Himler Dezső
Életrajza és munkássága
Himler Dezső 1875-ben született Kalocsán, izraelita vallású. A Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett.1 1896-ban a Magyar Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte meg a tanulmányait, de a következő tanévet már az építészmérnöki karon folytatta, és 1901-ben oklevelet szerzett.2
Két év tanulmányút után vidéki középületek tervpályázatán vett részt fiatal építész társaival. Vágó László és József Opaterny Flóris voltak munkatársai a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara székházának tervezése során 1903-ban. Még ugyanebben az évben Málnai Bélával is dolgozott együtt a hódmezővásárhelyi Fekete Sas vigadó- és szállóépület tervpályázatán, ahol második díjat kaptak. Málnai előtte Lechner Ödön irodájában dolgozott, s a nemzeti jellegű építészet mellett kötelezte el magát, amelyet Himler Dezső is követett. 1904-ben már Kaposváron találjuk, az 1903-ban felparcellázott Kontrássy utca új épületeit tervezte. 1908-ban Kaposvár nyári színházának tervpályázatán a 200 koronás harmadik díjat ő kapta, és a csurgói takarékpénztár intézeti házának tervpályázatán első díjat nyert. A vasbeton új technológiájáról előadást tartott Kaposváron a Szabad Líceumban, olvashatjuk a korabeli újsághirdetésben. Az ő elképzelése szerint épültek meg a város legszebb szecessziós lakóházai 1904–1913 között. Ebben az időben sok megbízást kapott, a Somogy Megyei Levéltár segédlajstromában (1908–28) több oldalon jegyezték be az általa foglalkoztatott kőműveseket. Nevét 1912-ben Edelényi Dezsőre magyarosította. Az 1913-ban szecessziós épületté alakított Korona Szállót tervezte Kaposváron, nevét a korabeli sajtóban elírták Edelényi Edének. Életének, tevékenységének többi része még feltáratlan.


Megvalósult épületek:
  • Kontrássy utca 4. (1904)
  • Kontrássy utca 5. (1904)
  • Csurgó, takarékpénztár (1908)
  • Vidor-palota, Berzsenyi utca 16. (1909)
  • Dózsa György utca 18., villalakás (1909–1910)
  • Rákóczi tér 4. (1911)
  • Kontrássy utca 6. (1911)
  • Dózsa György utca 1., filmszínház átépítése (1912)
  • Korona Szálló (1913)
  • A Fő utcai Kemény-palota építőmestere volt.(1904)3


Tervpályázatok:
  • A besztercebányai kereskedelmi- és iparkamara székháza (1903)
  • A hódmezővásárhelyi Fekete Sas vigadó- és szállóépület (1903)


Galéria



 




Forrás
[1] https://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=1581716
[2] http://www.omikk.bme.hu
[3] Somogyi Hírlap, 1904. július 17. p. 3.

Irodalom
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló építészete. Budapest, Szépirod. Kvk., 1990
Kaposvár rendezett tanácsú város polgármesterének iratai, 15383/1912
Magyar Építőművészet. Magyar Pályázatok. 1903. I. évf. 10. sz.
Művészet, 1903. 1. Krónika.
Művészet, 1908. 4. p. 270.
Művészet, 1908. p. 204.
Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974. p. 10.
SML, Segédlajstrom, 1908–1928. 7–9. p.
Somogyvármegye almanachja. Kaposvár, Somogyvármegye ny., 1911. p. 262.
Somogyvármegye, 1913. július 23. p. 4.