Szarka János
Életrajza és munkássága
Kaposváron született földművescsaládban. Zuzman József neves és tehetős asztalos műhelyében volt inas, ott is szabadult fel 1871-ben. Mestere az egész pályájára hatással volt. Grazi, budapesti segédévek után 1879-től önálló iparosként, nagyobb segédlétszámmal dolgozott. Számos nagyszabású középület famunkáit készítette. A magánházak épületasztalos-munkái is túlnyomórészt az ő nevéhez fűződnek Kaposváron. A fakapuk mintázatának kialakításánál egyediségre törekedett, egyforma darabok nem készültek. A városban számos olyan épület áll, amelyen sajátos, kézzel faragott díszítőeleme, a korinthosz oszlopfej látható. Különös gondot fordított az iparosság műveltségi szintjének emelésére.

  

12 évig az Ipartestület, 22 évig az Iparoskör elnöke volt. Kezdeményezte az Iparosszékház építését, ami 1926-ban meg is valósult. Nevéhez fűződik a Kaposvári Iparos Dalárda megalapítása is. 1902-1904 között részt vett a toponár-kaposvári ivóvízvezeték-hálózat kiépítésének előkészítésében. Műhelyében asztalosinasok nemzedéke tanult és szabadult fel. 81 évesen halt meg. Kutatási téma, hogy 1912-ben beadott szabadalmát elfogadták-e.

Jelentősebb famunkái, épületasztalos-munkái
  • Baross laktanya
  • cukorgyári kastély
  • Csiky Gergely Színház
  • a Dózsa György utca 6., 13., 20. számú ház fakapui
  • Dunántúli Bank és Takarékpénztár
  • Erzsébet Szálló
  • Fő utca 79. számú ház kapuja
  • a kaposfüredi templom
  • a kórház szolgálati lakásai
  • MÁV-internátus
  • a Nemzeti Kaszinó főbejárati ajtaja
  • a Noszlopy Gáspár utca lakóházai
  • polgári leányiskola
  • Táncsics-gimnázium
  • TIT-székház
  • Városháza


Forrás
A magyar ipar almanachja. Főszerk. Dálnoki-Kovách Jenő. Budapest : Wodianer, 1929. p. 162.
Szabó Tamás szóbeli közlése.
Szabó Tamás: Mesteremberek Kaposváron, 1879-2007. Kaposvár: Szerző, 2008. p. 13-20.