BEDŐ-HÁZ

Ma: MAGYAR SZECESSZIÓ HÁZA

BUDAPEST

Tervező: Vidor Emil
Épült: 1903

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A gyáros műgyűjtő, Bedő Béla iránti tiszteletből a tervező a francia és belga art nouveau és a német Jugendstil több eszközét is felvonultatta a lakóházon. A hatemeletes bérház két lakásában még a bútorokat is ő tervezte. Az épület első emeletén a család lakása, a többi szinten iroda és itt jutott otthonhoz a személyzet több tagja is. A Bedő-ház homlokzati kialakítása aszimmetrikus, zárt erkélyek, színes kerámiavirágok ékesítik az épületet. Az ablakok formája emeletenként különböző.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Az épület túlélte a háborús eseményeket, különböző célokra hasznosították, de állapota fokozatosan romlott, s 2000-ig kellett várnia a megújulásra. Ma az épület három szintjén szecessziós stílusban készült festmények, bútorok, dísztárgyak láthatók, méltó emléket állítva a magyar szecessziónak. Tulajdonosai, a stílus lelkes gyűjtői: Vad Emil építész, aki egyben a ház felújítója volt, és felesége Vadné Szakács Adél.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT
VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A veseformájú ablakok külső és belső felének képei láthatók a két képeslapon.

REÖK-PALOTA

Ma: Lakóház, kiállítóterem

SZEGED

Tervező: Magyar Ede
Épült: 1906-1907

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Mintha tündérek készítették volna olyan varázslatosan szépek virágdíszei, mintha szél fújná, úgy hullámzanak falsíkjai. Kristálytiszta stílusegység uralkodik az épület minden részletén - írja Magyar Ede életrajzírója, Bakonyi Tibor.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A kovácsoltvas munkákat, köztük a lépcsőház liliomoktól burjánzó korlátját Magyar Ede tervei alapján Fekete Pál díszműkovács készítette.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A megbízó Reök Iván Lajos, a tehetős, nyolcgyermekes vízépítő mérnök, aki a gyermekeinek szánt épület tervezésével bízta meg a 29 éves építészt, Magyar Edét. Másfél év alatt épült fel a földszintjén üzleteknek is helyet adó csodapalota, amely sokak szerint a legszebb szecessziós épület Magyarországon.
A homlokzat fehér és különböző zöld színeinek harmóniáját néhány lila és kék teszi tökéletessé.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

GRÓF-PALOTA

Ma: Lakóház

SZEGED

Tervező: Raichle József Ferenc
Épült: 1912-1913

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A megbízó Gróf Árpád Márton ügyvéd, a ki halmozta a városi rangokat. Megfelelő ranghoz megfelelő épületet! A háromemeletes, három utca által határolt épületben luxus bérlakásokat terveztetett, de a saját irodája is itt volt. A főhomlokzat a szabadkai Raichle palotát idézi.

UNGÁR-MAYER PALOTA

Ma: Lakóház

SZEGED

Tervező: Magyar Ede
Épült: 1910/11

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Két gazdag szállítmányozó megbízásából készült háromemeletes saroképület. A vasbeton pillérvázas házat tovább magasítja a két emelet magasságú változatos tetőzet, sarkán impozáns, virágcsokor csúcsban végződő toronnyal. A puritán földszinti rész kirívó ellentétben áll az emeleti homlokzatok változatosságával.

RAICHLE-PALOTA

Ma: Modern Galéria

SZABADKA

Tervező: Raichle József Ferenc
Épült: 1903-1904

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A szerencsétlen sorsú, többször tönkrement, az I. világháború után méltatlanul elfeledett építész teljes életműve néhány dél-Magyarországi városra koncentrálódik. Az építész csak rövid ideig lakott benne, 1906-ban Szegedre költözött s lakását elárverezték. Kevés épületen látunk tökéletesebben elrendezett homlokzatot. A színek, a Zsolnay kerámiák, a kovácsoltvas és a muránói mozaik egysége hibátlan. A kapu körüli kerámia díszek kalotaszegi motívumokat idéznek.

RAICHLE BÉRHÁZ

Ma: Bank

SZABADKA

Tervező: Raichle József
Épült: 1904/1905

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A szomszédos palotához jól illeszkedő bérház kovácsoltvas kapujának virágdíszítései az erdélyi kerámiák motívumvilágát idézik, Róth Miksa színes üvegablaka magáért beszél. A homlokzat virágdíszítéses, hullámzó párkányzata kis szecessziós remekmű.

BERZSENYI KASTÉLY

KEMENESSÖMJÉN

Tervező: ismeretlen
Épült: 1905

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A szecessziós kastélyt a Berzsenyi család leszármazottja, Berzsenyi Jenő tiszti főorvos építtette. Később vállalati üdülővé alakították, jelenleg nem használja senki sem. Nagyon változatos épület, szinte minden falsíkon és szintenként is változnak az ablakformák. Az emeleti ablakok alatt virágmotívumos stukkódíszek láthatók. A félhenger formájú sarok fölött sisaktorony, a tetőn huszártorony látható. Szép a virágokkal ékesített kovácsoltvas kapu.

VILLALAKÁS

Ma: TIT SZÉKHÁZ

KAPOSVÁR

Tervező: ismeretlen
Épült: 1911

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A nagypolgári villában többen is laktak, később könyvtár lett, 1965 óta a TIT székháza. Maga az épület, lekerekített nyílászáróival, Erdélyre emlékeztető magas tetőzetével és kiugró rizalítjaival szép szecessziós alkotás, de az iparművészeti munkák talán még ezt is felülmúlják.

VIDOR VILLA

Ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla kollégiuma

BUDAPEST

Tervező: Vidor Emil
Épült: 1904-1905

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Vidor Emil apja részére tervezett villát, ő maga azonban sosem lakott benne.
Sok minden megmaradt a legkülönfélébb nyugat-európai hatásokat felvonultató épület eredeti állapotából: franciás és németes, belga és spanyol hatást is mutatnak egyes elemei. A bejárati kapu kőből faragott kapufélfái a népi építészet szecessziós újraértelmezéseként is felfoghatók.

SIKORSKI-HÁZ

Ma: Kiállítóhely

PÉCS, ZSOLNAY NEGYED

Tervező: Sikorski Tádé
Épült: 1887

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A villalakás Zsolnay Vilmos Júlia nevű leánynak és vejének, Sikorski Tádénak a lakása volt a gyár területén. A villa homlokzatának jellegzetessége az erősen kiugró középrizalit és a téglaszalag díszítések. A bejárati lépcső két oldalára pirogránit lámpaoszlopok, az íves bejárathoz kerámiadíszek kerültek. Itt kapott helyet Gyugyi László világhírű Zsolnay gyűjteménye.

APOLLO PALOTA

NAGYVÁRAD

Ma: Oradea, Románia
Tervező: Ifj. Rimanóczy Kálmán és Krausza Tivadar
Épült: 1910-1914

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Az Apolló palota az egyedüli 20. századi bérház a városban, amely a helyi tanács megrendelésére és nem magánkezdeményezésre épült. A lakások bérbeadása útján próbált a város bevételekhez jutni. A szecessziós palota Fő utca felőli homlokzata a legdíszesebb, meglehetősen dinamikus. A nagyméretű középrizalitot szalagokkal, füzérekkel, pajzsokkal és növénydíszekkel ékesített pilaszterek tagolják. Paul Constantin a berlini szecessziós építészet és a német empire díszítőnyelv összefonódását említi az Apolló palota kapcsán.

KATOLIKUS BÉRHÁZ

KECSKEMÉT

Tervező: Jánszky Béla és Szivessy Tibor
Épült: 1912

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

A bérház attika falára Kisfaludy Stróbl Zsigmond készített homokkőből épületszobrokat, melyek magyar szenteket és Szent Miklóst, a város védőszentjét ábrázolja. A szecessziós épületet 1964-ben életveszélyesnek nyilvánították és lebontották.

WEKERLE-TELEP

BUDAPEST

Tervező: Kós Károly, Zrumetzky Dezső és még tizenhárom építész.
Épült: 1909-1929

VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Európa egyik legnagyobb, állami kezdeményezésre létesített mintegy 1000 lakásos, önellátó munkás,-és tisztviselő- telepe, a Wekerle- telep, ahol négyezer ember számára biztosítottak itt jó lakhatási körülményeket. A telep jelentős része még az első világháború előtt elkészült. Vidékies, kertvárosi jellegét a mai napig megőrizte. Az utcákon sétálva sok építésznek jó állapotban megmaradt épületeiben gyönyörködhetünk, sok szép szecessziós részlettel.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT

Építése 1909-ben kezdődött meg Wekerle Sándor (1848-1921) politikus, miniszterelnök (és egyben pénzügyminiszter) kezdeményezésére. A sokemeletes bérházak helyett a kertvárosi jellegű építésmódot Fleischl Róbert építész javasolta, mivel a lakásokra igényt tartók közt nagyon sok volt a vidékről jött ember. A lakóházak mintegy 70 %-a földszintes, 30 %-a pedig emeletes épület. A Wekerle -telep 2011 szeptemberében vált véglegesen műemléki jelentőségű területté.


VÁROSHÁZA KECSKEMÉT
VÁROSHÁZA KECSKEMÉT