Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár

     Az állomással szemben a János utca és környéke az 1890-es években kezdett kiépülni. Elkészült a Sétatér melletti színházi arénához vezető járda Borovitz Manó vállalkozó jóvoltából. (Somogy, 1890) Az első házakat a fiatal mérnök-építész Gáspár Gyula, továbbá Lencz György és fia, Lencz Sándor készítette szolid, de elegáns stílusban. 1896-ban írta a korabeli sajtó, hogy a város más részei mellett a János utcában is lesz építkezés. A Sétatér előtti tanári kerteket felmérik, s ott két sorban házakat építenek. (Somogy, 1896)
     1897-ben már állt Papp Mihály műlakatos, Csorba Ede ügyvéd, Mayer Vilmos kocsigyáros és Kunfi Adolf háza.(Somogy, 1897. augusztus. 15. p. 33.)
     Németh István polgármestersége idején, Vaszary János ügyvéd kezdeményezésére 1921-ben nyitották meg a Gróf Tisza István utcát, azelőtt János utcát.¹ Vaszary kertje az Irányi Dániel utcában feküdt, s a János utcáig ért.
     A hajdani János utca a város egyik legfontosabb utcájának számított, mivel a vasútállomásról érkező utasok ezen az utcán át érték el a Fő utcát és a Medgyes-telket. Bereczk Sándor városi főmérnök, műszaki tanácsos 1901- es Kaposvár- térképén már szerepel az utca.

Az egykori János utca két végének bejárata

     A második világháború alatt elpusztultak a lakóépületekkel kapcsolatos történeti levéltári anyagok, ezért nincsenek pontos adatok a lakóházakról. Az épületek többsége helyi védelem alatt álló romantikus, eklektikus stílusú polgárház. A múlt század elején a helyi sajtó rendszeresen tájékoztatott a városban történő építkezésekről. A Somogyvármegye írta 1906. május 13-án. A János utca és a Fő utca sarkára épült fel Lőwensohn Gyuláné kétemeletes bérpalotája. "A díszes épület, amely a földszinten négy bolthelyiségből és egy nagy utcai lakásból áll, nagyban fogja emelni a Fő-utca szépségét " Ez a ház később Baumöhl Leó építész háza volt. (a mai Corsó étterem épülete)
     Vele szemben áll a hajdani Gazdasági és Ipari Takarékpénztár szecessziós banképülete, amelyet Lamping József tervezett. Szomszédságában, a 3. szám alatt működött az Apolló mozi. Ekletikus stílusú ház a vámhivatalként működő Kunffy-ház a 9. szám alatt. Kunffy Adolf (1838-1934) építtette, aki az olaszországi magyar légiónál harcolt Garibaldi zászlaja alatt.
     A 16-os számú ház elődjében lakott Roboz István, a Somogy című lap szerkesztője 1892-1916-ig.
     Bernáth Aurél Így éltünk Pannóniában című önéletrajzi művében felidézi Perényit, a császári és királyi 44. gyalogezred századosának alakját, aki sokszor ment végig feszes járással a János utcán, megdobogtatva a női szíveket. "ahogy megy, úgy mozognak alig észrevehetően a függönyök, úgy nyitódnak az ablakok, hogy kihajoljon utána valaki. Egy tigrisszépségű férfi ez a Perényi, hatalmas, puha léptű. Csak szemében ül valami bágyadt vonás, elsuhan mindenki felett a tekintete. A pillák mélyen árnyékolják a szemét. Ó, mennyien kereshették e szem tekintetében Perényi múltja varázsos történeteit! A szépség belső önelégültsége is bent volt, ez az örökké jelenvaló mámor.Ahogy ment az utcán, néha a jobb lábával kaszált. Ehhez tudni kell, hogy a tisztek akkor még kardot hordtak. Ez a hasznavehetetlen fegyver akkoriban nagy dísze volt a tiszteknek. Mikor kabát nélkül jártak, kezük állandóan a markolaton nyugodott, hogy a kard alsó vége ne himbálódzhasson. Vagy hónuk alá fogták. A lovassági tisztek nem szerették azonban ezt a feszes járást, ők kaszáltak a jobb lábukkal, hogy el ne botoljanak saját kardjukban. Perényi ugyan gyalogsági tiszt volt, de mégis hódolt ennek a szokásnak. Ez egyben előkelőségének is egyik ismérve volt, mert a lovasságiak rendszerint magsabb osztályból kerültek ki. Kaszált tehát ő is a jobb lábával, s hogy ezt indokolja, egy cédulát tartott esetleg a bal kezében, s azt olvasta jártában egyideig. Vagy egy Gerbeaud dobozt tartott a bal hóna alatt, ezt a legnagyobb terhet, melyet valaha életében vitt."²
     "Az 1920-as évektől a városi vezetés az utcanévadást a napi politikának rendelte alá."³ A kaposvári képviselő-testület 1921. május 19-én tartott ünnepi közgyűlésén döntöttek arról, hogy gróf Tisza Istvánról nevezik el a János utcát.⁴ Az új utca az ügyvédek székhelyévé vált. A vonatról leszálló utasok egy rövid sétával elérték az utcát, s már tudták is intézni peres ügyeiket. Az 1930-as években a házakon felújításokat, átalakításokat végeztek.1944-ben ebben az utcában volt a német állomásparancsnokság.⁵
     "1945 után az utcák elnevezése - a rendszerváltozásnak megfelelően - kiemelt fontosságú politikai kérdés lett. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 6199/1948. sz. leiratában elrendelte, hogy meg kell változtatni a nacionalizmust, irredentizmust kifejező, népellenes személyekről alkotott, valamint a múlt rendszerre emlékeztető neveket."⁶ Ekkor kapta új nevét az utca: Dózsa Györgyről nevezték el.
     Az utcában két értékes, helyi védelem alatt álló szecessziós villaépület van, a 22-es és a 18. számú.

Forrás :
¹ Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 43.
² Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában. 3. kiad. Budapest : Szépirod. Kiadó, 1978. p. 290.
³ Király Lajos : Kaposvári utcanév-politika = Somogyország, 1989. december 8. p. 6.
⁴ Dél-Magyarország, 1921. május 20.p.2.
⁵ A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Budapest : Balassi, 2005. p. 504.
⁶ Uo. p. 504.