Részlet Kaposvár mezőváros1865-ben készült térképéről (Somogy Megyei Levéltár)

A kép bal oldali része nagyítva (jpg)

A kép jobb oldali része nagyítva (jpg)

Az 1865-ben megjelent térkép a mai Bajcsy-Zsilinszky és Damjanich utca közötti területet Granáriumföldként jelöli, amely Eszterházy Miklós herceg kaposvári uradalmának része volt. Bal oldalon a Zárda utca, jobb oldalon a Meggyes-telek (a mostani Dr. Kovács-Sebestény Gyula utca) határolják. A granárium magtárat jelent, az Esterházy-birtok magtárépülete a jelenlegi Tűzoltólaktanya helyén állott. A granáriumligetet angolparknak is nevezték, mindenkinek szabad ki- és bejárása volt e területre.1      Bereczk Sándor 1901-es várostérképén már szerepel az utca név nélkül. Ennek a területnek a neve Vica-völgy volt Lévai József György szerint. Az 1922-ben megjelent Kaposvár-térképen már áll néhány ház az utcában. Megépült a Németh István utcára néző két sarki ház, amelyet Gáspár Gyula neves építőmester kivitelezett. A 2. számú épületben lakott dr. Kovács-Sebestény Gyula (1874-1917), Kaposvár polgármestere, akiről 1922-ben elnevezték az utcát.2 Ma a Szent Imre Plébániának ad otthont a ház. A Somogyi Hírlap 2010. márc. 11-i számában viszont az áll, hogy a Kertész utcát 1925-ben nevezték el dr. Kovács-Sebestény Gyuláról. (A Kertész nevet ezután a Donner városrész egyik új utcája kapja meg.) Az utca neves épülete a Takács Gyula Emlékház, a költő egykori otthona.      A szecesszió jegyeivel készült 3. szám alatti lakóház feltehetően 1909-1912 körül épült. Levéltári adatok alapján 1925-ben átalakították az épületet.

A kúpos, csigás díszítéssel készült kapu Dramata Antal műlakatos egyik legsikerültebb munkája

"Egészen egyedi és gazdag díszítést alkalmaztak az egyébként nagyon egyszerű tömegű földszintes polgári lakóházon. Az épület szimmetrikus kialakítású, középen gyalogos bejárati kapuval és két oldalán kettő-egy ritmusban elhelyezett ablakokkal. Az épület különlegességét a homlokzatot tagoló pilaszterek és az ablakok körüli vakolatdíszítés adja. Érdekes módon a bejáratot nem hangsúlyozták." (Fábián Éva építész közlése).      A szecesszió sajátos motívumaival: a növényi indákkal, levelekkel, virágokkal Magyarországon is megjelent a nő ábrázolása festményen, kerámián, üvegalkotáson, textilen, könyvművészetben, plakáton és dekoratív épületszobrászati munkákon.

A szecesszió és az eklektika számos épületén találunk szép női fejeket a kaposvári belvárosban

"Az ablakok felett széles, lendületes ívelésű, szalagszerű sáv fogja össze az ablak melletti tagozott, függőleges vakolatdíszt és az ablak fölötti emberfejet keretező levéldíszítést. A szokványos, egyenes záródású szemöldökpárkány helyett alkalmazott kétszer ívelt sávos díszítés teszi különlegessé és szecessziós hangulatúvá a homlokzatot." (Fábián Éva építész közlése)

Forrás: 1 Lévai József György: A virágos Kaposvár. Kaposvár : Városszépítő Egyesület, 1999. p. 18-19. 2 Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Szerk. F. Szabó Géza. Budapest, Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete, 1932. p. 467-468.

Irodalom:  Kaposvár rendezett tanácsú város polgármesterének iratai, 14744/1925.  Szabó Tamás: Kaposvári műlakatosok. Kaposvár : Magánkiad., 2003. p. 28.