Életrajza és munkássága
Életrajzi adat nem maradt fenn róla, folyóiratokban található utalás tevékenységére. Ezekből idézünk:
"Győr-kiskuti parkvendéglő tervpályázatán 13 pályamű közül a 300 koronás első díjat Stahl József és Minikusz János, a 200 koronás második díjat Schiller János kapta."[1] (1905)
"A kaposvári színkörre négy pályaterv érkezett be. A bíráló bizottság a négy terv közül egyiket sem tartotta az első díjjal jutalmazhatónak. A jeligés tervet, melynek szerzője Stahl József, 200 koronáért megvenni ajánlja." (Érdekes, hogy ekkor Magyar Ede neve még nem szerepel.)[2]
III. díjat kapott a szegedi Vasúti Leszámítoló Palota tervpályázatán.[3]
1912-13-ban épült meg tervei szerint Szegeden a Szerb-bánáti Internátus historizáló épülete.[4]
A Magyar Mérnök - és Építészegylet 1912-es évkönyvének tanúsága szerint Stahl, városi építőmester 1910 óta volt az egylet tagja, és a Csongrádi sugárút 22-ben lakott (vagy ott volt az irodája).[5]
1921-ben nyert a szegedi Venus Cipőgyár tervpályázatán.[6]
Összeállította: Hadik András művészettörténész
"Győr-kiskuti parkvendéglő tervpályázatán 13 pályamű közül a 300 koronás első díjat Stahl József és Minikusz János, a 200 koronás második díjat Schiller János kapta."[1] (1905)
"A kaposvári színkörre négy pályaterv érkezett be. A bíráló bizottság a négy terv közül egyiket sem tartotta az első díjjal jutalmazhatónak. A jeligés tervet, melynek szerzője Stahl József, 200 koronáért megvenni ajánlja." (Érdekes, hogy ekkor Magyar Ede neve még nem szerepel.)[2]
III. díjat kapott a szegedi Vasúti Leszámítoló Palota tervpályázatán.[3]
1912-13-ban épült meg tervei szerint Szegeden a Szerb-bánáti Internátus historizáló épülete.[4]
A Magyar Mérnök - és Építészegylet 1912-es évkönyvének tanúsága szerint Stahl, városi építőmester 1910 óta volt az egylet tagja, és a Csongrádi sugárút 22-ben lakott (vagy ott volt az irodája).[5]
1921-ben nyert a szegedi Venus Cipőgyár tervpályázatán.[6]
Összeállította: Hadik András művészettörténész
Főbb művei
- Magyar Edével együtt tervezték a kaposvári színházat 1909-ben.
- Vastagh-ház, Szeged, Bercsényi utca. 14.
Galéria
Forrás
[1]Művészet, 1905. p. 126. (Vállalkozók Lapja, 1905. február. 22. p. 10.)
[2]Építő Ipar, 1908. július 12. p. 185.
[3]Vállalkozók Lapja, 1911. április 26.
[4]Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc, Szeged 2000. p.551-552.
[5]A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1912. évi évkönyve. Szerk.: Bresztovszky Béla. p. 117. Egyébként Magyar Ede is 1910 óta volt tag (p.102.)
[6]Művészet, 1921. p.163.
[2]Építő Ipar, 1908. július 12. p. 185.
[3]Vállalkozók Lapja, 1911. április 26.
[4]Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc, Szeged 2000. p.551-552.
[5]A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1912. évi évkönyve. Szerk.: Bresztovszky Béla. p. 117. Egyébként Magyar Ede is 1910 óta volt tag (p.102.)
[6]Művészet, 1921. p.163.