Z. Soós István grafikája

Lamping József, aki a város szép szecessziós banképületeit tervezte, 1928-ban a Református Gyülekezeti Ház tervezésében is megmutatta a szecesszió gazdag, egyéni lehetőségeit. "A szecesszió téreszményét kifejező arányai olyan egyszeri építészeti értéket hoztak létre, melyre az adott kor építészetében nem találni más hazai példát." (Lamping Tamás)      A református templom és lelkészlakás 1907-ben Molnár Endre, az Esterházy-uradalom mérnökének tervei alapján készült.      1925-ben Molnár Endre adományából gyülekezeti könyvtár létesült, s megindult a gyülekezeti lap kiadása (Kaposvári Reformátusok Lapja). Elhatározták a gyülekezeti ház építését is. Telket kértek és kaptak a várostól a mai Kossuth Lajos és Damjanich utca sarkán. Az építési engedély 1928 áprilisában megérkezett, s nem egészen fél év alatt már fel is épült a ház.      Az épület átadási ünnepségéről részletesen tudósított a Somogyi Újság.      A Kaposvári Egyházközség ünnepségein dr. Antal Géza püspök mondja az imát és az ünnepi beszédet = Somogyi Újság, 1928. nov. 25.

"A presbitérium csak egy év múlva vette át véglegesen, amikor a hiányosságokat megszüntették."1      A gyülekezeti ház mesteremberei voltak: Merendy József építőmester, Körpöly Gábor bádogos2, a kivitelező Hegedűs Dezső. Simon Lajos lakatosmesternek a gyülekezeti ház műlakatos munkái voltak az egyetlen önálló és ismert alkotásai.

1920 után a lechneri magyaros elemeket felhasználó építészet megrekedt. "A figyelem elfordult a nemzeti építészettől."3 Nem így volt ez Lamping József építész esetében, ő az épület díszítéseinél a szecesszió nemzeti formakincséből merített.      "A népművészettel rokonszenvező Lamping az épületek tervezéseiben felhasználta a lechneri hagyományt és Huszka József által gyűjtött motívumokat a 20-as években is. Ő maga tárogatón kuruc nótákat, verbunkosokat játszott, s gyerekeivel Bartókot játszatott a zongorán már 1927 előtt."4 Így maradt meg a Lamping család emlékezetében a nagypapa. A gyülekezeti házzal egy időben, 1928-ban készítette saját lakóházát (Németh István utca 14. szám alatti villa), mindkettőt vörös téglás falburkolattal.

"A nyerstégla felületű, vörös terméskő lábazatú saroképület oldott tömegű, a földszintes és emeletes épületszárny tömege szépen kapcsolódik. Az épület historizáló stílusjegyeket mutat, neoromán nyílásformák jelennek meg népies formavilágú ornamentikus díszítéssel."5      Fel-felbukkan az épületeken a már "lecsengett" szecesszió.      Az 50-es, 60-as években városi óvoda működött a falai között Streit Laura óvónő vezetésével. A város 1977-ben döntést hozott arról, hogy százötven, kétszáz nézőt befogadó művészmozit, gyerekmozit és mozimúzeumot létesítenek a gyülekezeti ház épületében. A mozit 1980 őszén tervezték átadni. Félévnyi csúszással, de végül sikerült létrehozni a mozimúzeumot.6      Kaposvár új filmszínháza népszerű lett a városban, vonzotta a film szerelmeseit. Helyet adott a filmklubnak, ahol archív filmeket és filmújdonságokat is vetítettek.      "A múzeum látogatói nemcsak az emeleti kiállítótermekben, a vetítőben ismerkedhettek a filmtörténettel "hanem a rendelkezésükre álló levéltárban és könyvtárban is"7 tanulmányozhatták a film útját. 1990 december végéig üzemelt a Mozimúzeum, ezt követően visszakerült a református egyház tulajdonába az épület. Bellai Zoltán, az akkori esperes felvállalta a mozi üzemeltetését, amely sajátos igényeket elégített ki a városban. 1991. március 4-én kezdődött a vetítés újból az épületben. A mozi új neve Művészmozi lett. A filmvetítések telt házzal mentek, a jegyek hamar elfogytak, de az igényes filmeket kedvelők sokszor a pótszéket is vállalták egy-egy emlékezetes filmélményért.      A gyülekezeti ház helyet adott a hitoktatásnak, a gyülekezeti rendezvényeknek, szeretetvendégségeknek. 1992-ben a Kaposvári Református Egyház Presbitériuma református általános iskolát hozott létre. Az iskola átmenetileg a gyülekezeti ház helyiségében működött, abban a teremben, amely a két világháború között a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőegylet otthona volt. 1994-től önálló épületbe költözött az iskola.

A mozi 2004-ben szűnt meg az épületben, amit az egész ház felújítása követett. A nagytermet eredeti szépségében állították helyre. Ünnepi rendezvények, vendégségek színhelye lett. Az épület déli szárnya is átrendeződött és megújult. Az épület 1995-ben helyi védelem alá került. Kaposvár és környéke című útikönyv úgy említi az épületen található kéményeket, mint amelyek a városban a legszebbek közt vannak. Mára már eltűntek! "Sajnálatos módon az épületet külső megjelenésében megcsonkították, híresen szép angolos kéményeit lebontották."8/

Forrás: 1 Magai István: Reformátusok Kaposváron. Budapest: Fundamentum Evangéliumi Alapítvány, 2003. p. 19. 2 Bellai Zoltán református lelkész szóbeli közlése. 3 Déry Attila: Magyar építészet, 1867-1945. Bőv., átd. kiad..Budapest : Mediart, 2000. p. 231. 4 Lamping Tamás közlése. 5 Fábián Éva szóbeli közlése. 6 Kéki Kálmán: Mozi-emlékek : emlékezés és mozitörténet. Kaposvár : Kéki K., 2007. p. 106. 7 Uo. p. 106. 8 Lamping Tamás közlése.

Irodalom:  Matos Zoltán: A templom- és gyülekezetépítő = Soli Deo Gloria. 2003. október 31. p. 9.  Bellai Zoltán: Megújul a gyülekezeti ház = Soli Deo Gloria. 2005. március 25. p. 6.

Fotó: Horváth Péter