A Gellért szállodát 1918-ban nyitották meg, a hullámfürdő 1927-ben készült el. A főbejárat, a sarkok és a fürdőbejárat fölötti hatalmas, keleties kupoláival, mozgalmas homlokzatával már a pesti oldalról is szembetűnik. A neobarokkal keveredő késő szecessziós épület egész felületét népi ihletésű, a Wiener Werkstätte hatását tükröző, geometrizáló virágmotívumok díszítik. Az erkélykorlátok szívekből, tulipánokból és galambokból álló kovácsoltvas munkáin is ezt a hatást láthatjuk.

A gyógyfürdő előcsarnoka.
A fürdő 74 méter hosszú, színes üvegtetővel fedett előcsarnoka a római kori fürdők hangulatát idézi. Az épület teljes belső felületét Zsolnay majolikaburkolat borítja.

A Palace hotel a magyaros szecesszió egyik utolsó épülete a fővárosban. A homlokzat alsó két szintjét Zsolnay - kerámiával burkolták, a felette lévő szintekre népi motívumos, kovácsoltvas erkély korlátok kerültek. Népi motívumok díszítik az alsó szinteket is. A homlokzat legfelsőbb szintjén színes sgrafitto látható, fölé került a faragott, festett faszerkezetű tetőfelépítmény.

A szépen felújított egykori Községháza ma hotelként működik. Az egyemeletes, belső udvaros saroképület hangsúlyos sarokrizalitjával, a nyeregtetős lemezfedésű hagymakupolával a városközpont büszkesége. Két hatalmas, félköríves emeleti ablaka fölött csüngő szecessziós füzérdíszek láthatók.

Az Aranybika szálló neve egy helyi gazdálkodó családnevéből származik, akinek fogadójára vasból kovácsolt, bikát ábrázoló cégér került. A szabadságharc idején Bem tábornok is többször megszállt nála. A szállót többször bővítették, 1881-ben Steindl Imre terve szerint, majd első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd és társa terve szerint szecessziós stílusban, amikor új kávéház, éttermek, díszterem, fürdő és színházzal bővült a szálló.

A palota emeletén bérlakások, a földszinten pedig a híressé vált, szecessziós berendezésű EMKE KÁVÉHÁZ található. A kávéház falán kőtábla hirdeti Ady Endre emlékét. A költő ebben a kávéházban találkozott először múzsájával, Lédával. A Sztarill palotát 1930 -ban szállodává alakították, Astoria néven. A II. világháború után többféle funkciót betöltő épület ma ismét szálloda, azonban a kávéház szecessziós dekorációját nem tartották meg.

A vízaknafürdői épületegyüttes közepén a gyógyterem, keletre a melegfürdőház, nyugatra pedig a szálloda látható. Az épületeket fedett folyosó kötötte össze. A szálló építészeti kialakítása zömök téglatestszerű tömeget mutatott. Hangsúlyosak a sarkok, valamint hosszanti homlokzatának középső függőleges tengelyei. Ezeken a többitől eltérő formájú, beépített erkélyeket alakítottak ki, ugyanakkor a tetőzet egységes vonalát megbontva ezeknek lefedésére csonkakonty szerű tetőmegoldást alkalmaztak.

Az eklektikus stílusú épületen egyes szecessziós elemek is felfedezhetők, főként a homlokzatkialakítás plasztikusságában. A homlokzat egésze geometrikus szecessziós jellegű, s a puszta ornamentikaként alkalmazott „fachwerk" motívum és az erkélyeknek a népi építészetből merített faszerkezete is ezt a stílust erősíti. A szállót az eltelt évszázadban többször bővítették, átépítették, modernizálták. A képeslap még az eredeti épületet ábrázolja, felépítése után tíz évvel, 1914-ben.

Az épület főhomlokzata híven tükrözi a kor kedvelt stílusát, a szecessziót. A 3 szintes főhomlokzat kilenc függőleges tengelyéből három rizalit emelkedik ki, a két szélén és a főbejáratot is magába foglaló középső mezőn. Ez utóbbi a korai magyaros szecesszió egyik remeke. A főpárkányt helyettesítő attika díszítése méltó az oromzatéhoz, rajta az épület rangját emelő városcímerrel. A sűrű szecessziós indázatokat élénk, színes virágok dúsítják. A kerámiadíszek mind a Zsolnay gyárból származnak.

A régi főtéren álló szecessziós épület a nagybányai festőművészek egyik kedvenc tartózkodási helye volt. A szálloda éttermében és cukrászdájában („Bergeráj") rendszeresen tartottak kiállításokat.

Vida impozáns, 5 szintes, szimmetrikus homlokzatú épületet tervezett a kor divatjának megfelelő szecessziós stílusban. Az épület két mellékhomlokzata a térből (ma Mártírok tere) induló két utcára néz. A meredek tetőzet magasságáig nyúlik a főhomlokzat két szélső oromzata, rajta vázából kiomló virágokat ábrázoló szecessziós stukkódíszekkel. Hasonló stukkók láthatók a szintek közötti falszakaszokon is. Az épületen belül is található több szép szecessziós részlet. Igazán kár, hogy a szálló évek óta zárva tart, s csak remélni lehet, hogy felújítása megoldódik.

A szecesszió korai alkotása a szekszárdi épület. A tér felöli homlokzaton színes pirogránit címer s a szálló akkori neve- Szegzard-olvasható. Az emeleti ablakokat íves szemöldökdísz koronázza. A szálló emeletén nyílt meg a város első színháza. A megnyitón fellépett Jászai Mari is.

A bécsi szecessziós stílusban épült szálló megnyitásakor a Turul nevet vette fel, saroktornyát hatalmas bádog turul díszítette. 1911-ben a Nyugat című folyóirat irodalmi estjén itt barátkozott össze Rippl Rónai József Móricz Zsigmonddal, akit le is festett. 300 fős díszterme számos bálnak adott otthont, 1960 óta pedig minden évben itt rendezik meg a híres Dorottya-bált. A ház mai nevét 1978 óta viseli: Dorottya üzletház és Hotel Dorottya.

A Korona szálló elődjének vendége volt Ady Endre, Blaha Lujza is. Az épületet 1912-ben lebontották, helyére épült a kétemeletes, sarokerkélyes szecessziós épület Az 1960-as évek átalakításai miatt az eredeti épület stílusjegyei ma már fel sem ismerhetők. A korabeli képeslapok azonban őrzik az épület eredeti állapotát.

A szállót a kesztyűgyáros Hamerly Imre megrendelésére tervezte a „város építésze", Pilch Andor. Nagytermében adott koncertet 1930-ban Bartók Béla, a terem ma az ő nevét viseli. A két szimmetrikus, háromemeletes épülettömb közötti passzázs hangulata elbűvöli a szállóvendégeket. Az első emelet hatalmas, félköríves erkélyajtói és a félköríves sarokrizalitok szép, szecessziós részletek, akárcsak a színes ablaküvegek növényi indázatos díszítései a lépcsőházban.

Az első Nádor Szálló 1846-ban nyílt meg 30 szobával. 1900-ban azonban a leromlott állagú épületet le kellett bontani, s helyére új, szecessziós stílusú szálló épült, mely a pécsi vendéglátás fellegvárává vált. 1989-ben a szálló bezárt. 1999-ben megvásárolta a Danubius Hotels, azóta mélygarázs épült, megújult a homlokzat, de a szálló belső felújítására még nem került sor. A korábbi kávézó helyén ma a Nádor Galéria, volt sörözőjében Art shop üzemel.

A Szabadkához tartozó Palicson, a szabadkai villamos egykori megállójánál egy nagy betonkolosszus, a víztorony fogadja az érkezőket. A felfelé szélesedő, hatalmas torony zsindellyel fedett, keleties sisaktornya ma is Palics szimbóluma. A toronyhoz kapcsolódik a fából készített, gazdag díszítésű, székely kapukra emlékeztető átjáró. A kapu alatt áthaladva éljük el a fürdőkomplexumot, melyen nemcsak erdélyi motívumok láthatók, hanem a finn népi építészet hatása is kimutatható.

A váradi szecesszió legreprezentatívabb és egyszersmind legismertebb épülete a főtéri Fekete Sas palota. Építésének megrendelője két ügyvéd volt. A részben felújított épületkomplexum két szimmetrikus épülettömbből áll, amelyeket a főhomlokzat falsíkjától jóval beljebb, egy üvegfedésű passzázs köt össze. A passzázs díszítése a lechneri szellemű magyar szecessziós díszítőművészet egyik csúcsát jelenti. Épületen belül, a lépcsőfeljáró kőkorlátjai igazi szecessziós remekművek.

A volt Gresham Biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke. A gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakokat Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. Az eredetileg luxuslakásoknak szánt hatalmas bérpalota ma a Four Seasons szállodalánc budapesti tagjának ad otthont.Építésekor a legmagasabb technikai színvonalat képviselte. A burkolóanyagok a legjobb kőbányákból származtak, a szobrok mennyisége csak a középületekével vethető össze. A bejárat fölötti oromzat közepén látható a névadó, a londoni tőzsdét 1566-ban megalapító Sir Thomas Gresham mellszobra, Telcs Ede alkotása.

A Nyomdász Egyesület bérháza
GUTENBERG OTTHON

Ma: Lakóház

BUDAPEST

Tervező: Vágó József és Vágó László
Épült: 1906

A 7 szintes épületben 38 bérlakás, iroda, díszterem épült, a földszinten üzletek nyíltak. A szimmetrikus főhomlokzat legszebb részei a hullámzó, félköríves zárt erkélyei. Az ablakokat gombsoros kerámiadíszek keretezik a lechneri formanyelvhez való kötődést mutatva.