|
|
|
Ezen a helyen állt az a ház, amelyben Kozma Sándor ügyvéd, főszolgabíró, országgyűlési képviselő, Magyarország első királyi főügyésze lakott. A Kossuth utca felőli oldalon emléktábláját láthatjuk, amelyet 2000-ben avattak fel. A vármegyeházzal szemben álló Eibenitz-féle házat 1910-ben vásárolta meg a város utcanyitás céljából.1 (A mai Kossuth Lajos utca és az Európa park csatlakozása.) |
|
|
A Dunántúli Bank építése során nyílott meg 1928-ban a Kossuth Lajos utca. A város fejlődési ütemét meghatározta, hogy a Magyar Általános Hitelbank kaposvári érdekeltséget szerzett 1890. november 1-jén.2 A gazdasági élet zavartalan körforgásához ugyanis pénzre volt szükség. Hét tekintélyes pénzintézet szolgáltatta Kaposvár és vidékének közönsége számára ezt a létfeltételt 1928-ban. "Ezek az intézetek: Somogymegyei Takarékpénztár, Dunántúli Bank és Takarékpénztár, Kaposvári Takarék, Gazdasági és Ipari Bank Rt., Magyar Általános Takarékpénztár Kaposvári Fiókja, Kisgazda és Kisiparos Takarékpénztár, Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára, Kaposvári Bank Rt."3 A Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt. 1921-ben létesült a Dunántúli Agrárbank Rt. (1909) és a Néptakarékpénztár Rt (1907) egyesüléséből. Régi székháza a Fő utca 17. szám alatt volt. Homlokzatán ott szerepelt a méhkas, a takarékpénztárak szimbóluma. Az új épület tervezése Lamping József nevéhez fűződik, aki az 1910-es, 20-as években igényes, szép középületeket, lakóházakat tervezett Kaposváron. Az építész itt is bizonyított (1928). Sikerült megvalósítani a bankszékház legfontosabb funkciót, hogy erőt és stabilitást sugározzon az épület. Zádor Mihály szerint: "higgadtabb szecessziós stílusú" épület, mely a megyeház formaképzését tükrözi.4 A Kaposvár és környéke című útikönyv (2002) viszont klasszicista stílusúnak említi a bankot, ami a XX. század elején épült bankokra volt jellemző. |
|
|
A pénz és a kultúra kapcsolata realizálódott e bank esetében. A vezérigazgató, dr. Matolcsy Sándor irodalomkedvelő ember volt, maga is jelentős könyvtári anyagot gyűjtött össze. 1930-tól magyar királyi főtanácsosi címet viselt. Jelentős közéleti, gazdasági, művelődési, egyházi és ügyvédi tevékenységet folytatott. 1929-ben és 1930-ban a bank vezetősége nemes felajánlást tett a nyomor enyhítésére. A kaposvári szegény családok támogatására Matolcsy vezérigazgató 1000 pengőt, az igazgatóság 4500 pengőt, az intézet 3000 pengőt ajánlott fel. Százhetven nélkülöző családnak szerez örömet a télen a Dunántúli Bank = Új-Somogy, 1930. október 19. Emléktábla őrzi dr. Matolcsy Sándor emlékét a Dózsa György utca 10. szám alatt, ahol 1891-1951-ig lakott. |
|
|
|
A második világháború után kölcsönkönyvtár működött az épületben. "A könyvtár alapját Matolcsy Sándor vezérigazgató vetette meg 1943-ban. Az igazgatói ülés több mint 20 000 pengőt szavazott meg a könyvtár felállítására. Ez az intézkedés - pénzintézeti vonalon országszerte egyedülálló volt."5 A könyvtár állománygyarapításában Biczó Ferenc jeles irodalomtanár segédkezett, akinek értékes, 3800 kötetből álló gyűjteményét 1945 tavaszán megvásárolták. (Biczó Ferenc emlékkönyvtár létesült belőle.) Biczó kezdeményezésére jött létre a könyvtáron belül a Somogyra vonatkozó helytörténeti gyűjtemény. Az emeleti részen olvasótermet alakítottak ki tölgyfaszekrény-sorozattal, ízléses bútorokkal. A vármegyei könyvtárral ellentétben a nagy nyilvánosság számára szerették volna biztosítani a könyveket: a kölcsönkönyvtári funkció a városban itt valósult meg. A korabeli sajtó tudósított a könyvtár megnyitásáról: Kilencezernél több könyv várja a közönséget a Dunántúli Bank olvasótermében: Matolcsy Sándor vezérigazgató megnyitotta a könyvtárat. Az államosításig (1948) működött a közkönyvtár a Dunántúli Bankban. Kanyar József emlékezése szerint a "Dunántúli Bank könyvtárának anyagát pánikszerű gyorsasággal lakoltatta ki az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat kaposvári fiókjának főkönyvelője, úgy tekintve az anyagra, mint a múlt terhes örökségére".6 |
|
|
|
Klasszicista és szecessziós vonások ötvöződnek az épület díszítésében. Az épület homlokzatán a pilaszterek egyiptomi pálmalevél-ornamentikában végződnek. "Egyemeletes épület, hangsúlyos sarok kialakítással, sarok rizalittal."7 |
|
|
Az épület elegáns, harmonikus megjelenésének titka abban van, hogy Lamping József a műlakatos díszítéseket is maga tervezte, egységben az épület többi részével. A díszserleg forma megjelenik az ablakok alatt, a kapu- és ablakrácsokban is. Dausek Géza volt a századelő legfoglalkoztatottabb épület- és műlakatosmestere Kaposváron, az ő műhelyéből kerültek ki a bankház ablakrácsai. A lemezből domborított tulipános ablakrácsok Kaposvár legszebb műlakatosmunkái közé tartoznak. Szabó Tamás szerint a mintázatban három, egymástól jól elkülöníthető építészeti irány ötvöződik: a laposacélból készült meander, az újat kereső szecesszió és a sárkányszárnyhoz hasonló kiegészítő elemek. A rácsok mintázatának tervezésénél figyelembe vették a Fő utcai homlokzat gipszstukkó díszítését.8 |
|
|
|
|
|
A kovácsoltvas-művességben is megjelentek a népi motívumok. "Az új stílus meghonosodása sajátosan helyi, magyar formanyelv kialakulásához vezetett, és díszítőmotívumokért a népművészethez nyúlt vissza."9 Az egész épület monumentális jellegű, a pénz hatalmát kívánta dicsőíteni az építészet eszközeivel. A siker, a megelégedettség, a boldogság érzetét közvetítik a virágfüzérek és a kehelydíszek. Az igényes műlakatosmunka arra hívja fel a figyelmet: biztonságban tudhatja a pénzét az, aki itt őrizteti. 2001-től az épületben a CIB Bank üzemel, előtte az Országos Takarékpénztár fiókja működött benne. |
|
pilaszter: a fal síkjából kiemelkedő, négyszög keresztmetszetű, fejezettel és lábazattal képzett felülettagozó elem. Kiülése rendszerint csekély, általában nem haladja meg a szélesség harmadát. Ha ennél erősebb, akkor már nem pilaszternek, hanem falpillérnek nevezik. (Guzsik Tamás: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Szerk. Major Máté. Budapest : Akad. K., 1983. p. 253.) meander: (görög) a szeszélyesen kanyargó kis-ázsiai Mainandrosz folyó nevéről elnevezett, derékszögben tört vonalvezetésű szalagfonat. Kései bronzkori eredetű, s az ókori görög művészet által leginkább kedvelt díszítőmotívum. Nagyon valószínű, hogy a termékenységnek, a természet újrateremtődésének, hasonlóságának és egységének szimbóluma.(Uo. p. 213-214.) rizalit: (az olasz risaltóból) kisebb-nagyobb kiszögellése az épület homlokzatának, melyet azért alkalmaznak, hogy vele a hosszú homloksort függőlegesen tagolják és így élénkítsék. A kiugrás nem nagy (8-30 cm), nehogy nagy árnyékot vessen, és ezzel az összhangot zavarja. Helyzete szerint van közép-R., oldal-R. és sarok-R. (Pallas lexikon) |
|
Forrás: 1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 231. 2 Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár : Új-Somogy Ny., 1929. p. 25. 3 Thúry Zsigmond: Kaposvári kalauz. Kaposvár : Szerző, 1928. p. 52. 4 Zádor Mihály: i.m..p. 221. 5 Sipos Csaba: Somogy vármegye könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig. Kaposvár: Megyei és Városi Könyvtár, 2003. p. 55. 6 Kanyar József: A reménység esztendei : a Nemzeti Parasztpárt a Dél-Dunántúlon : életrajzi számadás a koalíciós évekről Pécs : Baranya M. Kvt., 1989. p. 145. 7 L. Balogh Krisztina szóbeli közlése. 8 Szabó Tamás: Mesteremberek Kaposváron, 1879-2007. Kaposvár : Szerző, 2008. p. 39. 9 Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség. Budapest : Corvina, 1982. p. 51. Irodalom: Kaposvár és környéke fotóalbum. Szerk. Cseicsner Endréné Hegedűs Erika. 2., jav. kiad. Kaposvár: Infomark, 1999. Fotó: Arker Studió Gőzsy Gáborné |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |