A gyáros műgyűjtő, Bedő Béla iránti tiszteletből a tervező a francia és belga art nouveau és a német Jugendstil több eszközét is felvonultatta a lakóházon. A hatemeletes bérház két lakásában még a bútorokat is ő tervezte. Az épület első emeletén a család lakása, a többi szinten iroda és itt jutott otthonhoz a személyzet több tagja is. A Bedő-ház homlokzati kialakítása aszimmetrikus, zárt erkélyek, színes kerámiavirágok ékesítik az épületet. Az ablakok formája emeletenként különböző.
Az épület túlélte a háborús eseményeket, különböző célokra hasznosították, de állapota fokozatosan romlott, s 2000-ig kellett várnia a megújulásra. Ma az épület három szintjén szecessziós stílusban készült festmények, bútorok, dísztárgyak láthatók, méltó emléket állítva a magyar szecessziónak. Tulajdonosai, a stílus lelkes gyűjtői: Vad Emil építész, aki egyben a ház felújítója volt, és felesége Vadné Szakács Adél.
A veseformájú ablakok külső és belső felének képei láthatók a két képeslapon.
Mintha tündérek készítették volna olyan varázslatosan szépek virágdíszei, mintha szél fújná, úgy hullámzanak falsíkjai. Kristálytiszta stílusegység uralkodik az épület minden részletén - írja Magyar Ede életrajzírója, Bakonyi Tibor.
A kovácsoltvas munkákat, köztük a lépcsőház liliomoktól burjánzó korlátját Magyar Ede tervei alapján Fekete Pál díszműkovács készítette.
A megbízó Reök Iván Lajos, a tehetős, nyolcgyermekes vízépítő mérnök, aki a gyermekeinek szánt épület tervezésével bízta meg a 29 éves építészt, Magyar Edét. Másfél év alatt épült fel a földszintjén üzleteknek is helyet adó csodapalota, amely sokak szerint a legszebb szecessziós épület Magyarországon.
A homlokzat fehér és különböző zöld színeinek harmóniáját néhány lila és kék teszi tökéletessé.
A megbízó Gróf Árpád Márton ügyvéd, a ki halmozta a városi rangokat. Megfelelő ranghoz megfelelő épületet! A háromemeletes, három utca által határolt épületben luxus bérlakásokat terveztetett, de a saját irodája is itt volt. A főhomlokzat a szabadkai Raichle palotát idézi.
Két gazdag szállítmányozó megbízásából készült háromemeletes saroképület. A vasbeton pillérvázas házat tovább magasítja a két emelet magasságú változatos tetőzet, sarkán impozáns, virágcsokor csúcsban végződő toronnyal. A puritán földszinti rész kirívó ellentétben áll az emeleti homlokzatok változatosságával.
A szerencsétlen sorsú, többször tönkrement, az I. világháború után méltatlanul elfeledett építész teljes életműve néhány dél-Magyarországi városra koncentrálódik. Az építész csak rövid ideig lakott benne, 1906-ban Szegedre költözött s lakását elárverezték. Kevés épületen látunk tökéletesebben elrendezett homlokzatot. A színek, a Zsolnay kerámiák, a kovácsoltvas és a muránói mozaik egysége hibátlan. A kapu körüli kerámia díszek kalotaszegi motívumokat idéznek.
A szomszédos palotához jól illeszkedő bérház kovácsoltvas kapujának virágdíszítései az erdélyi kerámiák motívumvilágát idézik, Róth Miksa színes üvegablaka magáért beszél. A homlokzat virágdíszítéses, hullámzó párkányzata kis szecessziós remekmű.
A szecessziós kastélyt a Berzsenyi család leszármazottja, Berzsenyi Jenő tiszti főorvos építtette. Később vállalati üdülővé alakították, jelenleg nem használja senki sem. Nagyon változatos épület, szinte minden falsíkon és szintenként is változnak az ablakformák. Az emeleti ablakok alatt virágmotívumos stukkódíszek láthatók. A félhenger formájú sarok fölött sisaktorony, a tetőn huszártorony látható. Szép a virágokkal ékesített kovácsoltvas kapu.
A nagypolgári villában többen is laktak, később könyvtár lett, 1965 óta a TIT székháza. Maga az épület, lekerekített nyílászáróival, Erdélyre emlékeztető magas tetőzetével és kiugró rizalítjaival szép szecessziós alkotás, de az iparművészeti munkák talán még ezt is felülmúlják.
Vidor Emil apja részére tervezett villát, ő maga azonban sosem lakott benne.
Sok minden megmaradt a legkülönfélébb nyugat-európai hatásokat felvonultató épület eredeti állapotából: franciás és németes, belga és spanyol hatást is mutatnak egyes elemei. A bejárati kapu kőből faragott kapufélfái a népi építészet szecessziós újraértelmezéseként is felfoghatók.
A villalakás Zsolnay Vilmos Júlia nevű leánynak és vejének, Sikorski Tádénak a lakása volt a gyár területén. A villa homlokzatának jellegzetessége az erősen kiugró középrizalit és a téglaszalag díszítések. A bejárati lépcső két oldalára pirogránit lámpaoszlopok, az íves bejárathoz kerámiadíszek kerültek. Itt kapott helyet Gyugyi László világhírű Zsolnay gyűjteménye.
Az Apolló palota az egyedüli 20. századi bérház a városban, amely a helyi tanács megrendelésére és nem magánkezdeményezésre épült. A lakások bérbeadása útján próbált a város bevételekhez jutni. A szecessziós palota Fő utca felőli homlokzata a legdíszesebb, meglehetősen dinamikus. A nagyméretű középrizalitot szalagokkal, füzérekkel, pajzsokkal és növénydíszekkel ékesített pilaszterek tagolják. Paul Constantin a berlini szecessziós építészet és a német empire díszítőnyelv összefonódását említi az Apolló palota kapcsán.
A bérház attika falára Kisfaludy Stróbl Zsigmond készített homokkőből épületszobrokat, melyek magyar szenteket és Szent Miklóst, a város védőszentjét ábrázolja. A szecessziós épületet 1964-ben életveszélyesnek nyilvánították és lebontották.
Európa egyik legnagyobb, állami kezdeményezésre létesített mintegy 1000 lakásos, önellátó munkás,-és tisztviselő- telepe, a Wekerle- telep, ahol négyezer ember számára biztosítottak itt jó lakhatási körülményeket. A telep jelentős része még az első világháború előtt elkészült. Vidékies, kertvárosi jellegét a mai napig megőrizte. Az utcákon sétálva sok építésznek jó állapotban megmaradt épületeiben gyönyörködhetünk, sok szép szecessziós részlettel.
Építése 1909-ben kezdődött meg Wekerle Sándor (1848-1921) politikus, miniszterelnök (és egyben pénzügyminiszter) kezdeményezésére. A sokemeletes bérházak helyett a kertvárosi jellegű építésmódot Fleischl Róbert építész javasolta, mivel a lakásokra igényt tartók közt nagyon sok volt a vidékről jött ember. A lakóházak mintegy 70 %-a földszintes, 30 %-a pedig emeletes épület. A Wekerle -telep 2011 szeptemberében vált véglegesen műemléki jelentőségű területté.