Az 1800-as években Kaposvár falusias külsőt mutatott. Németh István (1895-1911) polgármester nevéhez fűződik a 20. század elején a település várossá fejlődése. Számos kulcsfontosságú középület épült fel ebben az időben.      A városkép szempontjából meghatározó épület a Városháza, amely a város főterén áll. Kaposvár történelmi központjának fő épülete az észak-dél (Balaton-Szigetvár) és a kelet-nyugat (Pécs-Nagykanizsa) irányú forgalom kereszteződésében állt hosszú ideig, az egykori utakon ma gyalogos közlekedés van.      "Az épület késő eklektikus stílusú, a német reneszánsz formáinak kései követője, tehát stílusát tekintve neoreneszánsznak nevezhető. Erről tanúsodik a kváderköves sarokkialakítás (sarokarmírozás), az oromzatos torony és az utcai homlokzatok meredek hajlásszögű oromzatai, az ablakkeretezés, az erkélymegoldás stb."1      A szecessziós díszítés kiemelkedő darabjai az épületen található üvegablakok, műlakatosmunkák, fafaragások.

Itt előzőleg, az 1800-as évek végén a Bárány vendéglő és két másik épület állt

A város tulajdonában álló Bárány-vendéglő 1863 előtt városház volt hivatalos helyiségekkel. Mellette épült fel a háromszobás, szalmával fedett jegyzői lakás.      Hosszas viták folytak arról, hol lehetne városházát építeni.      Négy év után, 1867. január 23-i határozatában döntött úgy a városi testület, hogy az új városházát és jegyzői lakot építenek a régi melletti telken.      1868-ban készült el az egyemeletes épület Heindlhoffer Antal tervei szerint, amelyben a rendőrség is helyet kapott.      Az épület kinézete: "...földszint bal oldalán kapubejáró, mellette szegmensíves ablakok. E mellett középső részén három félkörös nagyméretű ablak klasszicista hagyomány őrzésével, középrizalit oromzatos lezárással, ívsoros párkánnyal. Két szélső ablak egyenes szemöldök párkánnyal." 2

A Heindlhoffer Antal tervei alapján készült Városháza, és a korabeli Széchenyi-tér

A századforduló előtt nagyarányú fejlődés zajlott Kaposváron is. Az 1890-es években bizonyossá vált, hogy a régi városháza már szűkös, és újat kell építeni. Kérdéses volt, hogy az egykori leányiskola vagy a Bárány Szálló és a mellette lévő épületek helyére épüljön-e.

1899. december 7-én megállapodás született arról, hogy 130 000 Ft-ot szánnak az új, reprezentatív városház épületére. 1900 októberében döntött a tanács arról, hogy a Bárány vendéglő helyén lesz az építkezés. A régi városházát és a mellette álló házakat lebontották, ekkor került sor az Erzsébet út, a mai Noszlopy Gáspár utca megnyitására is. Az Esterházyaktól megvettek hozzá még két lepusztult épületet. Tervpályázatot írtak ki, amelyre 32 pályázat érkezett. A kiírt pályázatot Kopeczek György és Kertész Róbert budapesti építészek nyerték meg.      A terveket kiállították közvélemény-kutatás céljából. A város lakossága megerősítette, hogy szükség van az új, reprezentatív városházára. Az épületet kétemeletesre tervezték, a postát, a távírdát és a leányiskolát is ebben az épületben kívánták elhelyezni. (Kaposvár, 1901. nov. 21.) A posta, távírda 1926-ig, a Postapalota elkészüléséig a Városháza földszintjén működött.      Az építő Gráner Lipót és fia, továbbá Fuchs Samu zalaegerszegi vállalkozó volt.      A város tekintélyét emelte az új Városháza, erről tudósított a korabeli újság (Kaposvár, 1902. szeptember 28).

A harmadik, bővített Városháza

Az elkészült épület átadása 1904. március 15-én a város nagy napja volt. (Kaposvár, 1904. március 17.)

"A városház felavatása. Gyönyörű verőfényes nap virradt reánk. A tavaszi nap sugarai bearanyozták az ünnepi díszt öltött várost, s a szép reggel és a fellobogózott házak teljessé tették az utcákon nyüzsgő közönség ünnepi hangulatát.      A városház előtt volt a legnagyobb élénkség. A gyönyörű, új nagytermet reggel 9 órára már zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely ezúttal először gyönyörködött ebben a kényelmes, szép, tágas teremben...      A Hymnusz elhangzása után a polgármester tartalmas, szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Vázolta a városok hivatását, felsorolta, mennyiben felel meg Kaposvár a saját feladatainak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Siposs Géza városi főjegyző tartott felolvasást városunk múltjáról, fejlődéséről, jelen viszonyairól, melyek között az adatok egész seregével állította a hallgatóság elé közállapotainkat, végül pedig a városház épületének történetét adta elő."

1905-ben a nagyteremben helyezték el a kaposvári Bacskay Béla festőművész Kossuth Lajost és Deák Ferencet ábrázoló képeit.Ő Rippl-Rónai József ellenében nyerte el a pályázatot.

Az új Városháza = Kaposvár, 1902. szeptember 28.

Az iparosmunkák kizárólag kaposvári mesterek alkotásai. (Betoncsatorna-elemek: Borovitz Manó kaposvári műkőgyáros, villamos hálózat: a Siemens és Halske cég városi képviselete, cserepezés: Essei Vendel kaposvári cserepesmester, Horváth Károly kályhásmester (kaposvári), üvegesmunkák: Spitzer Emil és segédei (helyi iparos - kereskedő), festőmunkák: Gottlieb Zsigmond kaposvári szobafestő és segédei, kárpitosmunkák: Kertész Béla és Gusztáv helyi kárpitosok.)3

Az épület műlakatosmunkáit Lukics Ferenc, a díszterem faburkolatát a Horváth és Pintér budapesti cég, az épület asztalosmunkáit Szarka János, az ácsmunkát Keresztúri János készítette.      A század eleji iparosmesterek, művészek és építészek igényessége, szemléletmódja kulcs volt ahhoz, hogy maradandó értékeket hozzanak létre az épület külsején és belső terében.      "A Városházának díszépületnek kell lennie" - írta a korabeli újság 1901-ben. Nem egyszerű gipszdíszítést terveztek a belső térbe, hanem arra gondoltak: Kaposvár történetét bemutató művészi festményt tesznek a falra, amely egészen kaposvári és somogyi.

A falfestményeket Udvary Géza, az Iparművészeti Főiskola tanára készítette      A lépcsőházban a mester Giocamo de Rossi 1686-os rézmetszete alapján a kaposvári várat festette meg

A bádogosmunkák Stern Ignác és József kaposvári épület- és díszműbádogosok nevéhez fűződnek.      A kőfaragómunkákat Hudetz János kaposvári kőfaragó készítette.      A belső térben a háromkarú lépcsőzet kialakítása a szűkös terület ellenére a legfőbb építészeti értéke az épületnek

A tanácsterem üvegablakai és a tetővilágító Róth Miksa neves üvegművész műhelyében készültek.      Kaposvár címere megtalálható az épületben üvegen, kőből és falra festve is.

RÉSZLETEK RÓTH MIKSA Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről című munkájából:      "Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg a lelkünket, mint az üvegfestészet. Az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény. A tűzben nemesedett szín válik napfénnyé. Ez az oka annak a mitikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad, mert ellentétben minden egyéb dekoratív festménnyel, melynek anyaga mindenkor holt és változatlan, az üvegfestmény színei az átszűrődő napfényben folyton rezegnek, változnak, ragyognak, aszerint, ahogy a fénysugarak hatásai változnak. Mintegy élő jelenségként hatnak ránk.4

A legfőbb mesterségek (ipar, kereskedelem, tudomány, művészet, földművelés) szimbolikus ábrázolása és a címer díszíti a városháza legszebb üléstermét

"Ne nézd az üvegfestést a meggazdagodás útjának, ha szükségletedet megkeresed vele, tied még az öröm is, hogy szívvel-lélekkel szolgálhatod ezt a szép és örökbecsű művészetet."5

Ha sikerült elképzelésemet hiánytalanul megvalósítanom, akkor egy kimondhatatlan, meleg örömérzet járja át egész valómat, de ha üvegfestményem nem lett azzá, aminek azt az egész munka folyamata alatt elképzeltem, úgy egy igen fájdalmas kiábrándulás jut osztályrészemül. De alig hogy ezen túlestem, már várakozik reám egy újabb üvegfestmény problémája, és az egész dolog kezdődik elölről. Az üvegfestő, ki komolyan veszi hivatását, annak életének folyása egy folytonos izgalom, öröm és bánatnak váltakozó, soha véget nem érő láncolata."6

"Róth Miksa üvegmozaikjaiban és üvegfestményeiben a reprezentatív klasszicizáló, a historizáló-magyaros és a szecessziós stílust ötvözi, s alakítja ki saját, önálló stílusát."7

A Városháza tornya 40 méter magas a csúcsdísszel együtt. Háromszor újították fel. 1960-ban Kovács Gy. József készített másolatot a négy sárkányos vízköpőről.

Az eredeti toronyóra E. F. Deutwyler budapesti órásmester alkotása

Az épület mai toronyóráját 1992-ben Kormon Géza kaposfüredi órásmester állította össze

2006-ban a Városháza tornyára visszakerült a négy sárkányos vízköpő. A díszek az 1986-os felújításkor kerültek le. A másolatokat Ringl A. Balázs és Szabó Tamás készítette

A Városháza bővítése 1994-96-ban Borbás Gábor tervei alapján történt, a kivitelező a Kapos-Klinker Rt. volt. A Városház előtti teret legkorábban templomtérnek, majd Széchenyi - térnek, végül a téren álló szoborról Kossuth - térnek nevezték el.

A színház megnyitásával egy időben készült el a kaposvári születésű Kopits János Kossuth-szobra (1911) a város főterén. A szobor szecessziós talapzatát Spenger Géza budapesti szobrászművész alkotta. A Széchenyi tér neve ekkortól változott Kossuth térre. A város tisztelete mindig is nagy volt Kossuth iránt, 1869-ben a város országgyűlési képviselőjévé, 1889-ben pedig díszpolgárává választotta

Kaposvár díszpolgárai

Kaposvár polgármesterei és tanácselnökei

Esterházy Pál herceg és az 1712-es letelepedési engedély emlékére

A Városháza falain az emléktáblák, az évszámok Kaposvár és Magyarország történelmének jeles dátumaira emlékeztetnek - olvashatjuk a Városháza százéves építésének emlékére kiadott ismertetőben. (2004)

A török hódoltság alóli felszabadulás emléktáblája

2003-ban a Virágos Magyarország Környezetszépítő verseny első helyezettje Kaposvár volt

Az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén arany minősítést nyert Kaposvár 2004-ben Franciaországban

Az új épület főszárnya hatszintes, ami jól illeszkedik a régi négyhez. A harangjáték 2002 júliusában szólalt meg először a toronyban. A berendezés tizennyolc harangból áll, minden óra előtt öt perccel üdvözli a városlakókat. Az épületben ülésezik a városi közgyűlés, de különféle bizottságok munkája is itt zajlik. Díszterme egyben házasságkötő terem, és konferenciák, rendezvények színtere is. Meghatározó szerepet tölt be a Kossuth tér építészeti együttesében. Helyi védelem alatt álló épület.

A Városháza változása korabeli képeslapokon

"A háború alatt az épületek díszítései, tetőfelépítményei sorra sérültek, elpusztultak, megváltoztatva az utcák, terek egykori hangulatát.      A városházával szembeni volt Erzsébet Szálló is elveszítette díszes tornyait, melyet azóta szerencsésen helyreállítottak."8

Forrás: 1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 216. 2 Uo. p. 164. 3 Kéki Zoltán előadása. 4 Varga Vera: Róth Miksa művészete. Budapest : Helikon, 1993. p. 11. 5 Uo. p. 12. 6 Uo. p. 13. 7 Varga Vera: A szecesszió művészi üvegei : kapcsolatok a historizmus üvegművészetével.. Budapest : SubRosa, 1996. p. 16. 8 L. Balogh Krisztina közlése. Fotó:    Horváth Vera Anna