A főhomlokzat közepén Liszt Ferenc ülőszobra (Stróbl Alajos) és hat gyermekdombormű (Telcs Ede) látható. Az eredeti tervben a homlokzat még a magyaros szecessziót idézte, de végül is egy barokkos bécsi kompozíció valósult meg. Ennek ellenére így is sok szecessziós elem fedezhető fel az épület külsején.

A szecessziós belsőn a kor legnagyobbjai dolgoztak. A belső burkolatokat a Zsolnay gyár kerámiái díszítik, a változatos üvegablakokat Róth Miksa készítette. Az előcsarnokban Kőrösfői Kriesch Aladár festményei láthatók az egyházi és világzene allegóriáit megjelenítve.

A 2600 négyzetméteres szecessziós palota külső formájának tágassága, széles ablakai az épület jelentőségét sugallják. Az egyetem kiváló adottságú hangversenytermeivel a magyar és az európai zenei élet jelentős központja.

A több mint 1200 főt befogadó Nagyterem ma is Magyarország egyik legjobb akusztikájú koncertterme. A terem elegáns belső díszítése barna tónusú. A páholyok felett ill. a falakon található domborművek Telcs Ede alkotásai.

A Vakok Intézetének szimmetrikus elrendezésű főhomlokzata mindenütt a lechneri iskola hatását tükrözi, a hullámzó attika és a tetőkiképzés is lechneri hatás. A két szintet betöltő Nádor-terem ablaka az egyik legnagyobb épen maradt, összefüggő felületű hazai üvegfestmény-együttesünk. Az alsó szint üvegeit Zsellér Imre, az emeletét Palka József festette.

Épült 1910-1911-ben ben a kései szecesszió „magyaros" stílusában, melyet a Tisztviselőtelepi Állami Főgimnázium számára emeltek. A gimnázium később Széchenyi István nevét vette fel. 1925-től 1972-ig a gimnázium mellett ebben az épületben működött a Néprajzi Múzeum is. Ma a Magyar Pedagógusok Háza, s az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum otthona.

A szakirodalom Székely főművének tartja a három utca határolta hatalmas temesvári épületegyüttest, amely a szecesszió elemeit, geometrikus és növényi díszeit a modern építészet részleteivel ötvözi. A gimnázium (a képen balról) földszinti lekerekített ablakait növényi motívumok díszítik, melyeket az épület belsejében is több helyen megtalálhatunk, fokozva a szecessziós benyomást.

A historizáló-szecessziós stílusú, 3 szintes épület meredek tetőzetére huszártorony került. A főhomlokzat középső rizalitjának második emeleti vakablakára helyezett két nőalak a humán és reáltudományok allegóriája. A középrizalit szamárhátíves oromzatán a város címere látható. A homlokzat magyaros, népies díszítőmotívumai és a folyosókon végigfutó ornamentika Pártos Gyulának a Lechner Ödönnel eltöltött közös éveit - 25 évig volt Lechner társa - bizonyítja.

A gróf Bethlen János alapította kollégiumhoz építették az új líceumot. A főhomlokzat tetején magas, gazdagon díszített oromzat emelkedik, melyet sűrű, növényi motívumú indázatok ékesítenek. Az első emelet ablakai közötti elválasztókon madarakat és fát ábrázoló díszítést helyeztek el. Hasonló motívumok láthatók a második emeleti ablakok felett is.

Az Újkollégium épülete a szecesszió német, valamint az angol és a finn kortárs törekvések hatásait tükrözi. A hatalmas épület kiugró középrizalítja feletti csúcsos torony a szélkakassal és a cserépzsindelyes sátortető határozza meg az épület hangulatát. Az első emelet hullámos erkélyén álló hat bagoly a tudomány fontosságára hívja fel a figyelmet. Dísztermének színes üvegablakait Róth Manó (Róth Miksa fivére) műhelyében készítették.

A Kölcsey Ferenc gimnázium 1921-ben vette fel nagy költőnk nevét. A nyitott udvar köré szerkesztett kétemeletes épületet az utca felé díszes kőfallal zárták le. A homlokzaton a tervező a szimmetrikusan sorakozó ablakok egysíkúságát népi motívumokból képzett, vonalszerű, szecessziós díszítőelemekkel igyekezett megtörni.

A gimnázium 64 méter hosszú, egyemeletes, szögleteiben lekerekített, stilizált virágmotívumokkal díszített épület. A főbejáraton belépve kis előtér fogadja a látogatót, melynek ablakai lóhere alakúak.

Baumgarten Sándor, a marosvásárhelyi főgimnázium tervezője több mint háromszáz oktatási intézményt tervezett Herczegh Zsigmonddal közösen, de negyvenhetet egyedül, közöttük a marosvásárhelyit is. A szimmetrikus elrendezésű főhomlokzat és az oromzat visszafogott szecessziós díszei, a szintenként és rizalitonként változó formájú ablakok, a két oromzati nyílást övező szecessziós díszítések összessége adja a kiváló összbenyomást az épületről. A bejárat fölötti ablak mellé tulipános vakolatdíszek kerültek.

Itt tanult Ady Endre 1892 és 1896 között. A XIV. században alapított református kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi kollégium nevet. Ekkor épült a központi szárnya is az épületnek. A kollégium szép szecessziós homlokzatáról később eltávolították a díszítőelemeket, a fenti, XX. század eleji képeslapon még láthatók!

Lechner Ödön unokaöccse, Lechner Jenő tervezői munkájában XV. és XVI. századi felsőmagyarországi reneszánsz építészeti stílust ötvözte népi ihletésű elemekkel. A bejárati kapu fölé emelt vaskos torony is a reneszánsz hatást tükrözi. Az ablakok fölötti, népi ihletésű sgraffitók, akárcsak a falakon látható, a nép kerámiákról jól ismert növény indázatok a szecessziós építészet kedvelt díszítőelemei.

A kétemeletes, szimmetrikus elrendezésű épület eklektikussága ellenére is sok szecessziós elemet hordoz. A lechneri téglaszalagos motívumokat fordítva használták. A kiugró középrizalit sátorteteje és annak süvegszerű lezárása ősi motívumokat idéz. Az oromzat közepén a város címere látható. Szépek a bejárat és az emeleti ablakok fölötti növényi mintás stukkók.

Medgyaszay az első vasbeton szerkezetű színházat tervezte meg Veszprémben. Az előre gyártott, vasbeton konzolokkal alátámasztott, kiugró párkányzat kedvelt megoldása az építésznek. A déli homlokzati sgraffito Nagy Sándor munkája, amely a csodaszarvas üldözését jeleníti meg. Az előcsarnok ovális üvegablakának festménye is az ő műve, mely a népművészet dicsőítésének allegóriáját ábrázolja.

Medgyaszay szépen ötvözte a vasbeton nyújtotta lehetőségeket a népi építészetből tanultakkal. A szimmetrikus elrendezésű, kétemeletes épület homlokzatán a fehér falfelületek váltják egymást az almádi homokkővel borított falrészekkel. Ezeket élénkítik az áttört betonrácsok és betonszobrok.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota a magyaros szecesszió egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja. Az épület gazdag szobor és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a Zsolnay gyár készített. A harmadik emeleti szinten a külső homlokzatot Körösfői Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek.

Ólomüvegablakok a lépcsőházból nagyjaink portréival. Az üvegtáblák Róth Miksa műhelyében készültek Nagy Sándor és Torockai Wigand Ede kartonjai alapján.

Az előcsarnok, melynek falát carrarai márvány borítja, freskói Kőrösfői Kriesch Aladár festményei alapján készültek.

A tükörterem a palota legszebb terme. Nevét a két végét lezáró és a teret egyben megsokszorozó velencei hármas tükrökről kapta. Fogadóteremnek épült, és ennek megfelelő bútorzattal látták el. A terem igazi ékessége azonban a székely legendakör ihlette hat festett üvegablak. Ezek Európát képviselték volna az 1914-es San Francisco-i Iparművészeti Világkiállításon, amely a világháború miatt elmaradt.

A viszonylag egyszerű, eklektikus külsőt pompás szecessziós belső kompenzálja. Árkay Aladárnak a Vigadóba a budai polgárság minden igényét kielégítő nagy, többfunkciós dísztermet (koncert és bálterem), vendéglátóipari helységeket, egyesületi célokat szolgáló teret, lakóegységeket kellett terveznie.

Az 1905-ben épült színház és mozi szecessziós stílusban készült. Az átalakítás (1911) utáni neve Újpesti Népszínház, 1920-tól pedig Blaha Lujza nevét viselte. A színházat többször próbálták megmenteni, de nem sikerült. 1947-ben végleg bezárták, majd lebontották.

A színházat a városháza részeként építették mészhomok téglákkal, szecessziós stílusban. Homlokzatán a görög színjátszás allegorikus alakjai láthatók. A színházat az 1920-as évektől már filmvetítésre is használták. Többszöri átszervezés, modernizálás után napjainkban a város kultúrájának egyik fő büszkesége, sokrétű kulturális feladatot lát el.

A színház 1920-ban a román csapatok ágyúitól sérült meg, 1944-ben a várost szőnyegbombázás érte, s a színháznak még 1946-ban sem volt teteje. Az épületet többször felújították és átalakították. A színház 1992-ben nyerte el mai külsejét, mely már a modern építészeti stílust követi.

A kaposvári Nemzeti Színház saját korában az ország legnagyobb és legmodernebb vidéki színházának számított. Az épület színezése eredetileg tört fehér és krémszínű volt. Az 1980-as években vörös alapon fehér színű változatban volt látható. A legújabb felújítás során visszakapta az eredeti krémszínű színezést. Az épületen a szecesszióban gyakran használt növényfüzér fut végig. A színház 1955 óta viseli Csiky Gergely nevét.

A színház napjainkban.
A színház előtt Apáti Abt Sándor Szerelmes szökőkút című alkotása látható. Az eredeti szobor Pécsett, a Zsolnay Negyedben áll.

A színházat az 1960-as években -politikai okból - átépítették. Időközben stabilitása megromlott, majd be kellett zárni. A 2014 évi felújítása során -örvendetes módon - a színházat eredeti állapotába állították vissza.

A kultúrpalota külsején kevés szecessziós elemet fedezhetünk fel, annál inkább szembetűnő az eklektika. Az épület belső azonban igazi szecessziós csemege. Az előcsarnok padlómozaikja a vörös márvány lépcsősor és korlát, a szép, floreális motívumokkal díszített ólomüvegablakok mind kiváló alkotások.

A már meglévő, klasszicista stílusú soproni színház felújításával bízták meg Medgyaszayt, aki teljesen átépítette a színházat, még pedig szecessziós stílusban. Gazdag az épület sok részletén megjelenő ornamentika. A homlokzaton a magyar színészet és drámairodalom történetét ábrázoló 14 négyzetméteres sgraffito látható, kobzosok, hegedűsök, múzsák és egy daliás levente, s mindennek hátterében a soproni táj.

A két pesti építész igazi szecessziós remeket tervezett a város központjában. Volt benne vendéglő, szálloda és egy rendezvényre tervezett nagyterem is. Az egyemeletes, nagy negyedköríves, sarokkiképzésű épület tele van szép részletekkel.

A monumentális épület négyszögletes, zárt udvart vesz körül. A kétféle kék színben pompázó, geometrikus mintázatú magas tetőzet már messziről szembetűnik. A középrész felett kiemelkedő sátor formájú idomok a nomád magyarság szimbólumaként is értelmezhetők, akárcsak a csúcson ülő ősmagyar alakoknak tűnő hatalmas szobrok, amelyek a földgömböt tartják, (felső képen) Az épület falára került kerámiák a népi hímzések, rátétes posztódíszítések és fafaragások motívumait idézik. Lechnerhez híven a fenti népi motívumok megjelennek az épület minden részletén. Ebben az épületben kezdte meg működését Magyarország legrégibb kutatóintézete.

Az épület kúpcserepeit díszítő csipkeszerű kerámiaelemek és a szellőzőkémény kerámiadíszes végződései igazi lechneri bravúrok. A méretükben és formájukban igen változatos ablakok a belső funkció igényeit követik. A megannyi magyaros motívum következtében az előcsarnok, a lépcsőház és a folyosók keleties hangulatot árasztanak.

A Magyar Állami Földtani Intézetben, annak nyitvatartási idejében Lechner Ödön emlékkiállítás tekinthető meg.

„Mint távoli ideál, mindig egy nemzeti stílus lebegett előttem"- írta önéletrajzában Lechner. Az Üllői útra néző homlokzatot a keleti stílusú nagy kupola uralja. Itt sikerült először a népies motívumok átültetése a monumentális architektúrába. A vörösmárvány lábazat felett a homlokzatot fagyálló pirogránit borítja, benne mázas téglabetétekkel. Valamennyi a Zsolnay gyárban készült. A torony alatti főbejárat előtt nyitott tér, melynek mennyezete mintha csak egy keleti szőnyeg lenne kerámiából. A hatalmas központi kiállítócsarnok egyértelműen mór hatást tükröz.

A múzeum a világon harmadikként alapított iparművészeti múzeum.

Az Iparművészeti Múzeumot a millenniumi rendezvények záróakkordjaként I. Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én. A belső csarnok kétszintű árkádsorral övezett nagy üvegcsarnokkal fogadja a látogatókat.

A sepsiszentgyörgyi múzeum tervezője - Hültl Dezső előterve után- Kós Károly. Egyes épületrészek építésébe, a dekoráció megtervezésébe és megvalósításába jeles képzőművészek is bekapcsolódtak. Az építkezés székelyföldi anyagok felhasználásával, és székely mesterek alkalmazásával valósult meg. Az előkert kerítését és kaputornyát, valamint a tornyot Zsolnay-típusú mázas cserép fedi.

Parkban szabadon álló, tagolt tömegű és alaprajzú, háromszintes szecessziós épület, a kontytetőt variáló tetőformákkal. Főhomlokzatának meghatározó eleme a nagyméretű, íves lezárású keretben elhelyezett mellszobor, a nagyterem konzolos erkélye és a konzolos bejárati előtető, fölötte Nógrád vármegye címerével. A múzeum alapítója Nagy Iván, 1891-ben.

Az építészek az állatokat természetes hazai környezetbe próbálták elhelyezni, azonban- az eddigiektől eltérően - olyan épületeket terveztek, amelyek az állatok származási helyének megfelelő építészeti stílust képviselték.

Az Elefántház, az iszlám építészet elemeiből összerakott épületegyüttes, mely eredetileg a Vastagbőrűek Háza nevet viselte. Neuschloss Kornél terve szecessziós stílusban.