A városháza épületén keleti stílusjegyek vegyülnek a tetőtér kiképzésének franciás megoldásával, valamint az angliai építészet motívumaival. A városháza kétemeletes, egyedülálló főhomlokzata szimmetrikus elrendezésű, erősen kiugró középső rizalittal. A magyaros stílusjegyek a homlokzat égetett mázas kerámiáin jelennek meg. A díszterem freskóit Székely Bertalan készítette. A tervezőpáros ezzel az épülettel iskolát teremtett, a későbbi városházák közül sok követi a kecskemétit.

A díszteremben Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói láthatók: az egyik a pusztaszeri országgyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja, a második kép I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A két, egymástól időben távol eső jelenet közé az ablakkal és ajtóval tagolt falfelületre történelmünk nagy egyéniségeinek álló alakos ábrázolásai kerültek.

Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833/34-ben építették. XX. század eleji átépítése során egyes elemei megmaradtak, de a mostani összbenyomás egyértelműen szecessziós. Mozgalmas homlokzatán magyaros díszítőelemek láthatók. Az oromzaton klasszikus jeleneteket ábrázolnak, máshol inkább stilizált növényi ornamentika a jellemző. Az épület ma is többfunkciós, csak a szállodából étterem, a színházból pedig mozi lett.

A kétemeletes, szimmetrikus homlokzatú épületet a város legszebb szecessziós emlékei közé sorolják. A homlokzat szobor-és ornamentális díszítése, valamint a mázatlan pirogránit borítás a Zsolnay gyár terméke. A középen csúcsosodó tetőzet huszártornyán magyaros motívumok futnak végig. A belső mindenben méltó a külső megjelenéshez.

A vármegyeháza 1784-ben épült fel barokk stílusban. Az épületet többször átalakították, részben copf, részben szecessziós stílusban. Ez utóbbi főként a főbejáratra vonatkozik. Enyhén kiugró középrizalitja fölött, a lekerekített timpanon mezőjében gazdag plasztikai díszítés kísétében látható a címer. Ma a Nyitrai Galéria és a Művészeti Iskola otthona.

Az 1887-től 1918-ig együttműködő építészpáros kiforrott alkotása. A magyaros szecesszió minden elemét felvonultató városháza méltán Szabadka és az egész Vajdaság büszkesége. Funkcionális részei Komort, a külső megoldások Jakab munkáit dicsérik. Róth Miksa és a a Gödöllői Művésztelepről Nagy Sándor is remekelt vitrázsaival. A toronyból impozáns kilátás nyílik a Zsolnay kerámiákkal borított csillogó tetőzetre. Az épület monumentális tömegét szépen ellensúlyozzák az íves oromzatok, a lekerekített ablakkeretek vagy a kidomborodó zárt erkélyek. A belső néha már túldíszítettnek tűnik, de ezt háttérbe szorítja a tökéletes funkcionalitás.

Kézművesek jelképei az ablakon. Üvegfestmény a Városháza díszbejáratán. Róth Miksa munkája.

Apród a szabad királyi város címerével. Róth Miksa üvegfestménye a Városháza dísztermében.

A Városháza 1921 évi felvételen, román és magyar nyelvű felirattal.

A Városháza a Kultúrpalotával együtt napjainkban.

Az épület a város szimbóluma.

A részben 3 szintes, belső zárt udvaros épület főhomlokzata ötsíkú, ötven méteres hatalmas tornyát az épület jobb oldalára tervezték. A Zsolnay gyárból származó színes tetőcserepek a torony sisakján is folytatódnak. A városháza belső kiképzése az épület külsején is túltesz. A sötétzöld keretbe foglalt ablakok Róth Miksa munkái, de még megannyi részlet teszi egyedivé az épületet.

A főutcára néző, szecessziós stílusú impozáns épület 3 szintes, kivéve a középrizalitot, amely a díszterem miatt csak egyemeletes. A főhomlokzat középső eleme kiugrik, és ehhez hozzásimul a négyszögletes torony, alján a bejárattal. A torony négy fiatornyával két emelettel magasabb az épületnél. A középső kiugró rész két sarkát nyolcszögű tornyocskák díszítik, rajtuk tűhegyes csúcscsal. A földszinten íves árkádsor húzódik. Az épület világos és sötétebb zöld színével igazi dísze a városnak.

A széles homlokzatú, egyszerű, de jellegzetesen szecessziós épület 1890-ben épült, de tűzfigyelésre szánt - így körbejárható -tornyát viszont csak 191l-ben kapta meg.

A város jelképe az épület, homlokzatán a város címere, amit tulipánok és magyaros növényi ornamentika vesz körbe gazdagon. A kerámiadíszek, a változatos színű tetőcserepek a Zsolnay gyárból származnak. A sarkon álló 45 m magas torony messziről hirdeti a városháza pompáját. A buja díszítés keleties benyomást kelt. Az épület belseje méltó a külső megjelenéshez.

Jablonszky munkájára jelentős hatással volt a századforduló szecessziója.
A körmendi bíróság homlokzatán található magyar címer és a majolika csempék a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A címert az 1950-es években eltávolították, majd 1989-ben visszatették eredeti helyére.

A Városháza ülésterme

A budafoki városháza a „magyaros" irányon belül nem a lechneri szecesszió, hanem a Kós Károly és a Fiatalok fémjelezte részben népies, részben skandináv ihletésű irányzat egyik kései példája. A már meglévő két Brázay-féle gázgyári épületre azonos magasságú és architektúrájú emeletet építettek. Az összekötő bejárati szárny tornyokkal szegélyezett magastetős középrizalitjába a közgyűlési termet helyezték. Ebben a teremben a falak felületét tulipánmintából képzett, szőnyegszerű díszítőfestés borítja.

A Városháza bejárata (grafika)

A képeslap kiadója a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési tanszéke, 1999.

Újpest község 1907-ben kapta meg városi rangját. 1950-től szünt meg önállósága.
A városháza a századforduló eklektikus-szecessziós irányzatát követi. Oromzatát a Nagy Károly korabeli legendákból ismert Roland vitéz szobrával díszítették, ami a városok törvényhatósági jogait hivatott jelképezni. Az épületet 1993-ban helyi védelem alá helyezték.

Az emeletes városháza 1842-46-ban épült klasszicista stílusban. 1908-ban az épületet bővítették, átalakították, még pedig a homlokzatot a - németes Jugendstíl elemeit felhasználva - szecessziós stílusban. A térre néző homlokzat középrizalitjának földszintjén kocsiáthajtó, a törtvonalú oromzatban a város címere, a szélső tengelyek fölött kupolatetős tornyocskák látszanak.

Az épület északi sarkán kapott helyet egy 50 méter magas torony, ahonnan messze ellátni. A városháza főhomlokzatának legjellegzetesebb eleme a középső tengelyből előre ugró, magasra emelt tetejű, ovális középrizalit, amely belül a közgyűlés tanácstermét rejti.