Herceg Esterházytól a Meggyes telek megvétele 1896-ban meghozta a város felső részének fejlődését. "Az Ezredév-, Németh István- és Szent Imre utcák közötti telekcsoportot 1898-ban négyszögölenként 4-5 forintért, az Esterházy-utca frontján az Árpád- és Ezredév-utcák közötti telkeket pedig 1901-ben 20 korona árban bocsátották árverésre négyszögölenként."1      A Meggyes telken 1899. év szeptemberében már új utcák sorakoztak. A Szent Imre utca már végig kiépült, és az Ezredév utcán is szép házak álltak. Középületek, üzlethelységek létesítését tervezték ebben a városrészben, ami meghozza a telekvásárlási kedvet, s növeli az itt álló ingatlanok értékét. Erről írt a Kaposvár című korabeli újság. (Új városrész = Kaposvár, 1899. szeptember 4.) Az Ezredév utca a millennium alkalmából kapta a nevét. Különféle stílusú hangulatos házak sorakoznak itt, a város egyik legkedvesebb utcájának tartják a kaposváriak. Az itt található lakóházak a 20. század elejének építkezési stílusát őrzik. A 3-as szám alatti Sipos-ház neogót stílusú épület. "A 18-20. számú házak régi kaposvári családok után Hermann-Révy néven ismertek, nagyon szépek a homlokzati részletek, párkányok és a nyíláskeretek."2      Szecessziós díszítésű az Ezredév utca 1. szám alatti bérház, amely a kor jellemző lakóháztípusa volt, az udvar felé körfolyosóval. Jelenleg ügyvédi irodák és lakások találhatók benne.

A szecessziót az egyéniség korának is hívják. Az épületekre egyedi megoldású homlokzatok kerültek, teret adva a készítő egyéni esztétikai elképzelésének. A végtelenbe futó hullámos vonal hangsúlyossá vált a szecesszióban. A vonal visz életet a különben halott felületre.      "A vonal meghatározó, a vonal parancsoló, a vonal törékeny, a vonal kifejező, a vonal uralkodik és egyesít" - írta Walter Crane 1889-ben.

Az Ezredév utca 1. számú házban, amely 1909-ben épült, özv. Bárdossy Elekné lakott. "Férje vaskereskedő volt Kaposváron, majd saját birtokán gazdálkodott. 1894-ben Kaposváron alapított üzletet, melyet 1911-ig vezetett. 1927-ben hunyt el."2

A rácsozaton a meander szegletes csigavonala mellett a szecesszió indái, hajlékony vonalai, virágai jelennek meg. Dausek Géza munkái. A kapu rácsozatára a tulajdonos monogramja és az épület keletkezési éve is felkerült.

"...Az építészeti szerkezetek, külső felosztások, kapuk, párkányok, ablakkeretek és ezeket kiegészítő szobrászati díszek képezik művelt városi környezetünket."3

Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest, Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 29. 2 Szigetvári György: Az én Kaposvárom. Kaposvár : Kaposvárért Közalapítvány, 2002. p. 107. 3 Szabó Géza, F.: Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Budapest : Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete, 1932. p. 460. 4 Soós István, Z.: Kaposvári miniatűrök. Kaposvár : Megyei és Városi Könyvtár, 1992.

Fotó:     Szentes Lajos     Horváth András