A társadalmi és gazdasági élet


Cukorgyár


   A két világháború közötti időszak Kaposvárjára a társadalmi-gazdasági helyzet fejlődésének váltakozása volt jellemző. Az első világháború következtében visszaesett az ipari termelés, gyárak zártak be, vezető szerepét csak a cukorgyár őrizte meg (ezt a gyárat nagy mérete miatt nem tudta összeroppantani a világgazdasági válság), a megye ipari életét mégis döntően a kisipar határozta meg.

   A két világháború között Vétek György polgármesternek (1922-44) köszönhetően folytatódott a városépítő tevékenység. (Vétek György Kaposvár tiszteletére 1934. február 24-én Kaposváry Györgyre változtatta nevét.) Ebben az időszakban épült és került felújításra és bővítésre számos középület, például a leánygimnázium, ami a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában épült Kappéter István tervei alapján, ezt az épületet 1925. december 20-án avatták fel. (9)


Kappéter István tervrajza

   Az 1920-as évek közepén a város külföldi kölcsönt vett fel városfejlesztésre; ezzel rövid ideig tartó fejlődés vált lehetségessé, melyet a világgazdasági válság állított meg.

   Az előző időszakhoz képest a lakásépítések üteme jelentősen csökkent.
   Lakásépítési akciókkal segítettek a rászorulókon:
  • 1920-as években a bevándorlóknak, és az első világháború utáni menekültek részére szükséglakások épültek,
  • ugyanebben az időszakban építették az úgynevezett "Tisztviselőtelep"-et
  • 1923-ban új donneri strandfürdőt avattak fel.


    Strandfürdő

  • A városrendezés keretén belül Stöckl József városi főkertész vezetésével jelentős parkosítási munkálatokat végeztek, például 1933-ban építették ki a mai Színház-parkot.


    Színházpark

  • A két világháború között a közlekedés fejlődése is számottevő volt. Utakat építettek, útburkolásokat végeztek, kialakult a tömegközlekedési rendszer, 1927-ben autóbuszjáratokat indítottak. 1928-ban pedig repülőtér létesült.
  • A közműellátás fejlesztése is szükségessé vált a háborús károk és az igények növekedése miatt. 1923-ban új vízművet építettek a Cseri úton, 1929-ben pedig bővítették a régi vízművet.
  • A vezetékhálózatot is fejlesztették, a szennyvízelvezetés és tisztítás területén 1928-ban üzembe helyezték a rendbehozott szennyvíztelepet.
  • 1927-ben a város áttért az országban elsőként a váltóáramú távvezetékes elektromos energia-ellátásra. (10)

Vissza