Magyar Ede
Életrajza és munkássága
Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként született 1877. január 31-én Orosházán. Ede hároméves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. Szegeden Ádók István építőmester ismerte fel tehetségét és taníttatta. A Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést 1901-ben, majd Münchenben, Párizsban, Brüsszelben járt tanulmányúton. 1903-ban nyitotta meg vállalkozóirodáját Szegeden. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése hírnevet szerzett neki, és sorra kapta a megrendeléseket. Elsősorban középületeket tervezett. Külföldön szerzett építészeti tapasztalatait Magyarországon egyedülállóan szabad szellemben használta fel. Mindössze 35 évesen, szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének. Halálával a magyar építőművészet zseniális mestere távozott.

Magyar Edét a szecessziós stílus legjellegzetesebb képviselőjének tartják. "Építőmester volt csupán, de ennek ellenére színházat, templomot és számos bérházat tervezett." (Bakonyi Tibor: Magyar Ede)


Megvalósult épületek
  • Goldschmidt-ház (Szeged, Tábor utca 5.) (1904-1905) 1959-ben új emeletet építettek rá, mellyel jelentősen módosult az építészeti karaktere.
  • Emeletes lakóház (Szeged, Bécsi körút 22.) (1904)
  • Schäffer-ház (Feketesas utca 17-19. /Kígyó utca 2-3./ Tisza L. körút 40.) (1904-1905) Néhol Burghardt-házként hivatkoznak az épületre.
  • Emeletes lakóház (Szeged, Szűcs utca 9.) (1905)
  • Lakóház (Szeged, Párizsi körút 39.) (1906)
  • Reök-palota (Szeged, Tisza L. körút 56.) (1907. november) Jelenleg a Regionális Összművészeti Központ otthona.
  • Emeletes lakóház (Szeged, Juhász Gy. utca 11.), áttervezés (1907)
  • Emeletes lakóház (Szeged, Zászló utca 7.) (1907)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Zsótér utca 1/A), lebontva (1907)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Arany J. utca 14.) (1907-1908)
  • Emeletes lakóház - Endrényi nyomda (Szeged, Dáni utca 6.) (1908)
  • Református templom (Nagykikinda, Szerbia, Dosetejava út 40.) (1908 körül)
  • Forbáth-villa (Szeged, Budapesti körút 3.), lebontva (1909)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Mikszáth K. utca 3.), lebontva (1909)
  • Ungar-Mayer-ház (Szeged, Kárász utca 16.) (1910-1911)
  • Rottmann-ház (Zenta) (1910)
  • Simon-palota (Hódmezővásárhely, Kinizsi utca 1.) (1910)
  • Református palota (Szeged, Tisza L. körút 27.) (1910-1912)
  • Ivankovics-villa, Kárász-villa, Reök-villa (Horgos-Kamaráserdő, Szerbia) (1910)
  • Vasútállomás (Horgos-Kamaráserdő, Szerbia) (1910-1911)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Jósika utca 14.) (1911)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Vitéz utca. 5.) (1911)
  • Kétemeletes lakóház (Szeged, Liliom utca 14./ Boldogasszony sgt. 18.) (1911)
  • Royal Szálló (Zenta) (1911)
  • Kaposvári Színház (1911. szeptember 2.) Stahl Józseffel együttműködve.
  • Gazdasági és Iparbank székháza (Szeged, Feketesas utca 25./ Tisza L. körút 50.) (1911-1913) Nem a tervek szerint valósult meg.
  • Wőber-palota (Szeged, Tisza L. körút 34. - Kiss E. utca 2.) (1912-1913)
  • Emeletes lakóház (Szeged, Bolyai utca 15.) (1912)


Egyéb művek, tervek
- Szegedi korcsolyacsarnok tervpályázata (1902)
- Szatymazi ártéri fürdő terve (1906)
- Kaposvári Városi Színház tervpályázata (1909)
- Reök család sírboltja (Szeged, református temető)
- Vasúti palota tervpályázata (Szeged) (1911) Az építész tervét visszavonta.

Galéria
   

   

Forrás
Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest : Bonex, 1990. p.130-131.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Ede