A városi közgyűlés már 1904-ben elhatározta, hogy az igazságügyi palota jobb megközelíthetősége érdekében a Fő utcát a vármegyeházzal szemben összeköti az Esterházy utcával. 1906-ban újból napirendre került az erre vonatkozó tervek elkészítése. (Somogyvármegye, 1906. december 8.) A területen fekvő ingatlanok kisajátítására is szükség volt. (Somogyi Hírlap, 1907. ápr. 21.)      A vármegyeházzal szemben utcanyitás céljából 1910-ben vették meg az Eibenitz Ede-féle házat. Fekete Gyula Az ötven év előtti Kaposvár című könyve szerint Eibenitznét az ájulásból úgy kellett felmosni, amikor meg tudta, hogy a város akarja megvenni a házukat. A ház kapuján és telkén keresztül gyalogosan elérhetővé vált az Esterházy utca, amíg az Eibenitz-közt utcatestté nem alakították.1      Az 1922-es Bereczk-féle várostérképen még csak tervezett utcaként szerepel a Kossuth Lajos utca, ami a Fő utca és az 1904-ben megnyílt Árpád utca (a mai Kossuth Lajos utca) középső részét kötötte volna össze.      Az utcanyitás terve csak 1928-ban, a megyeházzal szemben felépülő Dunántúli Bank építése során valósult meg. Ekkor nyílt meg a Kossuth Lajos utca.

A Kossuth Lajos utca 1932-ben

A Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán álló Kappel-ház

A virágos Kaposvár mozgalom az 1920-as 30-as években vált országosan ismertté. A város egyik legszebb virágos utcája volt a Kossuth Lajos utca. (a képeslap is erről készült, a Bajcsy-Zsilinszky utcai sarok házzal). Az utca fáit a múlt század elején ültették. Évszázados tiszafa, császárfa, ezüstfenyő díszíti a polgárházak udvarát ma is.

A Grünwald Mór örökösei számára készült palota homlokzata a Kossuth Lajos utca felől

Grünwald Mór a Fiume kávéház, és a Ferenc József szálló bérlője volt a múlt század elején. Mozgófénykép-előadásokat szervezett a Fiume kávéházban, és Kaposvár második állandó moziját, az Apolló mozit nyitotta meg a Ferenc József szállóban a kávéház átalakításával 1908-ban.

A ház Held György építész tervei szerint készült el az Esterházy és a Kossuth Lajos utca sarkán. Kardos István cementgyáros is ebben a házban lakott.3 A házat egyik kárpitosmester lakójáról Kappel-háznak nevezték Szigetvári György építész szerint.

Dausek Géza tekervényes, stilizált növényi indázatú műlakatos kigészítőket tervezett erre a házra. A Kossuth Lajos utca családi házain a kapuk többsége Dausek munkája.(2, 4, 6, 8,10, 15, 16, 18, 36, 39, 70).

Forrás: 1 Fekete Gyula : Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka . Kaposvár : Új-Somogy Ny., 1929. p. 49. 2 Kéki Kálmán : Mozi-emlékek : emlékezés és mozitörténet.Kaposvár : Kéki K., 2007. 3 Somogy vármegye és Kaposvár megyei város címtára, 1937. szerk. Zsadányi Oszkár. Pécs : Haladás ny., 1937. p. 123.

Irodalom:     Kaposvár rendezett tanácsú város polgármesterének iratai, 539/1930.

Fotó:     Horváth András