A 19. és 20. század fordulójának divatos műfajával, az üvegfestészettel apja, Róth Zsigmond műhelyében ismerkedett meg, majd Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva módszeresen bővítette szakmai ismereteit. Önálló "üvegfestészeti műintézetét" 1885-ben nyitotta meg a fővárosban, s tevékenységét két évvel később kiterjesztette az üvegmozaik területére is. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület (Országház, Bazilika, Deák-mauzóleum, Gresham-palota, Zeneakadémia, Széchenyi-fürdő, kassai dóm, Andrássy-ebédlő stb.) dekoratív díszítésére kapott megbízást.
Helyesen ismerte fel, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ezért készíthetett egy időben - igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez - historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat. Művészetére felszabadító hatással volt a Tiffany által felfedezett opálüveggel való megismerkedése, amelynek sajátos árnyalatgazdagsága szerencsésen kapcsolódott az ún. floreális szecesszióhoz. A Róth-műhely a mozaikművesség terén is jelentőset alkotott, 1902-ben itt készült először cementbe ágyazott plasztikus mozaik. Üvegfestészeti alkotásai a párizsi és torinói világkiállításon aranyérmet, az amerikai St. Louis-ban nagydíjat, itthon 1899-ben Iparművészeti Nagy Állami Aranyérmet kaptak.
Kivitelezőként a korabeli magyar művészet számos kiválóságával dolgozott együtt, a leghosszabb ideig a gödöllői művésztelep két vezetőjével, Körösfői-Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral. Közös munkájuk eredményei - többek között - a Velencei Biennálé magyar pavilonjának üvegablakai és mozaikjai, a szabadkai városháza ablakai, a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének négy, székely népballadát feldolgozó ablaktriptichonja. 1914-ben a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnájának hat hatalmas méretű, a keresztény mitológia témáit bemutató szecessziós üvegablakát készítették el.
Róth művei külföldre, Norvégiába, Hollandiába, Olaszországba is eljutottak, Maróti Géza társaságában ő tervezte a mexikóvárosi Nemzeti Színház ablakait. Emlékiratai Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről (1942), ill. Egy üvegfestőművész emlékei (1943) címmel láttak napvilágot. Emlékkiállítását 1985-ben a Kecskeméti Galéria rendezte meg. Budapesti, Nefelejcs utcai egykori lakóháza ma emlékmúzeum.