2005

"...hűséges baráti ölelésemet küldöm..." : Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947-1994.

   Összeáll. Pintér László. [Pécs] : Pro Pannonia, 2005. 440 p. (A kaposmérői születésű, Somogyhoz sok szállal kötődő Fodor András és a nálánál tizenkét évvel idősebb pécsi költőtárs levélváltása valójában "drámai párbeszéd". A 225 fennmaradt levélben ötvenéves kapcsolatuk története bontakozik ki: az előszót író Tüskés Tibor szerint olyan ez a könyv, mint egy "levéldokumentumokból fölépített fejlő-désregény". A személyes mozzanatok, a pályatársakról mondott vélemények és az életrajzi tények mellett ugyanakkor "legalább annyira jelen van a kor, a huszadik század második felének magyar valósága", tehát mindaz, ami nemcsak a két Kossuth-díjas költő, hanem az olvasók vélhetően nagyobbik részének mindennapjait és közérzetét is alakította évtizedeken át. A levelek időrendben, jegyzetelve olvashatók, a keletkezésükre utaló szerkesztői kommentárral ellátva. A kötet értékét az irodalomtörténészi alapossággal megírt utószó, időrendi táblázat és betűrendes mutató is növeli, nemkülönben a függelék, amely a költők egymásnak írt dedikációit tartalmazza. Az eredetileg nem közlésre szánt, intim, bensőséges hangú levelek természetesen olyan olvasók elé kívánkoznak - legyenek akár irodalom- vagy kortörténészek, akár laikus irodalomkedvelők -, akik figyelemmel, empátiával, megértő szeretettel veszik kezükbe a könyvet.)

A Marcali Városi Helytörténeti Múzeum évkönyve, 2005. 1. sz.

   Szerk. Karancz Gábor. Marcali : Marcali Városi Helytört. Múz., 2005. 90 p. (A szerkesztő előszava szerint az 1972-ben megnyílt marcali múzeum ezzel a kötettel olyan új kiadványsorozatba kezdett, amely "jobban alkalmazkodik a 21. század szakmai kihívásaihoz, és sikeresebben megfelel egy kistérségi feladatokat is felvállaló városi múzeum követelményeinek". A munka bevallott célja az, hogy a szakmai tájékoztatáson és tájékozódáson túl a köz- és felsőoktatásban is felhasználható, közérthető írásoknak, rövidebb tanulmányoknak adjon helyet. Az első számban szó esik a pápai ejtőernyős ezred második világháborús harcairól, a tapsonyi tsz hőskoráról, Madarász József, a neves politikus amerikai útjáról, a marcali Kopári kereskedőcsaládról, Árpád sírjának kereséséről és a kéthelyi templomról, a kötetet pedig egy múzeumpedagógiai foglalkozás óravázlata zárja.)

Fekete István: Karácsony éjjel.

   Összeáll., szerk. Horváth József. Szeged : Lazi, 2005. 190 p. (A gyenesdiási Fekete István-kutató által összeállított tematikus kötet a karácsonyi elbeszélések mellett naplótöredékeket és egy verset is tartalmaz. A könyv fülszövege szerint: "A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni... A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában... Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik...")

Fekete István: Matula és egyebek.

   Szeged : Lazi, 2005. 201 p. (Sánta Gábor, az ismert szegedi Fekete István kutató ennek a kötetnek a megszerkesztésekor is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy áttekinthetővé tegye az író gazdag művészi hagyatékát. Mindehhez egy másik lelkes Fekete-kutató, a gyenesdiási Horváth József munkája teremtett lehetőséget: az író szerteágazó életművét módszeresen feldolgozó, s már megjelenés előtt álló bibliográfia. Olyan tematikus kötetek rendezhetők így sajtó alá, amelyek például figurák, tárgykörök és elbeszélésmódok szerint mutatják be Fekete István írásművészetét. A kötet huszonkét elbeszélésének részben Paczolay Géza, az író - egyébként nem egyértelműen azonosítható - katonatársa és barátja, részben pedig az utóbb Matulának nevezett Herlicska, a fiatal Fekete István idős tanítómestere a főszereplője. Az írások egymásutánja hatásosan szemlélteti a figurateremtés technikáját, "egyúttal azt is bemutatva, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig". A kötetet a szerkesztő irodalomtörténeti értékű utószava zárja.)

Gasztronómiai ajánló és szakácskönyv : Különleges asztali örömök Somogyban.

   Kaposvár : Somogy M. Önkormányzat, 2005. 173 p. (A "különleges asztali örömöket" ígérő, 1999-ben indult rendezvénysorozathoz kapcsolódó kötet "különleges könyvészeti örömök" forrása is lehet a somogyi könyvbarátok számára. "A rendezvénysorozat megszervezésével és e könyv kiadásával az a célunk - írja a megyei elnök az előszóban -, hogy bemutassuk a somogyi ételkészítési hagyományokat, és segítsük azok megőrzését." A megye gasztronómiatörténetének vázlata és a legalapvetőbb somogyi ételreceptek közzététele után a rendezvénysorozat egyes állomásait mutatják be a szerkesztők, külön tárgyalva a 2005-ben indult fesztiválokat, sütő- és főzőversenyeket. A könyv leghangsúlyosabb része a Különleges asztali örömök 2004., majd 2005. évi rendezvényein helyezést elért ételek receptjeit tartalmazza. A somogyi borászat önálló fejezetet kapott, a kötetet záró függelékben pedig praktikus információk sorakoznak: kalóriatáblázat, rendezvénynaptár, a borászatok címtára. A jól szerkesztett és étvágygerjesztő fotókkal is "fűszerezett", ízléses könyv egyszerre buzdít a somogyi néphagyományok megőrzésére, és segíti a gasztronómiai turizmus kibontakozását.)

Gömbös Pál: Ötven év : riport-képek.

   Kaposvár : Press Point, [2005]. 111 p. (A kaposvári Csiky Gergely Színház jubileumára megjelent interjúkötetben a színház több neves színésze beszél kaposvári pályafutásáról. A portrékon keresztül az olvasó megismerheti a kaposvári színház hőskorának históriáját, és általában is képet kap a korszak kulturális életéről. "A könnyen megnyíló interjúalanyok szavait átitatja az alázat és a tisztelet mindaz iránt, amit a színháztól kaptak. Érződik, hogy ez az ötven esztendő nemcsak a közönségnek és a szakmának, de nekik személyesen is az életük, a tanítómesterük volt." A fekete-fehér fotókkal illusztrált könyvet a helytörténész Lévai József György krónikási bevezetője és a színész-interjúalanyok életrajzainak gyűjteménye foglalja keretbe.)

Hidak Somogy megyében.

   Szerk. Tóth Ernő. Kaposvár : Somogy M. Állami Közútkezelő Kht., 2005. 164 p. (A megyei hídtörténet-sorozat somogyi kötete tárgyában különleges, igényességében kiemelkedő darabja az újabb kiadású helyismereti irodalomnak. Egyszerre közlekedéstörténet és technikatörténet, ugyanakkor nem csak szakkönyvként forgatható: a szerkesztő bevezetője szerint "minden érdeklődő számára áttekintést kíván adni, gazdag illusztrációval segítve a hidak történetének megismerését, a források megadásával pedig további kutatásra kíván ösztönözni". Az országos közutak hídjain kívül bemutatja a megye önkormányzati, erdőgazdasági és vasúti hídjait is. Minden oldalról igyekszik körüljárni a témát: a hidakat építési módjuk szerint csoportosítva is ismerteti, s a jelentősebb műtárgyakról - Barcstól Siófokon és Kaposváron át Balatonszemesig - részletes leírásokat közöl. Emellett olyan kérdésekre is kitér, mint a földrajzi adottságok szerepe és a hídnevek kialakulása. A rendkívül gazdag, jórészt színes képanyag archív fotókból és képeslapokból, a legújabb színes felvételekből, műszaki rajzokból és térképekből tevődik össze. A terjedelmes mellékletben és a függelékben számos dokumentumfotó, a tervezők és kivitelezők jegyzéke, történeti kronológia és irodalomjegyzék is helyet kapott.)

Horváth János Milán: Kunffy Lajos.

   Kaposvár : Somogy Megyei Múzeumok Igazg., 2005. 177 p. (A Somogy megyei múzeum művészettörténészének könyve komplex mű: a teljesség igényével mutatja be az előző századforduló és a 20. század jelentős magyar festőjének alakját, és járja körül művészetét. A szerző több műfajt is segítségül hív a somogyi kötődésű alkotó munkásságának megismertetéséhez: a Kunffy festészetéről szóló tanulmányt a matuzsálemi kort megért művész visszaemlékezéseiből vett - és helyenként magyarázatokkal ellátott - részletek követik. A szerző önálló fejezetben mutatja be a festő életében oly nagy szerepet játszó Somogytúrt és a Kunffy-birtokot. A kötet alapvetően "szöveges" - bár itt is gazdagon illusztrált - első felét részletes irodalomjegyzék, s viszonylag terjedelmes angol és német nyelvű összefoglaló zárja. A könyv második része voltaképpen egy rendkívül igényesen összeállított - átvitt értelemben is színes - kiállítási katalógus, a somogytúri emlékmúzeum kalauzával kiegészítve. A nagy gonddal szerkesztett kötet végére a Kunffy család tagjainak életrajzgyűjteménye, valamint a megyei Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában levő 305 db Kunffy-kép jegyzéke került.)

Horváth József: Csokonai csurgói új Hélikonja : emlékek, vallomások tükrében.

   Kaposvár : Megyei és Városi Könyvtár, 2005. 105 p. (A csurgói gimnáziumi tanár munkája a Somogyi Honismeret kiskönyvtára sorozat 4. köteteként jelent meg. "Hogyan élt és hogyan él Csokonai a kortársak és a mai nemzedék gondolataiban?" - foglalja össze a mű tartalmát a recenziót író és a lektorálást is elvégző dr. Sipos Csaba. A szerző plasztikusan ábrázolja a kor nagy mecénásait, a gimnázium kiemelkedő tanáregyéniségeit és Csokonai jeles tanítványait, beszél a költő Csurgóra hívásának történetéről és ott írt színjátékairól. Tárgyalja híres verse, a "Jövendölés..." születésének körülményeit, a költő pedagógiai és nyelvészeti munkásságát, de foglalkozik a Csokonai-hagyomány kialakulásával, az utókor tiszteletadásával is. A Mellékletek című fejezet gazdag forrásanyagot - elsősorban leveleket - közöl, betűhűen, korabeli helyesírással. A jegyzetekkel is ellátott kötet, amely Csokonai Vitéz Mihály csaknem kétéves somogyi tartózkodását a maga teljességében kívánja bemutatni, a költő emlékezetét megidéző verscsokorral, irodalomjegyzékkel és színes képmelléklettel zárul.)

Kálmáncsai Graduál. Hasonmás kiadás.

   Kecskemét : Nemzeti Kicseinkért Egyesület, 2005. 1-2. köt. 296+139 p. (A Csurgón őrzött protestáns egyházi énekeskönyv CD-mellékletet is tartalmazó hasonmás kiadása alighanem a legfigyelemreméltóbb a 2005-ben megjelentetett somogyi vonatkozású könyvek között. A graduál az 1620-as években keletkezett Kálmáncsán, amely a reformáció korában jelentős településnek számított. Az időközben használaton kívül került énekeskönyv utóbb a csurgói református gimnázium könyvtárába került, ahol ma is nagy becsben tartják. A most megjelentetett mű első kötete az 1985-ben restaurált kézirat rendkívül szépen sikerült hasonmás kiadása, a második kötet pedig a Kálmáncsai graduál mai nyomdatechnikával készült átiratát, valamint a könyvtörténeti ritkaságról szóló és értelmezését megkönnyítő tanulmányokat tartalmazza. Ferenczi Ilona és Pap Gábor írásai egyháztörténeti, valamint zene- és művészettörténeti szempontból is bemutatják az énekeskönyvet, vázolják keletkezéstörténetét, megvilágítják jelentőségét, de nem csupán mint könyvészeti emlékről beszélnek róla. A bevezető szerint a kiadásnak az is célja, hogy sikerüljön életre kelteni s az istentiszteletek gyakorlatába újra beültetni a protestáns liturgikus hagyatékot.)

Kalotás Zsolt: A Duna-Dráva Nemzeti Park : a folyók felségterülete.

   Pécs : Alexandra, 2005. 239 p. (Az agrármérnöki és vadgazdálkodási szakmérnöki diplomával rendelkező szerző, a Magyar Természetfotósok Szövetségének volt elnöke rendkívül látványos és igényes kötetben mutatja be a Zalai-dombságtól Gemencig ívelő "ökológiai folyosót”, a legkülönbözőbb típusú vizes élőhelyek mintegy 250 km hosszú láncolatát. Különösen nagy szeretettel és érdeklődéssel fordul a természetvédelmi szempontból fokozott figyelmet érdemlő értékek, a növényritkaságok, a veszélyeztetett állatfajok felé. Úgy igyekszik közel hozni az olvasókhoz az 1996-ban alapított nemzeti park természeti szépségeit, hogy egyúttal rámutat: milyen természeti és gazdálkodási körülmények eredményeként születtek ezek a védett területek, és hogyan lehet őket megőrizni a jövőnek. Az egyes tájegységek fényképanyagát ezért tanulmányszerű bevezetők után közli, a művészi fotók mellett pedig mindig tartalmas, ismeretterjesztő magyarázatok is olvashatók.)

Király Lajos: Somogy-zalai nyelvatlasz.

   Budapest : Magyar Nyelvtud. Társ., 2005. 306 p. (A nyug. kaposvári főiskolai tanár könyve nagy értékkel gyarapította a magyar nyelvjáráskutatás szakirodalmát. Azonban már Kiss Jenő akadémikus előszava is felhívja rá a figyelmet, hogy a mű emellett kitűnő néprajzi és helytörténeti forrás. A szerző komplex módon elemzi a 73 somogyi és 26 zalai településen kérdőívvel gyűjtött adatokat: „természeti és társadalmi, azaz földrajzi, történelmi, gazdasági-politikai, valamint kulturális (néprajzi) és nyelvi tényezőkre egyaránt épít”. Király Lajos tehát tudatosan törekedett arra, hogy kutatási eredményei a nyelvészeken kívül a társtudományok művelői számára is felhasználhatók legyenek. Munkája a csaknem száz dél-dunántúli helység nyelvjárását hitelesen, szakmailag magas színvonalon, részben adattár és térképek formájában mutatja be. A kötet alapos kutatás-módszertani bevezetőt, a nyelvjárási régiók és az érintett nyelvjáráscsoportok sajátosságait ismertető tanulmányokat, valamint a nyelvatlasz használatát segítő mutatókat is tartalmaz.)

Knoll Gyula: Bátrak az égen : Kitty Hawk-Rákos-Taszár, 1903-2003.

   [Budapest] : Kairosz, [2005]. 487 p. (A kaposvári nyug. repülő ezredes könyve ötvözi a kutató alaposságát az eseményeket személyesen megtapasztaló pilóta élményszerű elbeszélésmódjával. Egyszerre repüléstörténet, hadtörténet és technikatörténet, ugyanakkor helytörténet is, mert a tágabb összefüggések mellett mindig szem előtt tartja a somogyi "bátrak" históriáját. A motoros repülés évszázados történetét időrendben ismertető mű az egyes géptípusok leírása mellett beszámol a bevetések izgalmáról, a repülőbalesetek körülményeiről, és vázolja az események politikai hátterét is. A hatalmas tényanyagot megmozgató, számos képet is közlő kötetet egy földrajzi és személynévmutató még értékesebbé tette volna.)

Kószó Andrásné - Biszvurmné Mózs Éva (szerk., összeáll.): Szülőföld - Haza - Európai Unió : Somogyi gyermekkönyvtárosok útmutatója.

   Kaposvár : Megyei és Városi Könyvtár, 2005. 225 p. (A Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosainak munkáját nemcsak a könyvtári foglalkozások szervezői tudják nagyon jól használni, hanem pedagógusok, szülők, gyerekek számára is érdekes és hasznos olvasmány. Logikusan és gondosan megszerkesztett foglalkozási terveket találunk benne a haza fogalmáról, az Európai Unióról s külön fejezetben - "Régen és ma Magyarországon" címmel - Magyarország fővárosáról, nagy tájairól, jeles napjairól és a régi mesterségekről. A könyv részletesen, gazdag illusztrációval mutatja be az Európai Uniót - megalakulását, működését, jelképeit -, külön is ismertetve az EU tagállamait. Minden egyes országhoz külön "országismereti totót" is összeállítottak a szerzők.)

Köves Szilvia: A Róma-villa titka : Rónai : 64 különleges korabeli recepttel.

   Budapest : Geopen, 2005. 195 p. (A kaposvári születésű és szűkebb hazájába 16 évi vándorlás után hazatért Rippl-Rónai József művészete nemcsak a somogyi művelődés, hanem az európai kultúra örök értéke is. "Kötetünk e festőgéniusz sorsát és művészetét próbálja megfejteni - olvasható a róla szóló legújabb könyv előszavában. - Megkíséreljük feltárni azt a titkot, azt az örök kettősséget, amely a művész személyiségében és lelkében lakozott." Rippl-Rónai ugyanis, aki részese volt Párizs művészeti életének, aki francia feleséget választott és számos világhírű művészt mondhatott a barátjának, élete delén gazdag poggyászával mégis hazatért Somogyba, hogy legtermékenyebb éveiben családtagjait, szomszédait, a kisváros jellegzetes lakóit, az élet egyszerű pillanatait örökítse meg. A könyv művészetpedagógiai kutatásokkal foglalkozó szerzője ezért a századelőre, a festő kaposvári életére összpontosít, elsősorban magára a Róma-hegyi villára, s arra a kisvárosi életmódra és hangulatra, amelynek bemutatása nemcsak művészettörténeti, hanem helytörténeti szempontból is érdekessé, informatívvá teszi a munkát. A korabeli Kaposvár világát a részletes, "testközeli" elbeszélésmód mellett a rendkívül szép és gazdag képanyag is segít életre kelteni: fotók az egykori és mai városról, a művészről, a berendezési tárgyakról. Mindenekelőtt azonban a Rippl-Rónai-festményekről készült reprodukciók nyújtanak nagy élményt az olvasónak. A kötet végén, mintegy függelékként egy kisebb receptgyűjtemény teszi gasztronómiai szempontból is értékessé Köves Szilvia munkáját.)

Lévai József György: Küzdelmes évek : életrajzi regény.

   Kaposvár : Szerző, 2005. 167 p. (A kaposvári szerző, akit az olvasók elsősorban újságíróként és helytörténészként, a Kaposvári történetek c. könyvsorozat szerzőjeként ismernek, ezúttal saját életútjának elbeszélésére vállalkozott. Az alcím fiktív történetre utal, azonban a 20. század második felének valódi (sokszor véresen valóságos) epizódjait eleveníti meg a kis formátumú kötet. A súlypontot a második világháború évei, a Rákosi-korszak börtönvilága, az 1956-os forradalom kaposvári eseményei, a helyi természetjáró mozgalom szervezése és a rendszerváltozás somogyi története jelentik. Az elbeszélésből kimaradt emlékmorzsákat, kisebb „sztorikat” Töredékek cím alatt külön fejezetté gyúrta össze a szerző. A kötet értékét – a memoárok legjobb hagyományaihoz méltóan – nem csökkenti, hanem az élmény elevensége és a résztvevő hitele révén egyenesen növeli a műfajhoz illő szubjektív látásmód.)

Lőrincz Sándor - Takács Zoltán: Kaposvári Thália : Csiky Gergely Színház, 1955-2005.

Kaposvár : Powerprint, 2005. 134 p. (A két fiatal újságíró könyve abból az alkalomból született, hogy ötvenéves lett a kaposvári teátrum állandó társulata. A sokszínű interjúgyűjtemény elsősorban nem a színháztörténészeknek, hanem a nagyközönségnek íródott, annak a közönségnek, amelynek szeretete immáron fél évszázada öleli körül a kaposvári színház nagy családját. A kötet különlegessége, hogy nem csak a legnagyobb színészekről és rendezőkről szól: a részben tematikusan, részben kaleidoszkópszerűen elrendezett beszélgetésekben a színház mindig háttérben maradó „napszámosai” is vallanak életükről, munkájukról, művészi és emberi törekvéseikről. Megszólal a színházi szervezőtitkár, a művészeti titkár, a műszaki vezető, a díszlettervező, a világítástervező, a színházi karmester, de ugyanígy főszereplővé válik a súgó, a kellékes, a jelmeztervező, a varrodavezető, a gazdasági igazgató és a büfés, hiszen áldozatos munkájukkal ők is azok közé tartoznak, akik „szimbólummá emelték a kaposvári színházat”. A gazdagon illusztrált és színházi anekdotákat is közlő kötetet a kaposvári színészképzés jelenéről szóló riportcsokor zárja.)

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig.

   Kaposvár : Somogy M. Múzeumok Igazg., 2005. 298 p. (A Somogyban hiánypótló és országosan is úttörő jellegű kötet szerzői egyszerre kívántak megfelelni a tudomány, a helytörténet és az iskolai oktatás igényeinek. A várak, kastélyok és más erődítmények ábécérendben közölt, régészeti szempontokat érvényesítő leírásai a megye had-, sőt gazdaság- és kultúrtörténetének is fontos forrásai. A szerzők, akik külön közlik a 86 helyileg azonosított, és külön a 21 még felméretlen várra vonatkozó adatokat, csak a mai megye területét vehették figyelembe - a szigetvári vár leírása ezért nem szerepel a kötetben. A könyv értékét kutatástörténeti bevezető, gazdag irodalomjegyzék, valamint terjedelmes térkép- és rajzanyag növeli.)

Marek János - Fülöp Márta - Lesz Éva: Múlt, jelen és jövendő a József-hegy alatt : Somogyszil monográfiája.

   Somogyszil : Önkormányzat, 2005. 392 p. (A rendkívül szép kivitelű helytörténeti monográfiát dr. Marek János nyugalmazott kaposvári gimnáziumi tanár szerkesztette, és nagyrészt írta is. A mű részint időrendben, részint tematikus bontásban tárgyalja a falu múltját, mutatja be az egykori - és a mai - somogysziliak mindennapjait. Bár nem a teljesség igényével készült, a fejezetek kronológiai, tematikai, sőt műfaji változatossága átfogó és hiteles képet ad a falu elmúlt évszázadairól. A földrajzi környezet és a régészeti emlékek bemutatása mellett helyet kap a feudális gazdálkodás, a mezőgazda-sági termelés és a népesedési viszonyok elemzése, szó esik a németek betelepedéséről, a kivándorlás-ról, a lakodalmi szokásokról - ez utóbbi esetben például forrásértékű köszöntők közzétételével -, de olvashatunk helyi iskola-, könyvtár és sporttörténetet is. Az alapvetően személyes hangú, a szerzők érzelmi kötődését kidomborító, ugyanakkor jegyzetekkel is ellátott könyv melléklete fekete-fehér és színes képeket, valamint számos dokumentummásolatot közöl.)

Mihályfalvi László: A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium képekben, 1806-2004.

   Kaposvár : Táncsics M. Gimn. Alapítvány, 2005. 399 p. (A gimnázium azóta nyugdíjba vonult igazgatójának műve képekben tartalmazza az iskola történetét. A kötet szerkesztése maga is tanúbizonyságot tett az Alma Mater körüli összefogásról, hiszen a képanyag nem csupán a szerző, hanem az aktív vagy a már nyugdíjas tanárok, sőt a hajdani tanítványok gyűjteményéből származik. Bár a 19. század elejéről csak néhány festmény és rajz maradt az utókorra, a század végétől már a fényképek is megszaporodtak. A tablóképek közül az 1901/02-es a legrégibb A reprezentatív fotóalbum elejére az iskola alapítóit, névadóit, épületeit, igazgatóit, jeles tanítványait és tanárait ábrázoló képek kerültek, majd az egyes tanévek fényképanyaga következik időrendi sorrendben. Az iskolatörténet és a diákélet s bizonyos értelemben a várostörténet - képes krónikája a gimnázium alapításának 200. évfordulója előtt jelent meg.)

Óvári József: Kaposvár, 1956 : a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30.) emlékére.

   Budapest : Szerző, 2005. 199 p. (A ma Svájcban élő szerző nemcsak szemtanúja, hanem résztvevője is volt a forradalom kaposvári eseményeinek. Könyve ennek a 13 napnak a történetét beszéli el időrendben, főként a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács megalakulására és tevékenységére figyelve, amelynek maga is tagja volt. A kötet másik hangsúlyos része – melynek társszerzője Lévai József György újságíró – a nemzeti tanács 29 tagjának, továbbá hét másik forradalmárnak az életrajzát tartalmazza. A többi fejezet a kaposvári eseménytörténet értelmezését könnyíti meg. A szerző beszámol Nagy Imre és Kaposvár kapcsolatáról, közli a forradalom és szabadságharc rövid budapesti eseménykrónikáját, de kitér a forradalom előtti somogyi helyzetre és a november 4-e után történtekre, a megtorlásra is. A névmutatóval záródó munka Szántó László 1995-ben kiadott somogyi dokumentumkötetét, illetve M. Kiss Sándor 1997-ben megjelent memoárgyűjteményét van hivatva kiegészíteni.)

Révész Emese: Rippl-Rónai József.

   [Budapest] : Bumbum, 2005. 118 p. (A képzőművészeti album bevezetője részletes pályaképet ad a "kisvárosi forradalmár" életéről és festészetéről. A tanulmány a Münchentől Párizsig nemesedő, gazdagodó és gazdagító, de Kaposvárhoz születésével, halálával és munkásságával is kötődő művész életútját mutatja be számos illusztráció segítségével. Néhány a fejezetcímek közül: "Az akadémia fellegvárában", "A festőfejedelem árnyékában", "Szomorú asszonyok világa", "Művészet a mindennapokban", "Bolyongások és hazatalálás", "Sugárzó parti fények". A bevezető után 95 Rippl-Rónai-kép reprodukciója következik nagy formátumban, színes kivitelben. Az igen igényes és szép kötetet válogatott irodalomjegyzék zárja.)

Rum Attila: Vaszary János.

   [Budapest] : Bumbum, 2005. 122 p. (A képzőművészeti album csaknem húszoldalas, képekkel, fotókkal gazdagon illusztrált bevezető tanulmánya alapos pályaképet ad a kaposvári születésű festő életéről és művészetéről. Néhány fejezetcím a számos kortársat is megszólaltató művészettörténeti elemzésből: "Egy agresszív álmodozó", "Párizs választása", "A Műbarátok Köre vonzásában", "Mérsékelt kézmozgások", "Verőfény és Pesti Passió". Az album leghangsúlyosabb része a gazdag, színes, nem az alkotásuk időrendjében, viszont nagy formátumban közölt képanyag. A 108 Vaszary-festményt bemutató, különösen szép kivitelű kötetet válogatott irodalomjegyzék zárja.)

Sánta Gábor: Fekete István : tanulmányok, 2.

   Pécs : Pro Pannonia, 2005. 361 p. (A szegedi irodalomtörténész, aki a göllei születésű író munkásságának talán legjobb ismerője, ezúttal az életmű második felével foglalkozott. A számos eredeti fotót is közlő, jegyzetekkel ellátott kötet lényegében három egységből áll. Az előszóban a Fekete István alakját és emlékét övező többoldalú és többrétegű elfogultság - az irodalomkritikai érdektelenség, illetve az olvasói kultusz - kialakulását vizsgálja a szerző, majd az író családfáját, illetve gyermek- és fiatalkorát mutatja be. A tanulmánykötet legnagyobb része az utolsó negyedszázadban keletkezett Fekete István-műveket elemzi tárgyilagosan és alaposan, irodalmi értékeik mellett keletkezéstörténetükre is súlyt fektetve; olyanokat, mint a Lutra, a Bogáncs, a Hu vagy a Ballagó idő. Az író emigráns kapcsolatairól és Széchenyi Zsigmonddal ápolt barátságáról is számos új adatot közlő kötetet a szerző a további kutatások megalapozásának tekinti, amelyek révén Fekete István végre elfoglalhatja méltó helyét a magyar irodalomtörténetben.)

Somogy megye foglalkoztatási helyzete.

   Szerk. Kiss László. Kaposvár : Somogy M. Munkaügyi Közp., 2005. 84 p. (A kiadvány célja az átfogó helyzetértékelés. Úgy kívánja bemutatni a megye társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási helyzetét, hogy a módszer illeszkedjék az európai uniós elvárásokhoz, s a munka hozzájáruljon az országos, regionális, megyei és kistérségi koncepcióba illeszkedő foglalkoztatási stratégia megalapozásához. A kötetet bevezető tanulmány a jelen helyzethez vezető folyamatokat vizsgálja, így a népesedési változásokat s a megye gazdasági-földrajzi jellemzőit. A kiadvány fő része sok oldalról járja körül Somogy foglalkoztatási helyzetét: egyebek közt szól az ágazati összetételről, a foglalkoztatottak demográfiai adatairól, a keresetek alakulásáról, a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeiről, a külföldiek foglalkoztatásáról és hangsúlyosan a munkanélküliség alakulásáról. A statisztikai adatsorokat, táblázatokat és szöveges elemzéseket egyaránt tartalmazó, kisalakú, de információgazdag kötetet elsősorban a tudományos igényű dolgozatok összeállítói forgathatják haszonnal.)

Szili Ferenc: Levelekben őrzött sorsok.

   Kaposvár : Kaposvárért Közalapítvány, 2005. 268 p. (A nyug. levéltár-igazgató a somogyi "kisemberek" személyesen megélt történelmére vonatkozó több évtizedes kutatásait összegezte ebben a kötetben. Tematikusan csoportosítja a betűhűen közölt forrásanyagot: a 18-19. századi panaszleveleket az amerikai kivándorlás és a somogyi cselédsors dokumentumai, majd izgalmas első és második világháborús naplók, végül a második világháború munkaszolgálatosainak és katonáinak írásai követik. A szerző a leveleket évszázados "üzenetrögzítőknek" tartja, emberi sorsok hordozóinak és megőrzőinek, amelyek "nemcsak a földrajzi távolságokat hidalják át, hanem érzelmeket is összekötnek".)

Takáts Gyula: Öt esztendő Drangalagban, 1981-1985 : naplójegyzetek.

   [Pécs] : Pro Pannonia, 2005. 301 p. (A 95 éves Takáts Gyula, Kaposvár Kossuth-díjas költője ezúttal prózában mutatja meg magát a közönségnek. De nemcsak saját egyénisége, gondolkodásmódja rajzolódik ki az olvasó előtt, nemcsak alkotói műhelyébe pillanthatunk be, hanem - ahogy a könyv fülszövege rámutat - "a korszak irodalmi, szellemi életének fontos szereplőire, a kulturális közállapotokra vonatkozó ismeretekkel is gazdagodhatunk. És mindezekbe úgy avat be bennünket a szerző, hogy a mester bölcsességével a történteket nagyobb távlatokba és összefüggésrendszerekbe helyezi." Az utószót jegyző jeles újságíró, Varga István szerint "a valóságban nem napló ez, hiszen az egyes dátumok csak ürügyül szolgálnak, némi támpontot adnak a kutató irodalmároknak... Takáts Gyula ezeket a jegyzeteket nem a nagyközönségnek szánta... Az olvasókról való eleve lemondás viszont szokatlan őszinteséget eredményezett. Írók csak ritkán tudnak annyira felülkerekedni a mindennapokon, mint ezekben az írásokban Takáts Gyula.” Az irodalomtörténeti értékű fotókkal és személynévmutatóval is ellátott kötet írásait elsőként a Somogy című kulturális folyóirat közölte folytatásokban. A könyv valódi kuriózum: általa a késő Kádár-kor kulturális és közéletének személyes tapasztalatokban tükröződő világa lesz megismerhetővé vagy - immáron biztonságos távolságból - újra átélhetővé.)

Talán a kérdezés : írások Bertók Lászlóról.

   Válogatta és az előszót írta Ágoston Zoltán. Pécs : Alexandra, 2005. 374 p. (A vései születésű költő hetvenedik születésnapjára készült könyv Bertók munkásságát a műveiről írott kritikák, tanulmányok, elemzések révén kívánja bemutatni. Ágoston Zoltán, a Jelenkor című folyóirat főszerkesztője időrendbe állította a kötet anyagát, hogy szemléletessé tegye mind az életmű, mind interpretációja alakulását. A költőnek majd mindegyik önálló verses- és prózakötetéről olvasható itt kritika. A válogatás ugyanakkor mérlegelt a művek fogadtatásának bemutatásában: a korai kötetek elé kevesebb írás tart így tükörképet, s a szerkesztő az értelmezések sokszínűségének ábrázolására is törekedett. Célja, hogy a Bertók-életmű valamennyi mértékadó kritikusát megszólaltatva adjon hatásos összképet a kortárs magyarországi líra egyik legjelentősebb költői teljesítményéről.)

Tóth György: Radarok a végeken.

   [Kaposvár] : Szerző, [2005]. 168 p. (A nyug. ezredes könyve – amelyet Puskás György helytörténész, egykori katonatiszt közreműködésével írt – Somogyban úttörő jellegű munka. A szerzők arra törekedtek, hogy a rádiótechnikai rendszer történetének bemutatásán keresztül elsősorban haditechnikai és hadtörténeti ismereteket adjanak át az olvasóknak. Mivel azonban az egyes lokátoralakulatok históriája összefonódott többek közt Juta, Taszár és Homokszentgyörgy második világháború utáni településtörténetével, a munka értékes helyismereti információkat is felszínre hoz. A számos színes fotóval illusztrált kötet értékét a rádiótechnikai zászlóaljban szolgált katonák névsora mellett mindenekelőtt a visszaemlékezéseket tartalmazó rész növeli. A memoárok nemcsak a katonaéletet mutatják be hitelesen, hanem fontos adalékokkal egészítik ki az 1956-os forradalom helyi eseménytörténetét is.)

Varga István: Adalékok a zsidóság fonyódi történetéhez.

   Veszprém : Agenda Natura, 2005. 361 p. (A fonyódi könyvtárigazgató nem arra vállalkozott legújabb könyvében, hogy átfogó képet rajzoljon a helyi zsidóság múltjáról: valóban csak adalékokat nyújt, de ezeket a résztémákat pontosan, alaposan járja körül. És ezzel a kissé mozaikszerű tárgyalásmóddal értékes művelődés-, politika- és gazdaságtörténetet is ír. A 19. és a 20. század históriája fonyódi zsidó családok sorsában tükröződik: s nemcsak a fehérterror és a holokauszt eseményeiről kapunk közelképet, hanem például a balatoni halászatról is. A könyvészeti és levéltári források sokaságát felhasználó, bőven jegyzetelt, számos archív fotót is közlő munka tudományos igénnyel készült, de bárki haszonnal forgathatja, aki egy balatoni kisváros polgárainak történetén keresztül akar felfedezőútra indulni az együtt élő zsidók és magyarok múltjában.)

Veress Dezső: Értetek : napló : Nagyatád, 1944-45.

   Sajtó alá rend.: Veress Péter és Hauptman Gyöngyi. Nagyatád : Műv. Ház és Vár. Múzeum, 2005. 192 p. (Veress Dezső, a nagy szakmai hivatástudatról, keresztény elkötelezettségről és emberségről tanúbizonyságot tevő nagyatádi ügyvéd 1944. december 10-e és 1945. április 8-a között vezetett naplót, amely így a somogyi település történetének legtragikusabb hónapjairól számol be. A második világháború pusztításait Nagyatádon átélő ügyvéd krónikásnak is lelkiismeretes volt: feljegyzéseiből "rendkívüli elevenséggel, képszerűen jelennek meg a háború sújtotta község mindennapjai". A napló egyrészt hiteles tudósítás mindarról, ami a településen történt, másrészt "mélyen bensőséges és szubjektív vallomás a feleségéért és gyermekeiért aggódó, őket féltő, értük dolgozó férfi gondolatairól és érzéseiről". A korabeli fényképekkel és térképpel illusztrált, jegyzetekkel ellátott, gondosan szerkesztett kiadvány a háborús eseményeknek éppúgy fontos forrása, mint a társadalom- és különösen a mentalitástörténetnek. Az iskolai oktatásban is felhasználható, hiánypótló kötet nemcsak a történelmi ismereteket gazdagítja, hanem erkölcsi példát is nyújt arról, hogy miként lehet embernek maradni az embertelenségben.)