Az utca a nevét Németh István (1849-1911) polgármesterről kapta. Az ő nevéhez fűződik a Meggyes-telek megvétele herceg Esterházy Páltól 1896-ban, s utána az ezen a területen fekvő felső városrész fejlesztése. Az Ezredév, a Szent Imre utca, a Meggyes utca (ma Németh István fasor) területe volt ez, ahol házhelyeket alakítottak ki, és középületeket emeltek. Az utca két oldalán a kettős hársfasort 1904-ben ültették. Thúry Zsigmond az 1925-ben írt városi útikalauzában a pompás, illatdús sétányt Kaposvár "Unter den Lindenjének" nevezi.1      A fasor 1973-ban, a város centenáriuma alkalmából visszakapta eredeti nevét, újból Németh Istvánról nevezték el. (De ez csak a fasori részre vonatkozott a Szent Imre-templomtól kezdve.) Előtte Beloiannisz utca volt a neve.      Az itt található házak az 1910-es és az 1920-as években épültek. (A 67. szám alatt volt Csik Ferenc olimpiai aranyérmes úszó szülőháza.)      Lamping József (1881-1939) saját családja számára tervezett villája 1928- ban épült fel a 14. számú ingatlanon, amikor a többi általa tervezett nagy városi középület is elkészült: a Városi Mozi, a Transzformátorház, a Református Gyülekezeti ház. Előtte a Szent Imre utca 6. szám alatti házban lakott a család.      A Németh István fasori lakóházának alagsorában működött Lamping építészeti irodája. ( a régi számozás szerint : Németh István 30. szám)      1944 telén az oroszok megszállták az épületet, ahol Lamping József özvegye és gyerekei laktak.      Lamping József özvegye és fia, Ottó két évig (1949 nyaráig) befogadta a városba érkezett jezsuitákat. A rendházuk elkészültéig az emeleti szinten laktak. 1950 tavaszán a lakáshivatal az emeleti részt lefoglalta, elvette a családtól. A két külön bejáratú lakrészbe Pusztaiékat, a Tejüzem akkori igazgatóját és a Legár nővéreket költöztette. Később Pusztaiék helyére a Saary család költözött. Ezért a hallt a lépcsőház felé lefalazták, és egy bejárati ajtóval egészítették ki.      A Lamping család 1991 nyarán költözött ki a házból, amikor a villa a Somogy Kereskedelmi Részvénytársaság tulajdona lett. Ekkor már az épület védelme került előtérbe, igyekeztek az eredeti kialakítást megőrizni. Jelenleg a Somogy Mega 2000 Kft. működik itt.      A Lamping-villa eredeti külső megjelenéséről régi fotó nem maradt fenn, a mai külseje pedig távol áll az egykoritól. Jelen állapotában is építészeti érték az épület, 1995 óta áll helyi védelem alatt. Sajnos a tulajdonos nem hozzáértéssel újította fel az épületet.      Gerle János, a századforduló építészetének kutatója szerint: "Rendkívül érdekes és az egész korabeli magyar építészetben egyedülálló épület. A klasszicizmus ilyen előremutató felfogása nagyon ritka általában is Magyarországon az építészetben."2

Az összművészet jegyében az építészek gyakran a berendezési tárgyakat is maguk tervezték az épületben, amelyet a lakótérrel szerves egységben kezeltek. Lamping József tehetséges rajzoló volt, bútorokat is tervezett, tagja volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak. (Halála után, 1940-ben a Magyar Iparművészet is megemlékezett róla.)      Lamping figyelemmel kísérte a külföldi építészeti szakirodalmat, nagy hatással volt rá az angol családiház-építészet és a bécsi Otto Wagner építész, ő maga is többször járt Bécsben, Münchenben. Eklektikus stílusban tervezett, de ezt szecessziós elemekkel ötvözte. Már 1910-ben angol előkép alapján egy másik híres villát is tervezett a mai Somssich Pál utcában (17. szám), amely Faragó-villa néven vált ismertté. (Faragó Lajos tanár lakott benne.) Ez viktoriánus stílusban készült, édesapja, Lamping Ádám kivitelezte. Ekkor még a szabadon álló háznak nem volt hazai megfelelője. A legszebb házak között van Kaposváron, műemléki védelem alatt áll.

A Faragó-ház, 1900-ban épült

Faragó Lajos (1872-1927) gimnáziumi tanár házát angol példa alapján Lamping József édesapjával, Lamping Ádámmal közösen tervezte.

Lamping saját lakóházának tervezésénél egyedi megoldásokat valósított meg. A lakóház megjelenésében egyéni hangvétele kiforrottan mutatkozik meg, s egyben az építőművészetről vallott nézetei is összegződnek. Ez megnyilvánul mind a modern téralakításban, mind a nyitott alaprajz funkcionális megosztásában, valamint - angol felfogás alapján - a pihenésre szolgáló kert és a lakóház szerves összefüggésében.      A lakóház első vázlattervei még 1916-ban készültek, itt az edvardiánus stílus hatását az alaprajz új szellemű funkcionális megosztása tükrözte. Ennek a stílusnak sajátja a népi építészetre jellemző gerendás mennyezet és az ólombetétes üvegablakok használata.      Az egész ház a helyiségek célszerű használatának jegyében épült, esztétikailag igényes berendezéssel. Lamping a villában az elsők között valósította meg Kaposváron a természetes szellőzésű légfűtést.      Lamping József Finnországban élő unokája így emlékszik az egykori otthonra, ami segít elképzelni a régi villát:      "Az épület külső megjelenésében hangsúlyt adott a vörös klinker falburkolatoknak, a barackszínű vakolt felületeknek, amelyekben a fehérre mázolt nyílászárók, ablakrácsok és erkélykorlátok harmonikusan illeszkedtek. A mozgatható lamellás zsaluk és az ólombetétes üvegablakok sajátos hangulatot adtak az épületnek. A lakóház színezésében a preraffaelita iskola festőinek puha színei domináltak. A tetőszerkezet rózsaszín rombuszalakú francia palával volt fedve. A szinteltolásos lakóépület magasföldszintjére a zárt kapualjból széles vörösmárvány lépcső vezetett az üvegezett főbejárati ajtóhoz és a mellékbejárathoz."3

Az angol cottage-házak kéménymegoldásai ötvöződnek a magyar népi építészet jellegzetes galambdúcépítményeinek romantikájával. A központi fűtés kéményének nyolcszögű formája a 16-17. századi Tudor stílusú angol népi építészet jellegzetes formája volt.

A villában a korabeli polgári igényeknek megfelelően elkülönült a magánszféra. Megjelent egy vendégfogadásra is alkalmas reprezentatív nappali szoba, valamint egy tágas ebédlő és télikert.      Az üvegezett főbejárati ajtó egy előszobára nyílt, amely mögött a lépcsőház és a lakóház közösségi célú, többrendeltetésű helyisége, a nappali szoba volt található. A nyitott alaprajzú nappali félköríves boltívvel kapcsolódott a lépcsőházhoz. A nappaliban kapott helyet a könyvtár, az emelt padlószintű dolgozó, amelybe egy keresztboltozatos átjárón keresztül lehetett belépni. A nappali egy többszárnyú üvegezett ajtó segítségével összenyitható volt az ebédlővel. A hall reprezentatív voltát a kandallón kívül a síkfödémek, boltívek és boltozatok különböző mennyezetmagassága is hangsúlyozta.

Lakóházát saját tervezésű, empire és biedermeier stílusú bútorokkal rendezte be

Saját tervezésű könyvszekrénye a nappaliban. Jelenleg a Somogy Megyei Múzeum tulajdona

A lakóhelyiségek padlóburkolatát a 20-as évek divatjának meg- felelően halszálkás fektetésű fényezett parketta borította

A nappali enteriőrje az Art and Craft hatását tükrözte, ez megmutatkozott a kandalló kék Zsolnay kerámiaburkolatában, valamint a kandalló párkányán elhelyezett kék-fehér porcelánokban.      A falakat Szini Zoltán, Nagy Sándor (a gödöllői), Pállya Celesztin, Kunffy Lajos és Gebauer Ernő festményei díszítették. Az enteriőrt többek között Kisfaludi Strobl Zsigmond és Ligeti Miklós kisplasztikája és porcelánszobra egészítette ki. A lakás legszebb festménye barátja, Gebauer Ernő festőművész ajándéka, A reneszánsz megérkezése című szimbolista alkotás volt.

Az ebédlő sarkában egy általa tervezett zöld szemes cserépkályha állt, amely a népi építészet szellemében fogant. Ugyanitt a fagerendás mennyezet alatt a falakon meander vonalú sablonfríz futott körbe.      A család hálószobái az emeleten voltak, a szülők fehér hálószobabútora Bécsből származott. A hálóba egy öltözködőhelyiségen keresztül lehetett bejutni. A hálószobához teljes szélességében erkély kapcsolódott.      Külön előszobából nyílt a lányok szobája és a francia erkélyes fiúszoba, valamint a fürdőszoba.

A zárt kapualjból lépcsőn keresztül lehetett az alagsori irodahelyiségbe és a pincébe lejutni, ahol mosókonyha, zöldség- és borospince is volt a tüzelőtárolón és a kazánon kívül. A terasz felé télikert tette hangulatossá a kilátást. A szinteltolással készült épületben dolgozószobát, könyvtárszobát is berendeztek.      Az ebédlőt a télikert és a kert felé teljes szélességében üvegezett többszárnyú (harmonikaszerűen nyitható és két oldalra elemekre összehajtható) franciaajtó zárta le.

A télikertből hármas osztású, félköríves záródású üvegajtón keresztül lehetett a teraszra kilépni

A terasszal szembeni magas ív futónövénye a lila akác, a másik oldalról a nyári jázmin (2010)

A kertet saját tervezésű medence díszítette, nem voltak virágágyások

A kertben álló impozáns tulipánfa

A villához kert csatlakozott a belső udvaron. Fák, bokrok váltották egymást: japán cseresznye, japán birs, galagonya, bukszus, tulipánfa. A kert igazi arcát a lugason kívül a díszfák, bukszusok és a bokrok adták. A lakóépület kertre néző homlokzata vadszőlővel, a teraszt határoló szomszédos épület tűzfala kétféle klematisszal volt befuttatva. A trombitafolyondár egy kb. 2,5 m széles és magas lugast borított be a jelenlegi téglakerítéssel párhuzamosan.

A kertben álló tulipánfa a város egyik legnagyobb növénye. Valószínűleg egykorú a Berzsenyi parkban szintén 1929-ben ültetett két tulipánfával. (A Berzsenyi park tervezése is Lamping nevéhez fűződik.) "Az igényes díszkert 1929-ben létesült. Területe a mai Tallián közig terjed, de annak építésekor egy részét a város kisajátította,és értékes növényei elpusztultak"4

Lamping József élete utolsó karácsonyán műegyetemen tanuló fiának, Ottónak egy könyvet ajándékozott. A könyvbe írt sorok átívelnek az időn, szavaik a ma és a jövő emberének is szólnak:

"A műemlékek a messzi távolba távozott lelkek hátrahagyott üzenetei, csak rokon lelkek hallják muzsikáját, csak avatottak értik mondanivalóit."

Forrás: 1 Thúry Zsigmond: Kaposvári kalauz. Kaposvár : Szerző, 1928. p. 38. 2 Gerle János levele Lamping Ottónak (1984) 3 Lamping Tamás közlése. 4 Hartner Rudolf : Kaposi fák : a várostörténet tükrében. Kaposvár : Kaposvárért Közalapítvány, 2002. p. 86.

Fotó:   Szentes Lajos   Soóky Miklós   Lamping Tamás

Az épület bemutatása Lamping József unokájának, Tamásnak leírása alapján készült.