Lechner gótikus alaprajzra és tömegformára illesztette rá a Kőbánya központi terén álló templomot. Keleties hatású a templom színes tetőzete, az alkalmazott vörösmárvány, a formára sajtolt idomtéglák, színes mázas cserepek és a pirogránit épületdíszek. Népi ihletésű motívumok is bőven akadnak a templomon. A külső és belső épületkerámiák a Zsolnay gyárban készültek, az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből származnak.

A késő szecessziós építészet egyik csúcspontja a templom. A portikust színes, magyaros motívumú Zsolnay kerámiával borították, a belsőben- a szószéknél- a külső kerámiadíszek ismétlődnek. A nagy fesztávú íveken gazdag növényi ornamentika látható. A templombelsőben a fekete és arany színek gyakorisága Otto Wagner hatását mutatja.

A szecessziós templom az egyik első vasbeton szerkezetű templom volt Magyarországon. A két oldalfülkével bővített, centrális alaprajzú templom bejárati része fölé két harangtorony került. A bejárat feletti falsíkon Krisztust ábrázoló üvegmozaik látható, Walther Gida műve. A főoltár Madonna szobrát Bory Jenő alkotta.

Az úgynevezett alföldi szecesszió talán legjellegzetesebb és egyben legszebb templomépülete. A teljesen nyerstégla homlokzatú külsőre csak egy-két helyen került virágmotívumos kerámiadíszítés. A belső egyszerű kiképzésű. A karzatok díszítése a lechneri, virágmintás motívumokra emlékeztetnek.

Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyaros szecesszió egyik legtipikusabb példája. Az egyhajós templom 37 méteres, henger alakú tornyán kettős kereszt. A főkapu igazi éke a templomnak. A templombelsőben mindenütt stilizált magyaros díszítőelemek jelennek meg, liliomok, tulipánok és egyéb virágmotívumok formájában. A pozsonyiak a fal és a tetőcserép színe miatt nevezik Kék templomnak.

A kis felvidéki község földesurának hagyatékából épült a templom. A teljesen modern vasbeton épület a népi építészet szellemében fogant. Az egész épületegyüttes olyan, mintha egy meséből lépne elénk, népies, de keleties benyomást is kelt, és ott érezzük rajta a gótika hatását is, ám mindez teljes harmóniát alkot. Méltán tartják Medgyaszay egyik főművének.

A sokoldalú építész, Kós Károly szívesen dolgozott együtt másokkal is, és el is fogadta az ötleteiket. Itt a torony Jánszky munkája. A terméskő lábazatú, aszimmetrikus homlokzat jobb oldalára került a torony, ami a stílus jellemzője lett az akkori szakrális építészetben. A festett üvegablakokat Kós Károly tervezte. A belső tér falfestései- Kőrösfői - Kriesch Aladár tervei alapján készültek.

Épült: 1913-ban magyaros szecessziós stílusban.
A templom nagyon hasonlít a zebegényi templomhoz. Az épület kívül és belül is gazdagon díszített népművészeti motívumokkal.

A téglaépületen néhány fehér vakolatdíszítés látható, sima falsíkok a központi kupola alatt és a masszív torony tetején. Az összbenyomás leginkább egy bizánci erődtemplomra emlékeztet. A templombelsőben a falakon geometrikus motívumok váltakoznak a magyaros díszítőelemekkel. Az oltár feletti kék színű, félgömb formájú baldachin a keleties hatást erősíti.

A torony jobb oldalra került, tetején csillag helyett kakassal, akárcsak a többi miskolci református templomon is. A terméskőborítás szinte a torony tetejéig húzódik. A timpanonon virágmintás stukkódíszek, a színes ablakokat tulipános motívumok díszítik.

Magyarország szakrális építészetére igazán hosszan tartó hatást Kós Károly és a fiatal kortársak munkássága gyakorolt. A két világháború között az ő hatásukat mutatja Szeghalmy Bálint számos munkája, például az 1938-ban felszentelt miskolci Deszkatemplom is. Az épület hangsúlyos eleme az alsó boronafal, a tornyokat díszítő, népi faragásos csipkézett deszkaburkolat és zsindelyfedés, amely akkoriban még zöld színű volt. A nyílászárókat fehér,kék és piros színezéssel látták el.

DESZKATEMPLOM-BELSŐ:
Az újjáépítés tervezői: Puskás Péter, Simon Gábor

A templomot 1997-ben egy elborult elméjű fiatal felgyújtotta s teljesen leégett. Országos összefogás eredményeként 1999-ben a templom eredeti formájában újjáépült.

A centrális alaprajzú épület központi eleme a gazdagon díszített kettős kupola. Az eklektikában dúskáló épület a bizánci, román és gótika jellemzőit viseli magán, nem is beszélve a mór- hatásról. Mégis az összbenyomás szecessziós, talán Róth Miksa vitrázsai, a kovácsoltvas munkák vagy a lírai vonaljátékú díszítő elemek miatt.

Az épület minden részében szecessziós, magán viseli a stílus szinte minden jellegzetességét. Építészetileg és művészileg is jelentős, a Komor-Jakab páros csúcsteljesítménye. Nagy kár, hogy az épület romos állapotú, de felújítása folyamatban van.

Az 1852-1857 között épült zsinagóga átépítését bízták a szegedi tervezőre. Lechner és Baumhorn hatása is látszik az átépítésen, amely a korai magyar szecessziós stílus egyik legsikerültebb alkotása. Az épületszobrászat Balla József munkája. A homlokzat két szélére zömök tornyok kerültek, nyolcszögletű sisakkal a tetejükön.

Az épület funkcionálisan minden szempontból megfelel a zsinagógiai hagyományoknak, ugyanakkor eltér a puritán díszítésű, nagy fehér falsíkjaival, magas téglalábazatával és a két toronnyal. A felületbe süllyesztett, magyaros motívumokkal díszített falak jellegzetes szecessziós templomot eredményeztek. A nagyméretű ablakok üvegosztása a szecessziót egyesíti a zsidó szimbolika formáival.

A vasbeton szerkezetű épület mennyezetén szecessziós, virág alakú felülvilágító rácsokon kapja a templombelső a fényt. A remekbe faragott padokon magyaros motívumok láthatók. A kerámiák a pécsi Zsolnay gyár termékei.

1991 óta Mindenki Temploma Gyülekezet néven ökomenikus templommá vált. A nyolcszögletű, centrális kupolás építményhez három oldalon előcsarnok csatlakozik. Jellemzője a kváderköves falazat, ami még a tornyokra is felfut. A templom gazdagon díszített a Zsolnay gyárból származó mázas kerámiákkal. A bejárat melletti kupolák keleties hatást keltenek. A félköríves ablakok román hatást mutatnak.