Retro Palace




Petróleumlámpa a Fő utcán

     1852-től a városi utcákat olajlámpákkal világították. Kezdetben tíz lámpa égett, amit a Kaposvárról Pestre utazó bíró szerzett be. A lámpagyújtogató dolga volt az utcai lámpák alkonyatkor való begyújtása és reggeli eloltása. Később a város fejlődésével az utcai lámpákat több ízben szaporították. A villanyvilágítás behozatala előtt a város utcáin mintegy 300 db petróleumlámpa világított.1 Nagy eseményszámba ment a villany bevezetése a vármegyeszékhelyen, s ezzel egy régi, XIX. századi szakma, a lámpagyújtogató szakmája is feledésbe merült.

Villanylámpák Kaposvár utcáin


Erzsébet Szálló




A Zrínyi vendéglő a Zrínyi utca
és a Sétatér utca sarkán.
Lebontva 1912-14 között


Erzsébet utca




Kaufman Adolf üvegkereskedő 1897-ben
megvásárolta az összes utcai lámpát,
s azokat a Városháza épületében értékesítette


Fő utca





Vasvázas szecessziós lámpaoszlop az Erzsébet úton


     A villanyvilágítás bevezetése Németh Ignác polgármester nevéhez fűződik, aki 1883-ban a római katolikus templomteret villamos ívlámpákkal világította ki.
     1893 elején a város ajánlati felhívást adott ki villanyvilágítás létesítésére.
     Pályázott a Ganz és Társa Vasöntő Gépgyár, a Révi Gőzmalom. A Siemens cég tevékenysége vált azonban meghatározóvá a városban, ugyanis kísérleti telephelyet létesített itt. A képviselő-testület elé az ő ajánlatuk került, amelyet a város elfogadott. Az Erzsébet út keleti oldalán, a Városházától délre eső területen jelölték ki a telephelyét. A Siemens cég elkészítette a terveket és a költségvetést. Részvénytársaság szervezésébe is kezdett, amelybe kaposvári pénzemberek is beszálltak tőkéjükkel.
     A villanyvilágítás Kaposváron 1893. december 27-én kezdődött el. Ezt az időpontot tekintjük a kaposvári rendszeres közcélú áramszolgáltatás kezdetének.2
    

A korabeli sajtó fenntartását fejezte ki, vajon jó helye lesz-e a városközpontban a villanytelepnek, a zaj, a füst nem okoz-e majd bajt?
     Erről írt a Kaposvár című újság 1894. október 11-én:
"Van azonban még nagyobb baj is, min most még lehetne segíteni. Az, hogy a villanyfejlesztő telepet a városháza udvarára tervezik, ott helytelen, sőt veszélyes dolog, melyen okvetlen kellene segíteni. Egy nagy 100-200 LE-jű gőzgép folyamatos munkája oly zúgást idéz elő, mely az éjjeli csendben főképp tűrhetetlen lesz, s igen alkalmas arra, hogy sok embernél idegességet és álmatlanságot idézzen elő. A gép által okozandó nagy kőszénfüst és gőz pedig kiállhatatlan lesz."
     A telep mégis felépült, s a későbbiekben ez az épület bővült s alakult át.
     1898-ban a város hosszas tárgyalásokat folytatott a Siemens-Halske céggel a telep megváltása iránt. Ennek eredményeképpen 1901. július 1-jén saját kezelésébe vette a villanytelepet. "Ekkor a fogyasztók száma 252 volt."3

A régi villanytelep korabeli képeslapokon



     Az 1920-as évek közepén a város külföldi kölcsönt vett fel (Speyer-kölcsön), így a gazdasági válság bekövetkeztéig a város rövid ideig tartó fejlesztése vált lehetővé. Ekkor készült el a második városi vízműtelep, s a kaposvári villanytelep is új épületet kapott.4 "Kaposvár az 1920-as évek közepére kinőtte az egyenáramú ellátást. Felvetődött új erőtelep építése, a cukorgyári erőtelep fejlesztése vagy távvezetéki ellátás alkalmazása. A döntés a távvezetéki ellátás mellett történt."5 Kiépült a 63 km hosszú távvezeték Mázaszászvártól Kaposvárig.
     Az épület a szecesszió stílusában alakult át 1926-27-ben, a Városi mozi építésével egy időben. Tervezője Lamping József volt, kivitelezője Horváth Andor építőmérnök. A korabeli emléktábla megőrizte az épület elkészítésében közreműködők nevét.







Somogyi Újság, 1927, június 19.

     Az új áramszolgáltatás 1927. március 31-én indult meg. 1930-ra már olyan fejlődést mutatott a fogyasztás (1926: 867 000 kilowattóra, 1930: 1 600 000 kilowattóra), ami igazolta az előzetes kalkulációkat. A somogyi községek is üdvözölték a villamosítás hírét, s kérték minél hamarabbi bevezetését. Kifejezték: elég volt a pislákoló, egészségtelen és tűzveszélyes petróleumlámpákból! Somogyi Újság, 1927. június 19.
     1943-ban már a város körüli falvakat is bekapcsolták a villamosításba.



A transzformátorház mai képe. Manapság diszkóklub van az épületben, előtte műszaki áruház volt itt


Az emléktábla őrizte az épület elkészítésében közreműködők nevét, de ma már nem látható. Az épület utolsó felújítása során nem került vissza a helyére. A belvárosi Noszlopy utca a fiatalok kedvelt szórakozóhelye. Az épület funkciója is ennek felel meg: napközben vendéglátóegységként, este tánc- és élőzenés éjszakai klubként üzemel. Koncertterme hang, fény és színpadtechnikával felszerelt.


Forrás:
1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 178.
2 100 éves az áramszolgáltatás Dél-Dunántúlon, 1894-1994. Pécs : Dédász, 1994. p.10.
3 Uo. p. 12.
4 Buzási Éva - Dávid János - Nagy Zoltán: Kaposvár : városismereti kézikönyv. Kaposvár : Dávid Kiadó, 2008. p. 179.
5 100 éves : i. m. p. 39.



Fotó:
    Horváth András