|
|
A század elejének leghangsúlyosabb, legszebb középülete Kaposváron, amely a városkép alakításában is szerepet játszott. A budapesti Legfelsőbb Bíróság, a Királyi Kúria palotája ihlette a Somogy Megyei Bíróság épületét. Az építés iránti szükséglet már 1889-ben megjelent, mert a Megyeház épületében elhelyezett bírósági hivatalok szűkösnek bizonyultak. (Kaposvár,1891. december 13.) 1901-ben a Meggyes-telken kijelöltek egy területet (Esterházy és Árpád utca sarok) megfelelő méretű igazságügyi palota és fogház építésére. Az igazságügyi miniszter elfogadta a vármegye ajánlatát (Kaposvár, 1901. április 11.). Az építkezés híre megnövelte a környéken a telekvásárlási kedvet. 1902-ben tervpályázatot íratott ki az igazságügyi miniszter az épületre. (Kaposvár, 1902. október 5.) A pályázatot Károlyi Emil, Márton Ákos, Riemer Márkus pécsi építészek nyerték meg. A kaposvári törvénykező épület és fogház első díjas pályaterve megjelent a korabeli építészeti szaklapban. A kaposvári törvénykező épület és fogház pályatervei = Magyar Építőművészet, 1904 - 1905. |
|
|
Az előkészítési munkák csak 1905-re fejeződtek be. A kivitelezők (Fejér Lajos és Ritter Ignác) 1906-ban Péter-Pál napján tartották a bokrétaünnepet az Igazságügyi Palotánál, s utána megkezdték az épület tetőfedését. (Somogyvármegye, 1906. június 27.) 1907-ben költözött a törvényszék az új igazságügyi palotába. Az igazságügyi palotát véglegesen átadták az építők a szennyvíztorony kivételével - tudósított az újság 1908-ban. Az igazságügyi palota átvétele = Somogyvármegye, 1908. február 18.) A monumentális épület eklektikus stílusú, díszítményei szecessziós jegyeket is hordoznak. A magyar szecesszió építészetében gyakori, hogy az "... épületek tömegét, összképét, alaprajzi rendszerét és szerkezetét a historizmus határozta meg, s az új stílus a felületek, részletek gazdag díszítésére korlátozódott. Az áramló hullámzó formákról, és vonalakról felismerhető stílus kedvelt elemei a növényi motívumok, az élénk színek, a síkszerű homlokzatok"2 A bírósági épületek díszítményei között gyakran szerepelnek önálló domborművek, szobrok, stukkók. A szecesszió szimbólumokból építkezik, használja a mitológia, az irodalom jelképeit - ezt a bíróság épületén is megfigyelhetjük. |
|
|
Justitia, az igazság görög istennőjének mészkő szobra látható az épület oromzatán. A szobor különlegessége, hogy a szokásostól eltérően bal kezében tartja a pallost, jobb kezében a mérleget, és nincs bekötve a szeme. A városra tekint, mert "a jogrend az embereknek szól".3 |
|
|
|
|
"Az épület szabadon álló, kétemeletes, két belső udvaros, gazdagon díszített középület a Bajcsy-Zsilinszky és Kossuth Lajos utca sarkán. Főhomlokzata tizenkilenc, oldalhomlokzata nyolc-nyolc travéból áll."4 |
|
|
Az eklektika régi korok stílusához nyúlt vissza. Jelen esetben az antik római építészet volt a minta. Találó megoldás volt ezen épület esetében, hisz a mai jogrend alapja a római jog. |
|
|
|
|
|
|
Az épület kovácsoltvasmunkáit László Viktor készítette (1906). A főbejárati vasrácsos kapu szecessziós vonalvezetésű, és a belső faragott ajtón szecessziós virágok vannak. Az asztalos- és kovácsoltvasmesterek munkái is az épület egészének mondanivalóját erősítették. |
|
|
|
|
A hajlékony vonalak, dekoratív növényi díszítések nemcsak az épület külső megjelenésében dominálnak, hanem a belső térben is, egységet képezve az épületben. A titokzatos, álomszerű, ifjú női alak jellegzetes motívuma a szecessziónak. A homlokzaton és az épület egyéb díszítésén jelenik meg. |
|
|
|
"A szobrászati díszítmények között fontos szerepet kapott a stukkó. Mivel gipszből készül, lehet, hogy olcsósága miatt használják előszeretettel, s mert igen alkalmas a jelképrendszer meggyőző kifejezésére. A stukkódísz, legyen az ornamentális vagy figurális ábrázolás, megjelenik a bírósági épületek lépcsőházaiban, dísztermeiben és tárgyalótermeiben is, többnyire fehér, arany díszítéssel."5 |
|
Stukkódíszek a lépcsőházból |
|
|
|
A monumentális épületre a szűk utca miatt ma nincs rálátás. A korabeli képeslapokon a tér nagyobb volt körülötte. "Kisebb átalakításoktól eltekintve eredeti formáját mutatja az épület. Külön említésre méltó a lépcsőháza, díszterme, újabban könyvtára. Nagy felújítása 1984-1988 között volt, majd két ízben, 1992-ben és 1994-ben a tetőt cserélték."6 |
|
|
|
|
|
|
|
Ceres: a gabona római istennője. Primavéra: tavasz, kikelet Rizalit: (az olasz risaltóból), kisebb-nagyobb kiszögellése az épület homlokzatának, melyet azért alkalmaznak, hogy vele a hosszú homloksort függőlegesen tagolják és így élénkítsék. A kiugrás nem nagy (8-30 cm), nehogy nagy árnyékot vessen, és ezzel az összhangot zavarja. Helyzete szerint van közép-R., oldal-R. és sarok-R. (Pallas lexikon). Pilaszter: a fal síkjából kiemelkedő, négyszög keresztmetszetű, fejezettel és lábazattal képzett felülettagozó elem. Kiülése rendszerint csekély, általában nem haladja meg a szélesség harmadát. Ha ennél erősebb, akkor már nem pilaszternek, hanem falpillérnek nevezik. Timpanon: épülethomlokzat orommezeje, szoborművekkel díszített, háromszögletű homlokzati rész. Travé: boltszakasz francia neve. |
|
Forrás: 1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 219. 2 Ritoók Pál: A szecessziótól napjainkig. Budapest : Kossuth, 2004. p. 14. 3 Emlékkönyv. Somogy Megyei Igazságügyi Palota centenáriuma, 1908-2008. Kaposvár : Somogy M. Bíróság, 2008. p.30. 4 Uo. p. 27. 5 Bírósági épületek Magyarországon. Budapest : HG., 1993. p. 47. 6 Emlékkönyv, i. m. p. 26. |
|
Szkennelt képek: Csonka Béla: Kaposvár. bev. Troszt Tibor, közread. Magyar Hirdető Somogy Megyei Igazgatóság. Kaposvár. 2. bőv. kiad. Kaposvár : Mahir Somogy M. Ig., 1991. t. 50 |
 |