Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az 1878-ban alapított Osztrák-Magyar Bank volt a hivatalos pénzintézet. Az 1890 és az első világháború közötti időszak volt a hitelintézetek aranykora hazánkban.      A tőkés fejlődés eredményeképpen Kaposvár is bekapcsolódott "1895-ben az Osztrák- Magyar Bankká alakult jegybankba, mint a nagykanizsai fiók mellékhelye."1      Később, 1900-ban az Osztrák-Magyar Bank érdemesnek találta a várost arra, hogy fiókot nyisson Kaposváron. (Az Osztrák - Magyar Bank fiókhálózata Kaposváron = Kaposvár, 1900. február. 22.)      "Az országban első lett a tíz város közül, ahol bankfiók nyílt. Az üzletemberek, vállalkozók figyelmét felhívták a városra, hogy érdemes ide tőkét hozni."2      A kaposvári fiók 1900. szeptember 17-én kezdte meg működését a Városháza első emeletén. Szolgáltatásai széles körűek voltak, erről tudósított a korabeli újságban közzétett hirdetése.

Hamarosan megfogalmazódott, hogy saját épületre lenne szükség.      Az Osztrák-Magyar Bank palotája 1900-1901-ben épült a pozsonyi Hubert József építész tervei alapján. Ő tervezte a bank 32 vidéki székházát.      A szecessziós jegyeket hordozó kaposvári épületek közül elsőként épült meg. Szerepe volt a városkép megformálásában. Ezt követték a Fő utcán a szecessziós bankházak, a Meggyes- telken a középületek sora: az Igazságügyi Palota, a Postapalota, a Siketnémák Intézete.      A Kaposvár című újság 1901-ben arról írt, hogy a bank épületét nem a Meggyes-telken kellett volna felépíteni, hanem a város forgalmasabb helyén. "Nem valami szép épület" - úgy ítélték, annyival inkább sem az, mert szemben áll a gimnázium valóban szép frontjával, és szinte eltörpül mellette nehézkes, nyomott formájával. ( Középítkezések Kaposváron = Kaposvár, 1901. június 16. )

Az épület a Somssich Pál utca felől

"1901-ben a helybeli iparosok nemtetszéssel fogadták, hogy a gimnáziummal szemben épülő Osztrák- Magyar Bankot budapesti kőművesek falazzák. Emiatt a sajtóban is megjelentek a város vezetését bíráló cikkek. Azonban a beruházó és a kivitelező is fővárosi volt, így nem lehetett mit tenni. Az újságokban megjelent hírek szerint csak a lakatosmunkát készítették kaposvári mesterek: Papp Mihály és Zsupán Gyula."3

A 1900-as évek elején a városmag meghatározó épülete volt a bank. A képeslapon a Turul Szálló még nem szerepel, csak később épült meg (1911)

"A fiókintézet négy alkalmazottal kezdte meg működését. A világháború alatt is fennakadás nélkül működött. 1919-ben a 'Tanácskormány' teszi rá kezét a fiókintézet állományaira és bénítja meg tevékenységét. A Tanácskormány összeomlásával a kaposvári fiókintézet ismét működött 1921 júliusáig, amikor átveszi a magyar királyi kincstár, mint a Magyar Királyi Állami Jegyintézet kaposvári fiókintézete."4      Az épület mai képe azt tükrözi: hűen megőrizték az építészek a felújítás során az épület szecessziós díszítéseit, színeit.

A bankpalota a késő eklektika reprezentáns épülete, melyen a szecesszió hajlékony vonalvezetése jelent meg az épület belső és külső műköves- munkáiban. A stilizált növényi díszek a szecesszió jellegzetes motívumai voltak. A klasszikus oszlopfő gyakran jelent meg a századelő banképületein: stabilitást, biztonságot fejezett ki.

Az ablakrács, a lépcsőkorlát kovácsoltvas munkái a századforduló stílusát elevenítik meg.      Egyfajta kettős ellentét látható az egykori Osztrák-Magyar Bank épületén lévő műlakatosmunkákon - írja Szabó Tamás a kaposvári műlakatosokról szóló könyvében.

"A nagyobb keresztmetszetű (20-30 mm) anyagokat hagyományos kovácsolással, míg a főbejárati ajtó, a felette levő íves ablak vasmunkáit művészi kovácsolással készítették"5

"A művészi kovácsolásban a stilizált növényi ornamentális irányzat a századfordulóra jelent meg hazánkban.      A geometrikus alakzatokkal és a népi motívumokkal sokszor együtt jelentkezett a jellegzetes kígyózó motívum a folyosók díszítőrácsain.      Színvonalas folyosórácsok főleg a bankpalotákon, középületeken készültek."6

A műlakatosok alkotásai a mesterek: Papp Mihály és Zsupán Gyula szakmaszeretetét, igényességét tükrözik. Ezt bizonyítja, hogy az Iparművészeti Társulat kaposvári kiállításán 1905-ben az Országos Iparegyesület bronzéremmel tüntette ki Papp Mihályt, Zsupán Gyulát pedig ezüstéremmel.      Papp Mihály nevéhez főződik a Táncsics Mihály Gimnázium épületének műlakatos munkája is. Egyéb műlakatos alkotása kevés van a városban. Részt vállalt a város fejlesztésében mint iparos, és 1903-ban az ipartestület elnökének választották.

Az épületszobrászati munkák levelei, indái, vonalai esztétikai egységbe foglalják a lépcsőfeljárót, a folyosót.

A század elején megépült bankok anyagi lehetőségüknél fogva igényességre törekedtek építészeti és gépészeti szempontból is. Ez jellemző az Osztrák-Magyar Bank monumentális épületére is, ami száz év múltán is eredeti pompájában áll, méltó helyet adva a Magyar Államkincstárnak.

Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 134. 2 Zádor Mihály : Kaposvár. Budapest : Műszaki Kiadó, 1964. p. 220. 3 Szabó Tamás: Mesteremberek Kaposváron, 1879-2007. Kaposvár : Szerző, 2008. p. 17. 4 Bereczk : i. m. 5 Szabó Tamás: Kaposvári műlakatosok. Kaposvár : Magánkiad., 2003. p. 16. 6 Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvasművesség. Bp : Corvina, 1982. p. 50. Fotó:    Horváth András    Horváth Péter