A kapitalizmus előretörésével fellendült a pénzügyi élet, s a tőke jelenléte reprezentatív külsejű épületeket kívánt meg. A pénzarisztokrácia palotákat, villákat és bérlakásokkal ellátott palotabérházakat emeltetett. Jellegzetes "bankstílus" alakult ki a fővároson kívül a vidéki városokban, így Kaposváron is a század elején.

A megyeházától keletre, a Fő és Irányi Dániel utca nyugati sarkán levő nagyobb telek a rajta levő földszintes épülettel herceg Esterházy tulajdona volt, mint gazdatiszti lakás. 1864-ben a Kossuth-téren levő gimnázium építési ideje alatt a gimnázium tantermei, később 1868-ban a régi városháza építési ideje alatt pedig a városház hivatalos helyiségei itt nyertek elhelyezést.1

A megyeháza keleti oldalán, a Fő utca és az Irányi Dániel utca sarkán álló "Központi vendéglő"-t lebontották 1913-ban

A várostól a Somogy megyei Takarékpénztár vette meg a területet 180 ezer koronáért. Helyére építette fel kétemeletes épületét, a kaposvári Ankert. A Somogymegyei Takarékpénztár 1864-ben alakult, üzletét a megyeházán nyitotta meg, később átköltözött a gimnázium épületébe (Somogy, 1898. 11. 20. p. 47). A Fő utcán a jelenlegi Anker házzal szembeni méhkasos épületet az idők során kinőtték. 1913-ban készült el kétemeletes székháza a Fő utca 12. szám alatt. Dr. Csorba Ede (1847-1911) ügyvéd 1885-ben lett a Somogy vármegyei Takarékpénztár vezérigazgatója: az ő nevéhez fűződik a takarékpénztár sikertörténete.      A tervpályázatot 42 pályázatból a jelentős pécsi építész, Pilch Andor nyerte meg. Az általa tervezett korai szecessziós stílusú bérpalota fél év alatt készült el. A város legnagyobb és leghivalkodóbb bérháza az uralkodó elit igényeinek megfelelően épült. Valamennyi kaposvári építész pályázott az épület elkészítésére, az iparosok pedig a belső berendezésre. Egyedül a Lamping Ádám és Fia cég nyújtott be pályázatot az összes munkákra - írta a korabeli újság. Az építkezésen a kőműves-, ács- és vasbetonmunkákat kaposvári munkások végezték. A város leghíresebb mesterei dolgoztak itt. A lakatosmunkákat Rózsa Ignác, az asztalosmunkákat Szarka János, Rigó János, Pojtner József asztalosok készítették.

"Az építő művészet nagyot, szépet alkotott a kaposvári Fő-utcán. Rövid két hónapon belül felemeltek egy harmadfélemeletes palotát, mely mai meztelenségében is ékesen illeszkedik bele a Fő-utca háztengerébe." Somogyi Hírlap, 1913. november 30. Az "arányaiban plasztikus és külsőségeiben pazar" bérház dísze lett a városnak és a Fő utcának. A város központi részén épülő bankpalota kedvező helyre került, mert a földszinti üzleteknek köszönhetően megélénkült az élet a Fő utcán. Többnyire megyei tisztviselők laktak itt három - öt szobás lakásokban, meglehetősen drágán.

Az intézet a banküzlet összes ágával foglalkozik, elfogad betéteket takarékkönyvre és folyószámlára, folyósít kölcsönöket, teljesít átutalásokat a világ minden piacára - írta a korabeli újság 1929-ben.

Goitein Mór képtárlatot rendezett a takarékpénztár épületében

A Somogy megyei Takarékpénztár részvénye

Haas és Somogyi híres budapesti üvegfestő-műtermében készült az Anker-házban található OTP impozáns üvegtető-bevilágítója. Ebből az üvegfestő-műteremből származik a Gresham-palota és az egykori budapesti Magyar Általános Hitelbank (a mai Pénzügyminisztérium) üvegbevilágítója is. Az Anker-ház eredeti, színes üvegtetejét sikerült megőrizni az idők során, pár táblát kellett csak pótolni. A szecesszió által gyakran használt aranyszín a beteljesülő női, a fény sugara viszont a férfi-teremtőerőt jelképezi. A szecesszió előszeretettel alkalmazta az ezüstös, opálos, fémes színeket. Az üveg színkombinációja tompítja a beérkező fényt, miközben egyedi, ünnepi hangulatot ad a teremnek.

A Somogy megyei Takarékpénztár pénztárhelysége az üvegtetővel 1925-ben és 2011-ben

A híres budapesti Haas és Somogyi üvegfestő műtermében készült üvegtető bevilágítója, rekonstrukcióját a hódmezővásárhelyi Rozetta Üvegstúdió Bt. végezte 1998-ban.

A második világháború éveiben az Assienration General nevű biztosítótársaságé volt az épület. Az államosítását követően 1952-ben a meglévő húsz lakásból negyvenet alakítottak ki.

Az Anker-ház az 1930-as években és ma

1930. november 1-én a Somogy Megyei Takarékpénztár Rt. átvette a fővárosi Anker Somogy megyei képviseletét. Az igazi Anker-ház Budapesten a Deák téren található, Alpár Ignác tervei szerint készült 1910-ben. Nevét az "Anker" Élet-és Járadékbiztosító társaságról kapta. Az "anker" szó horgonyt, vasmacskát jelent, ami az egykor ott található banképület emblémája volt. A kaposvári palotára az Anker-ház név az 1960-as években ragadt, "amikor szóba került budapesti Párizsi Udvarhoz hasonló épület alatti átjáró terve." (Somogyi Hírlap, 2004. okt. 25. 5. p)

Homlokzatát méhkas díszíti, amely a takarékoskodás jelképe. Ez a szimbólum a Fő utca 8., 12., 14., 17. számú házakon is szerepel

"Földszint és kétszintes manzárdtetős épület - ma tetőtere is beépített. Földszintjén eredetileg is egy bankfiók és üzletek, két lakószintjén 14 lakás volt. Belsőudvaros, függőfolyosós épület."2 A harmadik liftes épület volt a városban. (Az első személylift a Turul Szállóban, a második teherlift a Nemzeti Kaszinóban üzemelt.) Az eredeti trezor használható állapotban ma is a helyén van. A ház pincéjében egykor kisvasút szállította a szenet a teherlifthez.

A körfolyosós épület a vármegye és az egész dunántúli országrész egyik leghatalmasabb palotája lett. A pénzintézetek többsége arra kényszerült, hogy palotáinak felsőbb szintjeit bérlakásként hasznosítsa. "A pénzintézetek mindig lényegesen jobb anyagi helyzetben voltak a többi építtetőnél, ezért palotáik építészeti és gépészeti szempontból, valamint a kivitelezés színvonalát tekintve is a legigényesebb megoldásokat mutatták".3

A belső tér burkolata és üvegablaka a szecesszió jellegzetes színeit (barna, olajzöld, óarany) mutatja

Szóba került a 70-es években az épület lebontása, mert eltakarta a rálátását a Somogy Áruházra. Szerencsére nem történt meg, mert a lebontás többe került volna, mint a felújítás. 1993-ban újíttatta fel a város patinás lakó - és üzletházát a Klinker RT. Az első és második emeleten 32 lakást alakítottak ki, a földszintre üzlethelyiségek kerültek. A bérházban jelenleg OTP-bank, irodák, lakások találhatók. A földszinten a Vaszary Képtár állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont. Juan Gyenes világhírű fotóművész állandó kiállítása is itt látható.      A Megyeház utcai oldalon található Lazarine illattár különleges magángyűjtemény a városban: a kiállítás egy múlt század eleji szatócsbolt felszerelését és berendezését mutatja be "Somogy megye kereskedelme anno..." címmel.

Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése.     Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 41. 2 L. Balogh Krisztina szóbeli közlése 3 Ritoók Pál: A szecessziótól napjainkig. Budapest : Kossuth, 2004. p. 59. Fotó:    Arker Studió    Gőzsy Gáborné Irodalom:    Ludvík Losos: Üvegművészet az építészetben. Budapest : Cser K., 2010.