A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve, 1812–1912.

   Kaposvár : Szabó L., 1913. 367 p. (Az igen alapos munkával elkészített emlékkönyv hű tükre a gimnázium akkor már egy évszázados történetének. Tanulmányokat, statisztikákat, visszaemlékezéseket és dokumentumokat egyaránt tartalmaz. Adatgazdagsága és nem utolsósorban kiváló képanyaga azonban nemcsak az iskolatörténet, hanem a somogyi helytörténet és általában a művelődéstörténet kutatói számára is hasznossá teszi.)

 

Beck Gergely: A belsősomogyi ref. egyházmegye története.

   Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1935. 107 p. (A református lelkész műve gyakorlatilag egyház- és településtörténeti adattár. Közli a lelkészek névsorát is, mégpedig a kezdetektől, tehát az 1550-es évektől az 1930-as évekig.)

 

Bécsy Márton - Prilisauer Adolf: A Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium története, 1806-1895.

   Kaposvár : Hagelman K., 1896. 328 p. (A két gimnáziumi tanár méltán híres műve nél-külözhetetlen iskolatörténeti forrás. A megyeszékhely meghatározó szerepű középiskolájának történetét, szervezetét, nevelési munkáját, belső ügyeit, tanárait és tanulóit mutatja be az alapí-tás évszázadában.)

 

Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése.

   Budapest : Arany J. Irod. és Ny. Műint., 1925. 191+48 p. (A műszaki tanácsos könyve a városismeret egyik alapműve. A megyeszékhely történetén kívül foglalkozik az egyes épületekkel, hivatalokkal, tanintézetekkel, vállalatokkal, egyházakkal, egyesületekkel, de a tisztviselőkkel, a múlt és az akkori jelen meghatározó személyiségeivel is. Erőssége a gazdag képanyag. Megjegyzendő, hogy a könyv tartalomjegyzéke valójában tárgymutató.)

 

Bergel József: Kaposvár 40 év óta.

   Kaposvár : Jeiteles-ny., 1877. 71 p. (A kaposvári orvos sajátos hangulatú visszaemlékezése az első somogyi helytörténeti munkák közé tartozik. Egyúttal a helyi zsidóság történetének is fontos forrása.)

 

Bódi Ferenc: A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél-évszázados története.

   Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1943. 372+159 p. (Az első somogyi középiskola másfél évszázados jubileumára megjelent monumentális, kétkötetes munka nemcsak a Somogy me-gyei, hanem általában a magyarországi neveléstörténeti irodalomnak is szerves része. Forrás-értékét növeli a második kötetben közreadott okmánytár.)

 

Burics László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene : helységmonográfia.

   Nagyatád : Szerző, 1933. 67 p. (A polgári iskolai tanár művének leghangsúlyosabb témái: a természeti földrajz és a gazdasági élet. A könyv jelentőségét mutatja, hogy 1999-ben reprint kiadásban is megjelent.)

 

Cholnoky Jenő: Balaton.

   Budapest : Franklin, [1937]. 191 p. (A jeles földrajztudós már 67 éves volt, amikor ez a műve megjelent. A 120 képpel illusztrált kötet nem a szűkebben vett szakmának, hanem a nagyközönségnek készült, s szerzőjének nemcsak páratlan hozzáértéséről, hanem a tó és vi-déke iránti szeretetéről is árulkodik.)

 

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.

   II. köt. Budapest : MTA, 1894. 860 p. (A jeles történész monográfiájának reprint kiadása 1985-ben jelent meg. A második kötet több mint száz oldalon keresztül foglalkozik Somogy vármegyével, külön tárgyalva a várakat, a városokat és a többi település történetét.)

 

Csányi Ferenc: Lapok Somogymegye múltjából.

   Kaposvár : Hagelman-ny., 1889. 158 p. (A kaposvári káplán könyve az első somogyi monográfiák közé tartozik. A szerző figyelme számos részterületre terjedt ki a török hódoltság korától a boszorkánypereken át a somogyi céhekig.)

 

Csire István: Vázlat Csurgó múltjából, különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására.

   Csurgó : Vágó-ny., 1907. 264 p. (A nagybajomi református lelkész ebben a könyvében egyesítette az egyház-, a nevelés- és a helytörténetet. A mű értékéhez jelentősen hozzájárul a terjedelmes függelékben közölt egykorú források sora.)

 

Csorba József: Somogy vármegye ismertetése.

   Pest : Emich-ny., 1857. 221 p. (A jeles orvos műve a megye történetével foglalkozó munkák közül az elsők egyike, de szerzője műveinek sorában időben az utolsó volt. A hatalmas munka, amely sokoldalúan ismerteti Somogy megyét, ma is fontos forrásunk.)

 

Entz Géza - Sebestyén Olga: A Balaton élete.

   Budapest : Kir. Magyar Természettud. Társ., 1942. 366 p. (A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkatársainak könyve tudományos igénnyel készült ugyan, de azzal a szándékkal, hogy a Balatont "a legszélesebb körökkel" is megismertesse. A munka több oldalról közelíti meg a tó és vidékének természeti földrajzát, a vízrajztól az éghajlaton át a növény- és állatvilágig.)

 

Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka.

   Kaposvár : Új-Somogy, 1929. 82 p. (A neves ügyvéd viszonylag kis terjedelmű munkája annak a helytörténeti memoárirodalomnak az egyik darabja, amely már az ő korában is nagy múltra tekintett vissza. A könyvecske tárgya a megyeszékhely dualizmus kori fejlődése, ezen belül is elsősorban a Németh István polgármester nevével fémjelezhető korszak. Utolsó fejezete a fonyódi fürdőkultúra kialakulásával foglalkozik, mivel a szerző Fonyódot mintegy "Kaposvár külvárosának" tekinti.)

 

Gruber János: Morzsák a negyvenéves asztalról.

   Kaposvár : Gerő Zs., 1913. 224 p. (A kaposvári ügyvéd, lapszerkesztő, politikus és életművész saját élményeit osztja meg az utókorral. Az emlékmorzsák - azaz a könyv egyes fejezetei - a kiegyezés utáni Somogy megye világába kalauzolják el az olvasót.)

 

Gruber János: Morzsák az ötvenéves asztalról.

   Kaposvár : Szabó L., 1925. 158 p. (A szerző előző művének folytatása. A már csaknem nyolcvanéves Gruber még egyszer visszatekint ifjúságának kedves Somogyára, emlékezéseivel pótolhatatlan helyismereti és mentalitástörténeti forrásanyaghoz juttatva az ifjabb nemzedékeket.)

 

Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág.

   Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1944. 467 p. (A neves tanfelügyelő és múzeumigazgató mára klasszikussá vált és igen sokat idézett könyve a betyárvilágot főként néprajzi és nem kriminalisztikai jelenségként tárgyalja. A haramiák életrajzát is tartalmazó, számos képpel illusztrált kötet végén név- és tárgymutató segíti az eligazodást.)

 

Gönczi Ferenc: A somogyi gyermek : a somogymegyei földmívesnép gyermeknevelési módjá-nak s a gyermekek különböző szokásainak leírása.

   Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1937. 312 p. (A kaposvári múzeumigazgató immár szintén klasszikussá vált művének tartalmát jól tükrözi a hosszú alcím. A néprajzi munka rendkívül részletesen járja körül a témát a viselős asszonyok táplálkozásától a gyermekek betegségein át a gyermekjátékokig és a gyermeki népszokásokig.)

 

Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdasági monographiája : agrarstatistikai tanulmány.

   Budapest : Grill, 1903. 107 p. (A megye mezőgazdaságának állapotát elemző tanulmány elsősorban a korabeli gazdaközönségnek szól, sok helyen a fejlődés útját is megjelölve. Pontos helyzetfelmérése, nagyszámú adata révén azonban mára a megye agrártörténetét kutatók fontos forrásává vált.)

 

Hortobágyi Ágost: Somogyi Helikon.

   Kaposvár : Szerző, 1928. 244 p. (A nyugalmazott tanfelügyelő munkája a somogyi írók és művészek adattára; betűrendes életrajzgyűjtemény, amelynek nagy előnye, hogy nemcsak a lezárt életpályákat, hanem a kötet megjelenésének idején még élő nagyjainkat is számba vette. A Somogyi Helikon ma is gyakran használt somogyi kézikönyv.)

 

Kurtz Géza - Kristófy Géza: A Cs. és Kir. "Albrecht főherceg" 44. Gyalogezred és a Cs. és Kir. 105. Gyalogezred története.

   Budapest : Merkantil Ny., [1937]. 550 p. (A híres somogyi "rosseb"-ezred múltját hivatásos katonatisztek írták meg. Főként az első világháborúval foglalkozó, de az ezredtörténet korábbi időszakára is visszatekintő munkájuk elsősorban hadtörténeti vállalkozás, ugyanakkor személyi adattár is, amely a tiszteknek, az altiszteknek és az "egyszerű" bakáknak állít emléket.)

 

Melhárd Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűléseken.

   Veszprém : Egyházmegyei Könyvny., 1906. (Az esperesplébános hatalmas munkája elsősorban egykorú okmányok közlésével mutatja be a somogyi önkormányzat múltját 1661-től az 1811-12-es országgyűlésig.)

 

Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel.

   Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., [1938]. 240 p. (A jeles irodalomtörténész és Berzsenyi-kutató műve, amely a Csurgói könyvtár című sorozatban jelent meg, sokoldalúan foglalkozik a költővel: életrajzával, lírájának alapvonásaival, nyelvével, versformáival éppúgy, mint levelezésével és más prózai műveivel.)

 

Nádujfalvy József: Somogymegye szociális és gazdasági helyzetképe.

   [Kaposvár] : [Kultúra Könyvny.], 1939. 223 p. (A kötet a két világháború közötti időszak népszerű megyei monográfiája volt. Elsősorban a népességi, a területi és az életviszonyok módszeres vizsgálatát tekintette feladatának, számos statisztikai adat felhasználásával. Nemcsak feltérképezte a megye szociális és gazdasági viszonyait, de a helyzet javítását célzó javaslatokat is tett.)

 

Németh Béla: Szigetvár története.

   Pécs : Pécsi Irod. és Könyvny. Rt., 1903. 391+31 p. (A terjedelmes mű, amely az évszázadokig Somogy megyéhez tartozó Szigetvár történetét tárgyalja, elsősorban a török időkre, s azon belül is Sziget híres ostromára helyezi a hangsúlyt.)

 

Noszlopy Aba Tihamér: Régi Somogy - régi Kaposvár : igaz történetek, elbeszélések és anekdoták Somogyország multjából.

   Kaposvár : Szerző., 1943. 199 p. (A könyv leginkább talán Gruber János híres "Morzsáihoz" hasonlít, hiszen különálló történeteket, emlékdarabkákat rendezett kötetté a szerző. Nem adatokat sorakoztat egymás mellé, inkább a múlt szellemét próbálja megidézni, a megyetörténet "elpihent hőseinek" kíván emléket állítani.)

 

Noszlopy Tivadar: Elmúlt időkből.

   Kaposvár : Hagelman-ny., 1910. 132 p. (A somogyi helytörténeti irodalomnak ez a korai darabja főként abban különbözik Gruber János vagy Noszlopy Aba Tihamér hasonló munkáitól, hogy nem annyira a szerző személyes emlékeinek ad keretet, hanem inkább a régmúlt - az igazán "elmúlt" - időkből mesél el somogyi történeteket.)

 

Nyíri Antal: A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása.

   Csurgó : Cs. V. M. Ref. Gimn., 1939. 192 p. (A gimnáziumi tanár nyelvészeti munkája a Csurgói könyvtár című sorozatban jelent meg. A hangtannal, alaktannal, jelentéstannal és mondattannal foglalkozó fejezetek után népmeséket, népdalokat és népballadákat is közöl. Nagy erőssége a könyvnek a részletes és nagy terjedelmű tájszójegyzék.)

 

Roboz István: A tükörből.

   Kaposvár : Jeiteles H., 1880. 316 p. (A híres kaposvári újságíró a korabeli valóságot bemutató politikai cikkeiből állította össze ezt a gyűjteményt. "Az igazságot kerestem - mondja a szerző -, s iparkodtam tükörbe állítani.")

 

Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében.

   Győr : s. n., 1939. 82 p. (Az evangélikus lelkész kis terjedelmű munkája ma is fontos forrás mindazok számára, akik a dél-dunántúli német népesség, illetőleg a helyi protestánsok tör-ténetével foglalkoznak.)

 

Somogy megye adattára 1937.

   Szerk. Zsadányi Oszkár. Pécs : Haladás Ny., 1937. 301+148 p. (A kötet nem egyszerűen a megye, a megyeszékhely és a somogyi települések legfontosabb adatait tartalmazza, hanem tanulmányokat is közöl Somogy múltjáról és jelenéről. Az ismeretekben rendkívül gazdag munkát terjedelmes személyi adattár egészíti ki.)

 

Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre.

   Főszerk. F. Szabó Géza. Budapest : Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyes., [1932]. 514 p. (A kiválóan szerkesztett kézikönyv ma is nélkülözhetetlen forrása Somogy megye két világhábo-rú közötti históriájának. A megye és az egyes járások történetével külön tanulmányok foglal-koznak. A somogyi települések adatait járások szerinti csoportosításban közli, nem feledkezve meg a jeles személyiségek rövid életrajzáról sem. A gyorsabb eligazodást összesítő helynév-mutató segíti.)

 

Somogy vármegye.

  Szerk. Csánki Dezső. Budapest : Orsz. Monogr. Társ., [1914]. 655 p. (A Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban megjelent monográfia mindmáig a Somogy megyei helytörténeti kutatás legfontosabb kézikönyve. Azzá teszi kiváló szerkesztése, gazdag szöveg- és képanyaga, igényessége. A kutatók által csak "Csánki"-ként emlegetett kötet legértékesebb része talán a településtörténeti adattár, a kronologikus felépítésű megyetörténeti rész és a megye nemes családainak szentelt fejezet.)

 

Somogymegye Trianon után.

   Szerk. Dömjén Miklós. Budapest : Szerző, [1932]. 258 p. (A kézikönyv nagy értéke a gazdag fényképes adattár, amely a megyeszékhely és az egyes járások jelentős személyiségeit mutatja be. Ugyanakkor fontos tanulmányokat is tartalmaz, amelyek a megye gazdasági és kulturális életét jellemzik.)

 

Somogyvármegye kis lexikonja.

   Összeáll. Sipos György. Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1937. 320 p. (A most is nagyon jól használható kézikönyv címéhez méltóan tömören, lexikonszerűen foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az 1930-as évek Somogyáról. Elsősorban községi és közigazgatási adattár, de egyebek mellett az egyesületekre, iskolákra, egyházakra, iparosokra vonatkozó információk gazdag tárháza is.)

 

Somogyvármegyei gazdaságtörténeti adatok.

   Összeáll. Melhárd Gyula. Kaposvár : Jancsovits-ny., 1896. 74 p. (A millennium évében megjelent kötetet Mernye tudós plébánosa állította össze. A számos adatot és táblázatot tartalmazó munka fontos forrása a megye gazdaságtörténetével foglalkozó kutatásoknak.)

 

Szaplonczay Manó: A Somogyi Balatonpart községei mint nyaraló és fürdőhelyek.

   [Kaposvár] : Röthler Gy., 1896. 85 p. (A vármegye tiszti főorvosának könyvecskéje egyszerre dokumentálja és ösztönzi a balatoni fürdőkultúra, a Balaton-kultusz fejlődését.)

 

Széchenyi Imre: Somogy megye.

   Budapest: MTA, 1892. 41 p. (A kis terjedelmű munka egyike az első megyei monográfiáknak. A vármegye közgazdasági előadójának műve különösen a mezőgazdaság és az agrárpolitika kérdéseivel foglalkozik behatóan.)

 

Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék.

   Budapest : Magyar Városok Monogr., 1939. 932 p. (A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somogy megyével, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. A megye településeinek bemutatását gazdag személyi adattár követi.)

 

Tamás József: Népművelés Somogyban : népműveléstörténeti monográfia.

   Kaposvár : Fenyvesi B., 1941. 70 p. (A népművelési titkár műve összefoglalást ad a népművelés somogyi fejlődéséről az "első nyomoktól" Berzsenyi Dániel és Nagyváthy János szerepén át egészen a népkönyvtárakig. Ugyanakkor részletesen beszámol az 1940-41. évi népművelési munkáról.)

 

Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában.

   Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1940. 195 p. (A teológiai tanár munkája nem egyszerűen egyháztörténet, nem csupán a hitélet krónikája, hanem részletes településtörténeti adattár is, hiszen ábécérendben ismerteti az egyes gyülekezetek históriáját.)

 

Valentényi Gáspár: A somogymegyei céhek.

   Szekszárd : Molnár, 1909. 144 p. (A tudományos igénnyel íródott mű elsősorban az ipartörténet és a művelődéstörténet kutatóinak érdeklődésére számíthat. A somogyi céhrendszer, a céhek szervezete és belső szabályai mellett olyan kérdésekre is kitér, mint a céhek valláserkölcsi szerepe.)

 

Vármegyei mindenttudó : könyv-kalauz Somogyvármegyéről.

   Szerk. Szilágyi János. Kaposvár : Somogyi Újság, 1926. 306 p. (A cím kissé hangzatos, de jól kifejezi a mű lényegét, hiszen valóban rengeteg adatot tartalmaz az 1920-as évek Somogyáról. A kötet elején található községi adattár például 315 somogyi települést ismertet. A tematikus tartalomjegyzék megkönnyíti a könyvben való tájékozódást.)

 

Vasdényey Imre: Ősi birtokok és birtokosok Somogyvármegyében.

   Kaposvár : Somogyi Újság, 1922. 62 p. (Alapos családtörténeti munka, jobban mondva család- és birtoktörténeti adattár, amelyet még ma is gyakran forgatnak a kutatók.)

 

Véssey Lajosné Somssich Agath: Somssich Pál élete és működése.

   Budapest : Vajna és Bokor, [1944]. 320. (A könyv a 19. század egyik legnevesebb somogyi politikusának, a kaposvári gimnázium pártfogójának életrajzát korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be. A mű nemcsak politikai életrajz, hanem egy sokszínű század politika- és eszmetörténete is.)

 

Vikár Béla: Somogymegye népköltése

   Budapest : Kisfaludy Társ., 1905. 472 p. (A kiváló etnográfus munkája hatalmas vállalkozás: a balladákat éppúgy feldolgozza, mint a népdalok különféle nemeit, a meséket és a mondákat. A somogyi néprajzkutatás egyik alapműve a dallamok kottáit is közli.)