószínűleg már az 1912 előtti épületeken is Kozma munkájának eredményeit látjuk, habár a tervek Lajta Béla
nevével jelentek meg. Kozma Lajos első saját nevével megjelent munkája Lajtánál a Rózsavölgyi Zeneműbolt
1912-es berendezése volt.
Magyarország legrégebben (1850-ben) alapított zenemű-kereskedése a Leitersdorfer-ház építésekor költözött
az épület földszintjére. Az üzlet teljes belső berendezése Kozma tervei alapján készült. A tervezés során Kozma
törekedett arra, hogy a berendezéssel egyaránt segítse az eladók munkáját és a vásárlók eligazodását, ugyanakkor
sikerült igazán otthonos enteriőrt kialakítania. Bár elsőre a szemlélő tekintetét a divatos, szecessziós stílusú
berendezések vonják magukhoz - amilyen például az
orgonára emlékeztető galéria közepén a díszes óraszerkezettel -, mégis megjelennek a részben vagy egészen díszítésmentes szekrények a falak mentén.
És természetesen megjelennek a somogyi motívumok is, például az asztallábon és a szék háttámláján.
Bútorok a Rózsavölgyi Zeneműboltból
A mesterien berendezett zeneműbolt sajnos 1961. augusztus 14-én egy tűzvész következtében elpusztult.
A Budapesti Műhely
1913-ban Kozma Lajos az Iparrajziskola vezető tanára lett. Grafikus tehetségét az iskola Lakberendezés és Fémmunka Tervezési Tanszékének készített plakátokkal kamatoztatja.
Mégsem a tanári állás az, ami miatt ez az év meghatározó erővel bír Kozma életrajzában. 1913 egyben a Budapesti Műhely megalapításának is az éve.
Ez volt Magyarország első iparművészeti műhelye, ahol a közönség megtekinthette az alkotók munkáit. A berendezett kiállításokat hétfőtől szombatig ingyenesen lehetett látogatni. Kozma figyelembe vette a
látogatók különböző társadalmi helyzetét; az alsó szinten gazdagabban berendezett lakásbelsőkkel találkozhattak a látogatók, míg a felső szinten a szerényebb körülmények
között élők találhatták meg a megfelelő alkotásokat. Természetesen kiállításra kerültek Kozma Lajos-tervezte munkák is; bútorok, ajtók, ablakok.
A Műhely megnyílását hazai művészek, írók, költők mellett az európai sajtó is örömmel fogadta. Kozma célja az volt a Budapesti Műhellyel, hogy megmutassa az igényes, magyar iparművészetet
az embereknek.
A Műhely impozáns bejárata is ezt a célt szolgálta. A Kozma által tervezett kapuzat két oldalát az ismert növényi motívumok és a szakmák jelképei uralták. Sajnos ez a nagyszerű műve is tűz
áldozata lett.
A Budapesti Műhely bejárata
A Művészeti Direktórium
A KÉVE kiállítások és a Budapesti Műhely megalapítása után Kozma Lajost elismert iparművészként tartották számon. 1914-ben az Iparművészeti Társulat tagja lett.
Pont ugyanebben az évben kezdte meg négyéves frontszolgálatát; a világháború miatt ez irányú tevékenységeit is kénytelen volt ideiglenesen feladni.
A négy év kényszerszünet szerencsére nem törte ketté iparművészeti karrierjét. Bútorterveivel és belsőépítészeti munkáival újra a figyelem középpontjába került.
1919-ben Pogány Kálmán művészeti és múzeumi megbízott vezetésével létrejött a Művészeti Direktórium, melynek tagjai elismert szakemberek voltak. Kozma Lajos iparművészként
vett részt a Direktórium munkájában. A Műegyetem új Lakberendezési és Belső-dekorációs Tanszékének tanára lett.
Sajnos a kor politikai eseményei nem kedveztek Kozmának. Tanári tevékenysége miatt a Tanácsköztársaság bukása után nem kapott nagyobb állami megbízásokat.
Magánszemélyek azonban is továbbra is igényt tartottak munkáira. Mint korábban, ekkor is fontos szempont volt a tervek készítésekor a használat és a megrendelő személye Kozma
számára. Ez pedig azzal járt, hogy egyre inkább a készített alkotások funkcionalitása került előtérbe. Amíg az 1910-es évek hajnalán a gazdagon díszített felületek kisebb felületen jelentek
meg, a '20-as évek kezdetén ezek a díszítések alakultak át. Ám éppen ennek köszönhető a stílus kialakulása, amely a Kiskorpádról indult Kozma nevét Európa-szerte ismertté tette.
A Kozma-barokk
A rá jellemző Kozma-barokk stílusban az európai és magyar barokkott idéző stíluselemek mellett más népek barokkjának elemeit keverte össze. Emellett a rokkokóra jellemző motívumokat
is adott hozzá. Az eredmény egy egyedülálló és külföldön is elismert stílus lett, melyet Kozma-barokk néven emlegettek.
A korábbi, szecessziós korszakban használt motívumok megújjult formában jelentek meg, s mellettük újabb visszatérő díszítések tűntek fel, mint például a korona, bőségszarú, angyalok.
A régről megtartott díszítések közt pedig még mindig tartták magukat a Somogyból hozott ábrázolások, ahogyan az egy, az
1920-as években készített szekrény mintázatán is jól látható.
Nagyon jellemzőek voltak Kozma műveire ez idő tájt a nem figurális díszítőelemek, amelyeket egymást keresztező vonalak, rombuszok, félkörök alkottak. Ezek a díszek kevésbé voltak
ugyan dinamikusak, de a más országokból átvett stíluselemek eredményeként a bútorok élénk színeikkel hívták fel magukra a figyelmet.
Kozma Lajos bútortervei
.jpg)
Kozma Lajos bútorai
Életének e korszakában szinte nem volt olyan használati eszköz, amelyet Kozma Lajos nem vett volna gondozásba; nem csupán bútorokat tervezett, hanem az asztalilámpán, tükrökön,
kandallórácsokon át egészen a szőnyegig szinte mindent.
Időközben az egyre jobban leegyszerűsödő díszítések mind kisebb és kisebb jelentőséggel bírtak munkáin, mígnem az anyag tiszta struktúrája teljesen át nem vette a díszítő pozíciót.
Kozma Lajos modern bútorai
Az 1930-as évektől Kozma bútortervei a tiszta funkcionalitás jegyében születtek. Továbbra is törekedett arra, hogy iparművészeti alkotásai dekoratívak legyenek, de a díszítő motívumok
helyett már az anyag természetes felülete és az elkészült munkák formája motivált.
E korszakban készült bútorain már a fa mellett megjelenik az üveg és a fém is. Grafikusi tevékenysége sokat segített az új stílus tökéletes kialakításában. Tervrajzain pontosan tudta
visszaadni a
különféle anyagok felületének tulajdonságait.
Az új stílus kialakulásának fő oka az volt, hogy Kozma olcsó, de jó minőségű bútorokat akart előállíttatni, amelyek a társadalom minden rétegének számára elérhetőek. Ahogyan ő
fogalmazta meg:
"Mint ahogy a könyv ma már mindenki szellemi tápláléka lett és nemcsak a kiváltságosoké, úgy akar ma az ipar az ismeretlen 'Mindenki' számára jó, olcsó és szép holmikat tervezni."
A harmincas években mintegy 1000 bútorterve készült el, igaz, ezek közt sok hasonló is akad. Mindennek ellenére e tevékeny munkával Kozma Lajos tervei alapján készültek el
Magyarország első tömegesen előállított bútorai, melyek már nem a régi szalonokba, csupán az előkelőségek számára készültek.
Vissza a főoldalra