![]() |
|
1852-től a városi utcákat olajlámpákkal világították. Kezdetben tíz lámpa égett, amit a Kaposvárról Pestre utazó bíró szerzett be. A lámpagyújtogató dolga volt az utcai lámpák alkonyatkor való begyújtása és reggeli eloltása. Később a város fejlődésével az utcai lámpákat több ízben szaporították. A villanyvilágítás behozatala előtt a város utcáin mintegy 300 db petróleumlámpa világított.1 Nagy eseményszámba ment a villany bevezetése a vármegyeszékhelyen, s ezzel egy régi, XIX. századi szakma, a lámpagyújtogató szakmája is feledésbe merült. |
Villanylámpák Kaposvár utcáin |
|||||
|
és a Sétatér utca sarkán. Lebontva 1912-14 között |
|
megvásárolta az összes utcai lámpát, s azokat a Városháza épületében értékesítette |
|
|
|
||
Vasvázas szecessziós lámpaoszlop az Erzsébet úton |
A villanyvilágítás bevezetése Németh Ignác polgármester nevéhez fűződik, aki 1883-ban a római katolikus templomteret villamos ívlámpákkal világította ki. 1893 elején a város ajánlati felhívást adott ki villanyvilágítás létesítésére. Pályázott a Ganz és Társa Vasöntő Gépgyár, a Révi Gőzmalom. A Siemens cég tevékenysége vált azonban meghatározóvá a városban, ugyanis kísérleti telephelyet létesített itt. A képviselő-testület elé az ő ajánlatuk került, amelyet a város elfogadott. Az Erzsébet út keleti oldalán, a Városházától délre eső területen jelölték ki a telephelyét. A Siemens cég elkészítette a terveket és a költségvetést. Részvénytársaság szervezésébe is kezdett, amelybe kaposvári pénzemberek is beszálltak tőkéjükkel. A villanyvilágítás Kaposváron 1893. december 27-én kezdődött el. Ezt az időpontot tekintjük a kaposvári rendszeres közcélú áramszolgáltatás kezdetének.2 ![]() A korabeli sajtó fenntartását fejezte ki, vajon jó helye lesz-e a városközpontban a villanytelepnek, a zaj, a füst nem okoz-e majd bajt? Erről írt a Kaposvár című újság 1894. október 11-én: "Van azonban még nagyobb baj is, min most még lehetne segíteni. Az, hogy a villanyfejlesztő telepet a városháza udvarára tervezik, ott helytelen, sőt veszélyes dolog, melyen okvetlen kellene segíteni. Egy nagy 100-200 LE-jű gőzgép folyamatos munkája oly zúgást idéz elő, mely az éjjeli csendben főképp tűrhetetlen lesz, s igen alkalmas arra, hogy sok embernél idegességet és álmatlanságot idézzen elő. A gép által okozandó nagy kőszénfüst és gőz pedig kiállhatatlan lesz." A telep mégis felépült, s a későbbiekben ez az épület bővült s alakult át. 1898-ban a város hosszas tárgyalásokat folytatott a Siemens-Halske céggel a telep megváltása iránt. Ennek eredményeképpen 1901. július 1-jén saját kezelésébe vette a villanytelepet. "Ekkor a fogyasztók száma 252 volt."3 |
A régi villanytelep korabeli képeslapokon | |||
|
|
Az 1920-as évek közepén a város külföldi kölcsönt vett fel (Speyer-kölcsön), így a gazdasági válság bekövetkeztéig a város rövid ideig tartó fejlesztése vált lehetővé. Ekkor készült el a második városi vízműtelep, s a kaposvári villanytelep is új épületet kapott.4 "Kaposvár az 1920-as évek közepére kinőtte az egyenáramú ellátást. Felvetődött új erőtelep építése, a cukorgyári erőtelep fejlesztése vagy távvezetéki ellátás alkalmazása. A döntés a távvezetéki ellátás mellett történt."5 Kiépült a 63 km hosszú távvezeték Mázaszászvártól Kaposvárig. Az épület a szecesszió stílusában alakult át 1926-27-ben, a Városi mozi építésével egy időben. Tervezője Lamping József volt, kivitelezője Horváth Andor építőmérnök. A korabeli emléktábla megőrizte az épület elkészítésében közreműködők nevét. |
|
|
|
|
Az új áramszolgáltatás 1927. március 31-én indult meg. 1930-ra már olyan fejlődést mutatott a fogyasztás (1926: 867 000 kilowattóra, 1930: 1 600 000 kilowattóra), ami igazolta az előzetes kalkulációkat. A somogyi községek is üdvözölték a villamosítás hírét, s kérték minél hamarabbi bevezetését. Kifejezték: elég volt a pislákoló, egészségtelen és tűzveszélyes petróleumlámpákból! Somogyi Újság, 1927. június 19. 1943-ban már a város körüli falvakat is bekapcsolták a villamosításba. |
|
|
||
A transzformátorház mai képe. Manapság diszkóklub van az épületben, előtte műszaki áruház volt itt |
|
|
Az emléktábla őrizte az épület elkészítésében közreműködők nevét, de ma már nem látható. Az épület utolsó felújítása során nem került vissza a helyére. A belvárosi Noszlopy utca a fiatalok kedvelt szórakozóhelye. Az épület funkciója is ennek felel meg: napközben vendéglátóegységként, este tánc- és élőzenés éjszakai klubként üzemel. Koncertterme hang, fény és színpadtechnikával felszerelt. |
Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 178. 2 100 éves az áramszolgáltatás Dél-Dunántúlon, 1894-1994. Pécs : Dédász, 1994. p.10. 3 Uo. p. 12. 4 Buzási Éva - Dávid János - Nagy Zoltán: Kaposvár : városismereti kézikönyv. Kaposvár : Dávid Kiadó, 2008. p. 179. 5 100 éves : i. m. p. 39. |
Fotó: Horváth András |
![]() |