![]() Vikár Béla a kis hetesi paplakból indult, és az élet számtalan területén maradandót alkotott. Nem csupán etnográfus és műfordító volt, hanem nyelvész, irodalmár, újságíró, költő, a Magyar és a Finn Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, a Goethe- és a La Fontaine Irodalmi Társaságok elnöke, az Országgyűlési Gyorsiroda főnöke, az Élet című lap szerkesztője. Mégis szegényen, nélkülözve hunyt el. 1944-ben budapesti lakását bombatalálat érte. A legtöbb holmija odaveszett. A 85 éves tudós mindössze egy bőröndre való ruhával indult el testvéréhez, Tinkához Dunavecsére. Élete során több tanulmányt is írt kedvenc költőjéről, Petőfi Sándorról, és élete végén éppen ott, ahol a Petrovics család is elszegényedett, Vikár Bélának nélkülöznie kellett. A háború miatt nem kapta kézhez nyugdíját; szegényes körülmények között élt testvérével és szintén Somogyból származó szolgálóval, Fáni nénivel egy nádtetős kisházban a Vándor utca 4. szám alatt. Az utca ma az ő nevét viseli. ![]() Vikár Béla (Péter János felvétele) Egész életére jellemző humorérzéke még ekkor sem hagyta cserben. Nyugdíja ügyében folyamatosan leveleket írt az Illetékhivatalnak, amit ő maga csak "Illetékravatar" néven emlegetett. Az akkori miniszterelnöknek, Dálnoki Miklós Bélának, Dalnoki Vikár Béla aláírással küldte el levelét. Azonban minden próbálkozása hiába volt. A szerény nyugdíj csak késve ért Dunavecsére, napokkal a halála után. Vikár Béla 1945. szeptember 22-én hunyt el. Három évig nyugodott a dunavecsei földben, innen a Farkasréti temetőbe szállították. ![]() Vikár sírja a Farkasréti temetőben Hetesen, Pécsett és Dunavecsén is tisztelettel és elismeréssel emlékeznek Vikár Bélára és tevékenységére. Egy emléktábla Balatonbogláron is állt, ahol a művelődési ház a somogyi kutató nevét kapta, de később Vikár nevét az épület homlokzatán Varga Béláé váltotta fel. Az egykori Vikár emléktáblát a megyei múzeum őrzi. Somogyban születésének 110. és az ő fordításában kiadott Kalevala megjelenésének 60. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg Vikárról. A Somogyi Néplap egy oldalas összeállítást közölt a tudósról. Hetes és Dunavecse, ahonnan Vikár Béla pályája elindult, és ahol véget ért, rá emlékezve és emlékeztetve lettek testvér-települések. Az 1925-ben alapult Kaposvári Ipari Dalárda 1962-től vette fel Vikár nevét; ebben az évben a Zeneakadémián lépett színpadra első alkalommal Vikár Béla Kórus néven. Vikár Béla szellemi hagyatéka születésének 150. évfordulóján is meghatározó része a magyar kultúrának. Mintha csak önmagáról írta volna a Kalevala záró sorait 100 évvel ezelőtt: Az új ösvény innen indul, Dicsőbb dalok szerzőinek, Különb ének költőinek A törekvő zsenge népben, A növekvő nemzedékben." |