Kapos Szálló (Korona Szálló)



     A város főterén álló szálloda Esterházy herceg tulajdonában volt a század elején. 1904-ben Tatár Gusztáv, a debreceni Bika Szálló tulajdonosa vette bérbe az épületet, s pár hónap alatt átalakíttatta Lencz Sándor kivitelező segítségével. (Somogyi Hírlap, 1904. augusztus 14.)
     Megjelenésében átalakult a szálló, bár egyemeletes maradt. Az udvaron árnyas kávéházi egységet alakítottak ki Thonet bútorokkal. A szobaberendezések budapesti bútorgyárból, a vendégszobák ágyneműi, szőnyegei a Lőw Mór-féle cég utódától érkeztek.


     "A kivitelezést végzők fele kaposvári mester volt. A szecessziós bádogosmunkát Lehoczky Károly, a műlakatost Welzl Károly készítette. A kőfaragó- és műkövesmunkákon Fuchs és Konrád, a festőmunkán Gottlieb Zsigmond, Kulmann János, Farkas László és segédeik dolgoztak. Az üvegesmunka Spitzer Emil, a villanyszerelés Sperlein József és Taky Ferenc villanytelepi művezetők szakértelmét dicséri. A sajtó közölte a díszes asztalosmunkák kivitelezőinek nevét: két elismert mester, Légár József ipartestületi alelnök és Golobics Márton készítette azokat."1

     A Korona nagytermében színielőadásokat, irodalmi esteket tartottak, megfordult itt Blaha Lujza és Prielle Kornélia. Ez az épület volt Kaposváron a korabeli társasági élet központja. Itt szálltak meg a megyegyűlésre érkezett nemesek. Az "impozáns bejáratú, széles kapu boltíve alatt úri fogatok gördülhettek be az udvarra..., és hátul nagy kocsibeszálló és hatalmas istálló fogadta a vidéki urak fogatait és lovait."2
     1909. november 7-én a Korona Szálló vendége volt Ady Endre. Göndör Ferenc lapszerkesztő szervezte a felolvasóestet, aki Ady első számú kaposvári népszerűsítője volt. Ennek emlékét őrzi a Kisvárosok őszi vasárnapjai című vers.

     Lelkendezve írt erről a Somogyvármegye című újság:
     "A megkülönböztetett tisztelet és szeretet forró hullámai csapkodták körül a pódiumot, amelyen Ady Endre finom szavakban ismertette az ő különös, szigorúan magyar helyzetét; odamért néhány művészien tökéletes vágást ellenségeinek ábrázatára és miután illendően bocsánatot kért, hogy ő él, néhány versét szavalta el, köztük egyet, amelyet Kaposváron írt. Mindenki megértette tegnap Ady Endre verseit és tapsolva, tombolva, virágot dobálva, követelték az emberek, hogy minél több versét mondja el a közönségnek Ady Endre. Minden vers után percekig zúgott a taps. Még soha nem láttuk mi a kaposvári közönséget ilyen lelkesnek, ilyen melegnek, ilyen hálásnak. Ady Endre állt természetesen a kulturális jelentőségű ünnepség középpontjában, őt halmozták el a legtöbb virággal, de virágból, tapsból, ünneplésből bőven kijutott Mikes Lajosnak és Reinitz Bélának is. Büszkék voltunk tegnap a kaposvári közönségre."
     Rippl-Rónai József is ott ült a közönség soraiban, s a felolvasóest után meghívta magához Adyt a Róma-hegyi villájába. A költő ebéd utáni szendergéséről tusrajzot készített, olvashatjuk az Ady-ábrázolásokkal foglalkozó korábbi szakirodalomban.



A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kutatásai szerint a rajz később készült
egy Adyt és Csinszkát ábrázoló Székely Aladár fotóról 1915-ben.3

Ady a Debreceni Hírlapban így írt a szecesszióról:

"A nagy tömeg divatnak tekinti, pedig az egy nagy világátalakulás.
Hagyjátok a szecessziót ti, kik a korlátok bábja vagytok!
Forradalom és emberek kellenek hozzá."
Ady Endre: Szecesszió (1899)


     A Korona Szállóban kötött barátságnak a halál vetett véget. Rippl-Rónai így búcsúzott Adytól:
    Nyugat, 1919. 4-5. szám. Rippl-Rónai levele Ady halálára


Nagyítás a képre kattintva

Nagyítás a képre kattintva





     Az épületet 1912-ben bontották el, helyére kétemeletes, sarokerkélyes szecessziós épület került 1913-ban Lamping Ádám és fia, Lamping József kivitelezésében. Tervezője a közismert fővárosi műépítész, Edelényi Ede volt, a részletmunkákat kaposvári iparosok végezték. A műlakatosmunka Dausek Géza nevéhez fűződik. (Somogyvármegye 1913. júl. 23.)
A műépítész megrendelésére a budapesti Kopp Ferenc üvegfestészeti műterméből érkeztek az ólomba foglalt, színes üvegablakok a Korona Szálló lépcsőháza számára. Kopp Ferenc üvegművész levele a kivitelezőnek, a Lamping Ádám és Fia cégnek.
     A Korona utcai oldalát a híres Löw-divatház tette széppé, Kossuth téri oldalán reneszánsz díszítésű kávéház és sörcsarnok várta a vendégeket. Külön télikert és nyári kerthelyiség is volt, az emeleten hatvan modernül berendezett vendégszoba üzemelt - számol be a Korona kávéház megnyitásáról a Somogyi Hírlap, 1913. július 23-án.




     A polgári Kaposvár kulturált szórakozásának kedvelt helye volt a Korona. A bensőséges, szívélyes hangulatú vendéglátáshoz a város híres cigányprímása, Szimpliciusz (Barcza József) muzsikált, aki Nyugat-Európa nagyvárosaiban is sikerrel szerepelt. Rippl-Rónai József szobrot is kívánt állítani emlékének.
     1941-ben nosztalgiával emlékezik vissza Noszlopy Aba Tihamér egy régi szilveszterre, amikor a kaszinó még a Korona Szállóban működött. A bálokon felvonultak Kaposvár és Somogy szépei. "A kaszinói élet meghitt és családias. A tagok ragaszkodnak a kaszinóhoz, mert átérzik, hogy ez a társadalmi együttérzés ápolására szolgáló hely. Itt nincsenek klikkek, csak urak, és jó barát. Gyakorta rendezett társas összejöveteleket, mulatságokat és bált is a kaszinó. Kiemelkedő eseményszámba mentek a szilveszteri mulatságok."4


A szálló hirdetése 1928-ból

     "Az étteremhez tartozott a Korona kávéháza. Itt zajlott le a felsőbb társasági körök élete, és itt szereztek híreket a világ dolgairól, a 'falakon kívüli világról' a város érdeklődő polgárai, főként az újságírók és kupecek. És hogy illetéktelen személy mégse láthasson bele a kártyáikba, a bejárathoz egy táblát akasztottak ezzel a felirattal: 'A kávéház helyiségeiben a törzsvendég urakon kívül és az utazó urakon kívül csak azok a vendégek tartózkodhatnak, akik valamit fogyasztanak, vagy biliárd és kártyajátékok által nyújtanak a kávéháznak bevételt, mert végre is a kávéház nem nyilvános, ingyenes melegedőhely és újságolvasó helyiség."5



A "boldog békeidők" idején Kaposvár egyik legszebb szecessziós épülete a Korona Szálló volt. Az épület korabeli képeslapokon:

A Korona Szálló épülete a Zárda utca felől




Közel ötven évig maradt dísze a városközpontnak


A Korona Szálló a Kossuth tér felől






A hatvanas évek átalakításai miatt az eredeti épület stílusjegyei már fel sem ismerhetők.


     A Kapos Hotel a város egyik legkedveltebb étterme, családi és üzleti rendezvények, tanácskozások színhelye. http://www.kaposhotel.hu/etterem
     A turisták gyakran szállnak meg itt, mert a város központi részén található, s a nevezetességek könnyen megközelíthetők. 80 hotelszobával rendelkezik.
     A szállóban a vendéglátás és a szórakozás mellett politikai előadások, gyűlések is zajlottak. Itt alakult meg 1919 decemberében az MKP somogyi pártszervezete, 1937 novemberében a szálló kabaré-termében az Egyesült Keresztény Párt.1925-ben Kéthly Anna képviselőnő nagysikerű előadást tartott választásról, községi politikáról, a nők szervezéséről.6
     1962-ben kezdték el a Korona Szálló átalakítását. A szálló neve az elkészülés után Hotel Kaposra változott. (Tervező: Móring Endre) Az épület étteremmel, bisztróval, presszóval, önkiszolgáló étteremmel és bárral állt a lakosság rendelkezésére. Az idők során történt változtatások következtében az eredeti épület stílusjegyei már fel sem ismerhetők. "Az osztrák tulajdonos szándéka az épület bővítése és korszerűsítése mellett a homlokzat eredeti megjelenéséhez hasonló átalakítása is"7


Fotó:
Arker Studió



Forrás:
1 Szabó Tamás: Mesteremberek Kaposváron, 1879-2007. Kaposvár: Szerző, 2008. p. 36.
2 Noszlopy Aba Tihamér: Régi Somogy - régi Kaposvár : igaz történetek, elbeszélések és anekdóták Somogyország múltjából. Kaposvár : Somogym. ny., 1943. p. 122., 123.
3 Csorba Csilla, E.: Ady : a portrévá lett arc : Ady Endre összes fényképe. Budapest : PIM, 2008 cop. p. 170.
4 Noszlopy: i.m. p. 124.
5 Lévai József György : A virágos Kaposvár : a huszadik század első évtizedeinek érdekes eseményei a somogyi sajtó tükrében. Kaposvár : Kaposvári Városszépítő Egyes., 1999. p. 48-49. (Kaposvári történetek, 3.)
6 Kanyar József: Kaposvár : várostörténeti tanulmányok . közread. Kaposvár Városi Tanács V. B., Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvári Városi Bizottsága. Kaposvár : Kaposvári Városi Tanács, 1975.
7 Fábián Éva közlése.