2006

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium jubileumi emlékkönyve, 1806-2006

   Szerk. Reőthy Ferenc. Kaposvár : Táncsics M. Gimn., 2006. 306 p. (A nagyalakú és terjedelmes jubileumi kötet elsősorban azzal igyekszik a város legpatinásabb iskolájának immáron kétszáz éves múltját bemutatni, hogy változatlan formában közli a Miklós Endre által 1990-ben írt és már önállóan is megjelent iskolatörténetet. A folytatás, tehát a következő bő másfél évtized eseményei - közte a rendszerváltozás mozgalmas hónapjainak históriája - tanévenkénti bontásban kerülnek az olvasók elé. A történeti részt a jelent megvilágító színes anyagok követik: mindenekelőtt fényképes pályaképcsokor az iskola tanárairól és az 1988 óta érettségizett tanulók névjegyzéke. Majd rövid ismertető következik a speciális képzési területekről, a tehetséggondozó programról, a vegyes karról, a természetjárásról, és áttekintés a nemzetközi kapcsolatokról. A könyvet - amelynek használati értékét minden bizonnyal növelte volna egy tartalomjegyzék - a díjakat, a verseny- és tanulmányi eredményeket tartalmazó adatsorok, valamint a legutóbbi tanév osztályainak csoportképei zárják.)

A Marcali Városi Helytörténeti Múzeum évkönyve, 2006. 1. sz.

   Szerk. Karancz Gábor. Marcali : Marcali Városi Helytört. Múz., 2006. 107 p. (A marcali múzeum kiadványsorozatának újabb darabját is változatos tárgyú és különböző műfajú írásokból szerkesztette egybe az igazgató. A túlnyomórészt pedagógus szerzők a helyi kékfestők históriájával és a neves negyvennyolcas politikus, Madarász József kiegyezés utáni tevékenységével éppúgy foglalkoztak, mint Berzsenyi Dániel költészetével és Marcali második világháborús bombázásával. De szó esik egy hadifogságba került nagyszakácsi levente rímekbe faragott élményeiről és a tapsonyi ragadványnevekről is, s megemlékezést olvashatunk a két háború között korszak közismert tanfelügyelője és irodalmára: Hortobágyi Ágost, valamint a 150 éve született neves történész: Marczali Henrik munkásságáról. A kötet végére a marcali múzeum "jégemberes" kiállításának múzeumpedagógiai tanulságait ismertető, illetőleg a múzeum programjait bemutató írás került.)

Ábrahám Vera:"Hol sírjaink domborulnak...": elhagyott zsidó temetők Somogy megyében.

   Kaposvár : BÉT OLÁM Alapítv., 2006. 139 p. (A szerző a somogyi zsidó temetők több mint egynegyedét kereste fel eddig. A könyv anyagát e jórészt magukra hagyott sírkertekben gyűjtötte, amelyek már puszta létükkel is bizonyítják: a temetők a közösség sorsának tükörképei... A különleges, igen informatív munka azonban nemcsak adattár, hiszen a tárgyi emlékek feltérképezése révén bepillantást enged a magyarországi zsidóság történetébe, s a megmaradt értékek megóvására is felhívja a figyelmet. A bevezető részek a zsidóság múltját, temetkezési és temetőlátogatási szokásait vázolják. A mű gerincét a forma és tartalom alapján - és persze a temető helye szerint - osztályozott sírfeliratok, sírversek, végül a sírköveken található szimbólumok és díszítőelemek gyűjteménye adja. A gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált kötet szómagyarázattal, névmutatóval, az adatközlők névsorával és irodalomjegyzékkel zárul.)

Balatoni arcképcsarnok : ki kicsoda a régióban?

   Szerk. Gyarmati László. Siófok : Balatonpress Kft., 2006. 152 p. (A helyismereti lexikon a Balaton régió egységét van hivatva szemléltetni; a szerkesztői előszó ki is mondja, hogy a könyv megjelentetésének egyik célja a "balatoniságtudat" erősítése volt. A kötet összeállítói mindamellett nem a tó közvetlen környezetében, hanem 20-25 km-es természetes vonzáskörzetében gondolkodtak. A lexikon mintegy kétharmadát életrajzok foglalják el, a műfajra jellemző adatszerű tömörséggel adva pályaképet a Balatonhoz kötődő személyekről. A 15-30 soros szócikkeket fekete-fehér fotók egészítik ki. Lezárt életpályák természetesen nem szerepelnek a kötetben, ugyanakkor a lexikon a régióban működő fontosabb intézményeket is bemutatja egy-egy oldalon. A könyv harmadik harmadában így önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális intézmények, vállalkozások - magától értetődően kissé reklámjellegű - ismertetése is helyet kapott.)

Balogh P. Ferenc: K.-ban, a vidéki kisvárosban...

   Szolnok : Magellán PR, 2006. 143 p. (A kaposvári gyökerű újságíró, a rendszerváltozás idején indult Somogyország egykori munkatársa azokat az írásait foglalta kötetbe, amelyek a Kurír című lapban jelentek meg 1990 és 1998 között. Néhány "novellának álcázott helyzetjelentés" Budapestről, Balatonföldvárról és Csurgónagymartonról szól, az írások többsége azonban a somogyi megyeszékhelyen játszódik. Bár a várost csak egyetlen írásban nevezi nevén a szerző, azért nyilvánvaló, hogy az ezredvég Kaposvárának helyi politikája az, amely megannyi tollhegyre tűzhető témát ad a távolságtartóan is kétségbeesett iróniával fogalmazó szerzőnek. A "hatalom" urambátyámos haszonélvezőit lankadatlanul kifigurázó, ugyanakkor a kisembert mindig együttérzően figyelő újságíróval talán több olvasója is vitatkozik, meglehet, hogy nem is mindenki látja egyformán reménytelennek a helyzetet - az azonban vitathatatlan, hogy nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett demokráciában is jó helyen van a toll a Balogh P. Ferenchez hasonló szerzők kezében.)és más történetek.

Banicz László: "Tűzre, vízre vigyázzatok"� : a barcsi tűzoltóság története

   Barcs : Barcs Város Önk. Hivatásos Tűzoltósága, 2006. 190 p. (A téma első összefoglalásaként megjelent kötet a barcsi önkéntes tűzoltóegylet 125 évvel ezelőtti megalapításától napjainkig követi nyomon a testület történetét. A lapalji jegyzetekkel és bibliográfiával is ellátott, számos fekete-fehér fotót tartalmazó, szép kivitelű kötet első fejezetei a "tűz" kultúrtörténeti szerepének értékelésétől a magyarországi tűzrendészet kezdetéig vezetik el az olvasót. A könyv legterjedelmesebb része természetesen a barcsi önkéntes, állami, illetve önkormányzati tűzoltók történetét beszéli el, a "lírai" megközelítés helyett a történészi alaposságra fektetve a hangsúlyt. A tárgyához illően piros színű kötet értékes és mintaként is felfogható darabja a szakma históriájával foglalkozó irodalomnak, s egyúttal szerves része a dokumentumokban is egyre színesebbé váló barcsi várostörténetnek.)

Barcs.

   Szerk. Bunovácz Dezső. Budapest : CEBA, 2006. 123 p. ("Ez a könyv arról szól, hogy hogyan éli meg mindennapjait egy határ menti kisváros a 21. század elején - Azoknak is szól e kiadvány, akik ismerik, szeretik Barcsot, és azoknak is, akik még nem ismerik, de ha ezt a könyvet elolvassák, meg szeretnék ismerni" - áll a polgármester előszavában. Az elsősorban nem "tudományos", hanem idegenforgalmi célú kötet színes, ízléses és informatív körkép a somogyi kisváros múltjáról és jelenéről. A több szerző közreműködésével készült munka szinte minden témát felölel a rendelkezésre álló - nem nagy - terjedelemben. Szó esik a természeti környezetről, a várostörténetről, a műemlékekről, a város közéletéről, megismerkedhetünk a helyi közművelődéssel és sporttal éppúgy, mint a hitélettel és a gazdasággal. A kötet végén angol, német és horvát nyelvű összefoglaló olvasható, s itt kapott helyet Barcs közszolgálati-gazdasági adattára is. A szép kivitelű könyv az Európai Unió városait bemutató sorozat darabjaként jelent meg.)

Búza Péter :  Balatonfenyves : egy fele más falu kalandos ifjúsága

   Balatonfenyves : Balatonfenyves Közs. Önkorm., 2006. 244 p. (A szerző immáron második településtörténeti könyve ezúttal Fenyves legújabb kori - a második világháborútól az önkormányzat megalakulásáig terjedő - históriájára összpontosít. A forrásanyag szűkössége miatt elsősorban a szájhagyományra, az emlékezetben élő mikrotörténelemre támaszkodik, de jó érzékkel előnyére fordítja a rendelkezésére álló anyag "gyengeségeit" : munkája így lesz valóban eleven és olvasmányos kordokumentum. Az élvezetes stílus mellett segítségére van ebben a gazdag, fekete-fehéren is látványos fotóanyag, amely az informatív képaláírások révén szervesen illeszkedik a szövegbe. És persze a történetírói személet is meghatározta a munka sikerét. "Az a szándék vezetett - írja a szerző -, hogy megismerve sokak magántörténelmét, megvizsgálva közös meséink színét és visszáját, a lehető leghitelesebben adjam vissza mindazt, amit ennek amit ennek a közösségnek az országosnak is mondható tanulságokat hordozó múltjáról gondolok." A kötet külsőre is szép és ízléses, elsősorban azonban tartalmi értékei, stílusa és szemléletmódja emelik a helyismereti munkák átlaga fölé.)

Dél-Dunántúl.

   Szerk. Hajdú Zoltán. Budapest ; Pécs : MTA Regionális Kutatások Központja : Dialóg Campus, 2006. 499 p. (A Kárpát-medence régiói című sorozat 3. köteteként napvilágot látott monumentális munka annak figyelembevételével mutatja be a régió történelmi múltját, térszerkezetét, társadalmi, gazdasági, természeti és környezeti állapotát, közlekedését és távközlését, valamint más területekkel való kapcsolatait, hogy megalapozható legyen a régió fejlesztési stratégiája, egyszóval megtervezhető a Dél-Dunántúl jövője. A tudományos igényű munka elsősorban a rendszerváltozás utáni folyamatokat tekinti át, arra a kérdésre is választ keresve, hogy a Dél-Dunántúl - s benne Somogy megye - képes volt-e alkalmazkodni az új feltételekhez és kihívásokhoz. Az elemzésekben folyamatosan jelen van a regionális politika és a területfejlesztés problémája, burkoltan pedig a regionális demokrácia és a regionális identitás kérdésköre. A munka hatalmas mennyiségű kutatási anyagra támaszkodik, elsődleges feladatának mégsem az adatok statisztikai évkönyvekre emlékeztető halmozását, hanem a folyamatok megragadását s részben értékelését, minősítését tekinti. A kötet tematikusan csoportosított fejezetei egyebek közt felölelik a településhálózattal, a kistérségekkel, a demográfiával, a munkanélküliséggel, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, körüljárják az ipar, a mezőgazdaság a szolgáltatások, az oktatás és a turizmus helyzetét, de kitérnek a közigazgatás és a politikai szerkezet alakulására is. Az utolsó, a régió fejlődési irányait elemző rész pedig pesszimista, "stagnálási" és optimista forgatókönyvvázlatokkal is szolgál. A számos ábrával és táblázattal ellátott könyv értékét rendkívül gazdag, húszoldalas irodalomjegyzék növeli.)

Eperjessy Ernő: Puszták népe a Zselicben, 1900-1950

   Horpács : Mikszáth K., 2006. 698 p. (A zselici születésű néprajzkutató címével is Illyés Gyula híres művére utaló kötete az uradalmi cselédség életét, társadalmi-gazdasági helyzetét és kiemelt gonddal a néprajzát mutatja olyan alapossággal, hogy a munka kiemelkedő darabjává lett a 2006. évi somogyi témájú könyvkiadásnak. Néhány a szinte felsorolhatatlanul sok résztéma közül: a cselédek bérezése, lakásviszonyai, táplálkozása; állattartás, az állatnevek rendszere; pásztorélet és betyárvilág, erkölcs és életmódszemlélet a pusztán; népi hitvilág, népszokások és népművészet; a cselédség történelmi emlékezete és nemzettudata" A közel fél évszázados gyűjtés eredményeként összeállt vaskos kötet tartalmát népdalkották, irodalomjegyzék és túlnyomórészt fekete-fehér - önmagukban is forrásértékű - fényképek és rajzok gazdagítják. Dr. Knézy Judit ajánlása szerint olyan "monumentális emlékművet" alkotott a szerző, amelyet "nemcsak a nyelvjáráskutatók, tárgyi és szellemi néprajzosok, mentalitástörténészek, szociológusok forgathatnak örömmel, hanem mindenki, aki a magyar múlt emlékeit, értékeit meg szeretné szívében őrizni".)

Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József.

   [Budapest] : Kossuth : Magyar Nemzeti Galéria, 2006. 79 p. (A kaposvári festőművészről szóló legújabb kötet egyszerre életrajz, művészettörténeti elemzés és képzőművészeti album. A hatvan színes Rippl-Rónai-reprodukciót a szövegbe ágyazta a szerző - helyesebben az album képeit, képsorozatait tagolják és kötik össze a művész életpályáját tömören, de éppen ezért rendkívül informatívan bemutató szöveges részek. Az igényes kötetet a festő életrajzi kronológiája, valamint irodalom- és képjegyzék zárja.)

Fekete István : Kísértés.

   Szeged : Lazi, 2006. 197 p. (A tájékozatlan olvasók által elsősorban "állatos" szerzőnek elkönyvelt Fekete István hagyományos elbeszéléseit gyűjtötte egy kötetbe Sánta Gábor szegedi irodalomtörténész, aki már évek óta módszeresen térképezi fel a göllei születésű író életművét. A szerkesztés elve a kronológia volt: a könyv az 1950 előtt publikált kisprózákat - amelyek az Új Időkben és más szépirodalmi folyóiratokban kerültek a kortárs olvasók elé - megjelenésük időrendjében közli. A mű nagy értéke, hogy ezek az elbeszélések így még sohasem sodródtak egymás mellé. A kötetet kézbe vevők tehát nemcsak az igazi "feketeistvános" stílust élvezhetik, hanem képet kaphatnak arról az íróról is, akit abban az időben még senki sem tartott ifjúsági szerzőnek. A harminc elbeszélést tartalmazó gyűjteményt a szerkesztő tanulmánya zárja.)

Fekete István : Tűz mellett.

   Szeged : Lazi, 2006. 214 p. (A Fekete István műveit bemutató sorozat immáron 11. darabjaként megjelent elbeszélésgyűjtemény közvetlen folytatása a Kísértés című kötetnek. Sánta Gábor szerkesztő ezúttal is az író hagyományos kisprózáit gyűjtötte csokorba, de ezek a művek már az idősödő Fekete István alkotói tehetségét dicsérik. Az itt olvasható 41 írás mind a negyvenes évek végétől kezdődő alkotói korszak terméke: ekkortól néhány évig a már "osztályidegenné" vált Fekete István írásait csak a vallásos folyóiratok - az Új Ember és a Vigilia - közölték, közölhették. A keletkezésük időrendjébe sorolt elbeszélések nemcsak hogy még sohasem jelentek meg együtt, hanem néhány olyan írás is a válogatásba került, amely mindmáig kéziratban maradt. A "hagyományosan" ízléses kivitelű könyv - szintén jó szokást követve - az irodalomtörténész-szerkesztő tanulmányával zárul.)

Félévtizedkönyv, 2000-2005 : könyvtári tevékenység Somogyban szakdolgozatok tükrében.

   Szerk. Czinkné Bükkösdi Valéria. Kaposvár : Megyei és Városi Könyvtár, 2006. (A hagyományteremtő szándékkal megjelentetett kötet a kaposvári megyei könyvtár helyismereti gyűjteményének anyagára, közelebbről annak egyik, a tudatos állománygyarapító munka eredményeként számszerűleg is jelentős dokumentumtípusára, a szakdolgozatokra épül. A hallgatók munkái közül a könyvtárral, a könyvtárosi hivatással foglalkozók kerültek most egy kötetbe - a dolgozatoknak természetesen csak rövidített szövegét, főbb megállapításait tartalmazzák a tematikusan csoportosított írások. A gyűjteményes kötet a könyvtári tevékenység legkülönbözőbb területeibe enged bepillantást: szó esik az ezoterikus könyvekről, az internethasználatról és a biblioterápiáról éppúgy, mint a gyermekkönyvtárakról és a videotárakról, a megyei könyvtáron kívül pedig Tab, Fonyód, Siófok és Zamárdi könyvtárait is megismerhetik az olvasók. A húsz írást egybeötvöző könyvben a szakdolgozat-tömörítvények mellett néhány olyan anyag is helyet kapott, amely eredetileg belső felhasználásra készült. A rendhagyó módon hat év terméséből válogató "félévtizedkönyv" függeléke a tárgyalt időszakban keletkezett és a megyei könyvtár helyismereti gyűjteményében megtalálható szakdolgozatok bibliográfiáját tartalmazza.)

Ferenczy Erika: Doku �56 Siófok : visszaemlékezések

   Siófok : Balatonpress, 2006. 189 p. (Az interjúkötet hét siófoki vagy Siófokhoz kötődő forradalmár élettörténetét mondja el, hármas csoportosításban. Először a még élő - és Magyarországon élő - résztvevők emlékeznek, másodjára az emigrációba kényszerültek elevenítik fel élményeiket, végül azoknak a családtagjai szólalnak meg, akik maguk már nem tudták elmesélni a történetüket. "A kötetet Balázs Árpád siófoki polgármester vallomásos utószava zárja. Az ízléses kivitelű, kemény borítós könyv bevallottan abból a felismerésből született - természetesen az ötvenedik évforduló kínálta alkalmon túl -, hogy - a fél évszázaddal ezelőtti magyar szabadságharc résztvevői egyre gyorsuló ütemben távoznak az élők sorából: ezért a még élők kifaggatása, emlékeik rögzítésének lehetősége az utolsó állomáshoz érkezett". A személyes történelem megidézésével még hitelesebbé és hatásosabbá válik az ünnepi kötet mondanivalója: ilyen formában is emléket kell állítanunk azon honfitársaink önfeláldozó hazaszeretetének és szabadságvágyának, akik egyéni sorsukat és jövőjüket nem mérlegelve készek voltak szembeszállni a kommunista diktatúrával.)

Fésűs Éva: Hamupipőke cipőjében.

   Kaposvár : Kaposvár M. J. Város Közgyűlése, 2006. 127 p. (Kaposvár egyik legnépszerűbb polgárának, sőt díszpolgárának, a nyolcvanéves költő-meseíró Fésűs Évának ez a kötete válogatást nyújt eddigi munkásságából. Az Örökség - Kaposi kiskönyvtár sorozatban megjelent könyv két fő részre tagolódik. Az első, a "Mesevilág” című rész elsősorban a pöttöm olvasókhoz fordul, hiszen meséket és gyermekverseket tartalmaz: főszereplői a setesuta őzike, a Kukkantó névre hallgató manó, a szélfiúcska, a kíváncsi királykisasszony meg a többiek, mindazok, akik már évtizedek óta benépesítik ezt a jellegzetesen "fésűsévás” gyermeki világot, s megnemesítik, megédesítik, élhetőbbé teszik a nagyobbakét... A "Versek és játék” című második rész már főleg az "igazán” nagyokhoz, a felnőttekhez szól, mégpedig a szerző halk szavúan is erőteljes gondolati lírájának legszebb darabjaival. "Nálad találtam meg minden mesémet, ...magadhoz öleltél mindörökre” - írja Vallomás Somogynak című, a kötet elején álló, mottóként is értelmezhető versében a Cegléden született, de 1950-től Kaposváron élő írónő.)

Frech József: Nagyberki életrajzi lexikon, 1725-2005.

   Kaposvár : Somogy M. Honismereti Egyesület, 2006. 110 p. (Az ismert és tapasztalt, már több könyvet maga mögött tudó költő-helytörténész ezúttal 280 esztendő históriáját beszéli el kedves faluja múltjából - kistelepülések esetében különösen figyelemreméltó módszerrel, több mint 150 személy életrajzra révén. A mű ábécérendbe sorolt "szereplői" közül az 1725-ben született gróf Niczky Kristóf a legidősebb. Az arisztokraták és földbirtokosok mellett elsősorban persze parasztgazdák, kézművesek, tanítók, orvosok életútja bontakozik ki a lexikon lapjain, s fonódik össze egyetlen névvé, ami nemcsak települést jelöl, hanem egyéni és közösségi sorsot is: Nagyberki. A szerző szem előtt tartotta a kézikönyvek s különösen a lexikonok legfontosabb ismérveit, tehát az ítéletmondás nélkül korrektséget, az adatszerűséget, a pontosságot. Ezektől a követelményektől akkor sem tekintett el, amikor a saját magáról szóló szócikket írta" A szívós kutatómunka mellett elsősorban az összegyűjtött anyag következetes, az alapelvekből sohasem engedő feldolgozása az, ami példaként szolgálhat a többi somogyi település helytörténész-lokálpatriótái számára is. A könyv a rövidítések jegyzékét, a felhasznált irodalmat és az adatközlők névsorát is megadja.)

Gyökerek : a Dráva Múzeum tanulmánykötete

   Szerk. Mészáros Ádám. Barcs : Dráva Múzeum, 2006. 173 p. (A barcsi múzeum immáron negyedik alkalommal megjelenő évkönyve ezúttal a Dráva menti horvátság történetét kezeli kiemelt témaként. A szerkesztő előszava szerint a közölt írások "számos, eddig publikálatlan adatot tartalmaznak a migráció és az etnikai viszonyok, a gazdaság- és a vallástörténet témaköréből". Az angol és horvát nyelvű összefoglalókkal is ellátott kötet nyolc tanulmánya mindazonáltal a helytörténet és a néprajz legváltozatosabb területeit öleli fel: szó esik a középkori és kora újkori hulladékgödrök régészeti leleteiről éppúgy, mint a török kori keresztény hitéletről, az egyházi nagybirtokok történetéről vagy a vidék természeti földrajzáról. A fekete-fehér és színes fényképekkel illusztrált, ízléses kivitelű és színvonalas kötetet a drávaszentesi kulákdeportálásról, a Horváth Béla szemészprofesszor életművéről és a somogyi csárdásról szóló tanulmány zárja.)

Györe Béláné Sipos Ilona: Babay József, 1898-1956.

   Nagyatád : Nagyatád Város Önkorm., 2006. 80 p. (A kisalakú könyv a nagyatádi születésű író halálának ötvenedik évfordulójára jelent meg. Egyrészt azokat a szálakat teszi láthatóvá, amelyek az íróvá-költővé vált Babayt mindvégig szülőföldjéhez kötötték, másrészt azt mutatja be, hogy az utódok, a mai nagyatádiak hogyan őrzik az író emlékét. A rövid életrajzot, vázlatos szerzői bibliográfiát is tartalmazó kötet bő válogatást közöl Babay József verses és prózai műveiből. A fekete-fehér képanyag mellett irodalomtörténeti-helytörténeti dokumentumok is értékessé teszik a Múltidéző című nagyatádi helytörténeti sorozat 16. köteteként napvilágot látott művet.)

Halász Gábor: A régi Balatonföldvár képes-levelezőlapokon.

   Veszprém : Agenda Natura, 2006. 143 p. (A szerző magángyűjteményének felhasználásával készült kötet a Balaton-parti települések régi képeslapjait bemutató könyvsorozat újabb darabja. Szerzője arra vállalkozott, hogy a századforduló és a 20. század első évtizedeinek immáron 60-100 esztendőnyire távolodott balatoni világát hozza közel az olvasókhoz. A rendkívül esztétikus kivitelű munka tematikus egységekben villantja fel Balatonföldvár múltját és a balatoni fürdőkultúra fejlődésének csaknem fél évszázados szakaszát. Ezzel a megoldással egymás mellé kerültek a legkorábban megjelent képeslapok, a parti és a belső villák képei, a szállodákat, éttermeket és cukrászdákat, a templomokat, a vasútállomást, a fürdőt és a kikötőt, a parti sétányt ábrázoló lapok, együtt jelennek meg a parkokról és szobrokról készült felvételek, végül pedig "érdekességeket" gereblyézett egymás mellé a gyűjtő. Az egyes fejezetekhez rövid szöveges tájékoztató is rendelődik. A múlt ismeretét és szeretetét egyaránt tükröző, ízléses munka tartalmi és esztétikai értékei mellett sajnos különösen szemet szúró a helyesírási és fogalmazási hibák nagy száma.)

Heidl György - Varga László: A csend barátja.

   [Budapest] : Kairosz, 2006. 129 p. (A Miért hiszek? sorozatban megjelent interjúkötet lapjain Varga László, a kaposvári Szent Imre-templom köztiszteletben álló plébánosa foglalja össze életútjának tanulságait. "Nekem a teológia az élet" - mondja az atya, akit minden a gyakorlatban érdekel. Laci atya szerint az általános iskolai és a későbbi megaláztatások, a győri bencés gimnáziumban folytatott tanulmányok, a katonáskodás "élményei" a Lentiben működő büntetőezrednél, a Bulányi György Bokor közösségével kialakított kapcsolat, a Budapesten és Szegeden megismert szemináriumi világ, majd a várpalotai, somogysámsoni és kaposvári papi szolgálat mind arra mutatnak példát neki és az olvasóknak, hogy miképpen működik mindannyiunk életében a Szentlélek. Az atya útja a fiatalkori lázadásoktól, kirúgatásoktól és szökésektől a hivatás elkötelezett vállalásán keresztül vezetett a karizmatikus mozgalomhoz, a sérültek gondozásához s a szentségimádás jelentőségének felismeréséhez, egyszóval a "csend" megértéséhez. S ahhoz a belső csendhez, amely az egyház közösségére, szentségeire való igazi ráeszmélés, rátalálás révén az erő forrása lett az ő számára is.)

Király István Szabolcs: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Somogyban, 1948-1989.

   Kaposvár : Szerző, 2006. 250 p. (A Somogy megyei múzeum volt igazgatójának könyve egy olyan gazdasági szervezet történetét és működését dolgozza fel, amely igen jelentős, sőt talán döntő mértékben nyomta rá bélyegét a 20. század második felének magyar paraszti életére. "Fontosnak tartjuk a téma tudományos igényű kifejtését azért is - írja a szerző -, mert a termelőszövetkezetek megítélését hol okkal, hol oktalanul szélsőséges vélemények kísérik." A hiánypótló kötet forrásainak zömét ugyan levéltári és szakirodalmi dokumentumok képezik, de a szerző az egykori tsz-tagok és -vezetők emlékezéseit is felhasználta. Fokozott figyelmet szentel a termelőszövetkezetek működését befolyásoló politikai és gazdasági döntéseknek, a szövetkezetek gazdálkodásának, vizsgálja a kedvezőtlen adottságú tsz-ek működését, s elemzi a szövetkezetek együttműködését is. A jegyzetek a szöveg közben találhatók, az irodalomjegyzék a kötet végén kapott helyet. A megértést számos táblázat és fotó segíti.)

Kovács-Schneider Magdolna: Újrakezdés a nagy világégés után, 1943-2002 : Ádánd

   Siófok : Balatonpress Kft., 2006. 264 p. (A nyugalmazott egyetemi docens könyve eklektikus tartalmú, sajátos stílusú és hangvételű munka, mely éppen sokszínűsége miatt tudja érzékletesen megvilágítani az észak-somogyi falu legutolsó évtizedeinek történetét. A személyes élményekre, emlékekre épülő, de sajtóközleményekből és levéltári forrásokból is merítő kötet kiemelten foglalkozik a mezőgazdaság és a Fekete István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet történetével, a tanácsi, majd az önkormányzati igazgatással, és megmutatja, milyen szerepet játszott a falu életében az asszonykórus és a Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület. A különösen szép kivitelű helytörténeti-művelődéstörténeti könyv kiadásával - a szerkesztő megfogalmazása szerint is - "olyan értéket sikerült előállítani, melyet a lokálpatrióták és az Ádánd iránt őszintén érdeklődők szívesen fogadnak".)

Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim.

   Szerk. Horváth János Milán. 2. kiad. Kaposvár : Somogy M. Múzeumok Ig., 2006. 269 p. (A hosszú életű somogytúri festőművész memoárjai már megjelentek nyomtatásban. Az új kiadás egyrészt abban nyújt többet, hogy fejezetcímekkel tagolva áttekinthetőbbé teszi az anyagot, amelyet az Amerikában élő Kunffy rokonság emlékei is kiegészítenek, másrészt számos eddig publikálatlan fotóval hozza közel az olvasóhoz Kunffy Lajos korát és művészetét. A fényképek és képillusztrációk az elbeszélés menetébe illeszkednek, egyfajta "képes krónikává” bővítve az íróként is kitűnő stílusú képzőművész visszaemlékezéseit. A kötet a Rippl-Rónai Józsefről szóló s máshol már szintén megjelent Kunffy-írást is tartalmazza, nemkülönben a festő és felmenőinek életrajzi összefoglalóját, valamint egy Kunffy-kronológiát.)

László István: Balatonszentgyörgy a második világháborúban.

   Balatonszentgyörgy : Községi Önkorm., 2006. 273 p. (A közismert szentgyörgyi helytörténész könyvét, amelyet fődíjjal jutalmaztak a somogyi falukrónika-író pályázaton, az ellentétek szerencsés ötvözése jellemzi. Egyszerre történettudományi munka és szépirodalmi alkotás, adatszerűen pontos, mégis olvasmányos, a szerző szemtanúként is tárgyilagosságra törekvő krónikás, a mű pedig ötvözi a helytörténetet, a hadtörténetet, az egyháztörténetet, a memoárirodalmat, sőt a történelmi riportot. "E könyv emléket állít a világégés történéseinek, helyi szereplőinek - olvasható a polgármester ajánló soraiban. - Kemény megpróbáltatások, örömök, bánatok, véres és vértelen harcok tárulnak fel e könyv lapjain"- A szerző filmszerűen villantja fel a háborús mindennapok megpróbáltatásait, a légitámadásokat, a frontkatonák küzdelmét, részletesen mutatja be a szovjet hadsereg erőszakosságait, kitér a holokausztra és a hadifogolysorsra, de humoros epizódokat is felsorakoztat. A könyv, amelynek forrásértékét a háborús emberveszteségek kimutatása, a balatonberényi plébániatörténet és a közölt naplórészletek is növelik, nem csupán a helyi olvasóközönség figyelmére tarthat számot.)

Marcali-Gyótapuszta

   Szerk. H. Rádics Márta. Marcali : Múzeum Alapítvány, 2006. 232 p. (A sokszerzős tanulmánygyűjtemény voltaképpen nem település-, hanem településrész-történet. A Múzeum Alapítvány kutatói hiánypótló munkát alkottak, mert a helytörténetírás eddig viszonylag kevés figyelmet szentelt a Marcalihoz tartozó Gyótapusztának. A sokszínű mű a település középkorától indulva a második ezredforduló utáni világba kalauzolja az olvasót. A földbirtokos Széchényi család történetével átszőtt s forrásértékű fényképekkel is ellátott uradalomtörténetet második világháborús falukrónika követi, amely egyszerre helytörténet, hadtörténet és a katonák-civilek sorsának helyenként megrázó dokumentuma. De szerepel a kötetben szinte az adattárak precizitásával készült egyháztörténet, helyet kapott iskolatörténet, könyvtártörténet, sporttörténet, s olvashatunk a helyi vadásztársaság múltjáról is. Az angol és német nyelvű összefoglalóval kiegészített kötet végén pedig kisebb, színes írások mutatják be a település életének jellemző vagy éppen különleges eseményeit, s nem utolsósorban lokálpatrióta lakosait. A nagyobb tanulmányok értékét a gazdag képanyag mellett a jegyzetapparátus, a kötet bensőségességét pedig - egyebek mellett - a lakók név és lakhely szerinti felsorolása fokozza.)

Matyikó Sebestyén József: Kaáli Nagy Dezső : a balatoni kikötők építője, 1868-1940.

   Siófok : Kálmán Imre Múz., 2006. 52 p. (A siófoki múzeumigazgató a modern Balaton megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett vízépítő mérnök életrajzát írta meg Kaáli Nagy Dezső halálának 65. évfordulójára. A Balatoni Füzetek - Siófok című kiadványsorozat első darabjaként megjelent könyv azonban nemcsak egy kiemelkedő képességű műszaki ember portréja - azé a mérnöké, aki 1912-től 1934-ig állt a siófoki székhelyű Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelősége élén -, hanem egyúttal gazdag képanyaggal ellátott krónikája a 20. század balatoni világának. A felhasznált képeslapok Tóth-Baranyi Antal gyűjteményéből származnak.)

Negyed évszázad� : 25 éve alakult a Balatonszabadi Népdalkör

   Szerk. Németh János. Balatonszabadi : Balatonszabadi Népdalkör Egyesület, 2006. 120 p. (A somogyi népzene közkinccsé tételében nagy érdemeket szerzett népdalkör múltját és jelenét bemutató ünnepi kötet elsősorban visszaemlékezésekre alapozva jelent meg. A figyelemfelhívóan szép borítójú könyv középpontjában tehát egy "emlékezésgyűjtemény" áll: volt és jelenlegi karmesterek, közigazgatási vezetők, művelődési szakemberek, kórustagok szólalnak meg a kötet lapjain. A memoárokat informatívan és hatásosan egészíti ki a falu történetének vázlata, a körnek írt levelek és a körről írt újságcikkek gyűjteménye, végül pedig a népdalkör képekbe foglalt - túlnyomórészt színes fotókon megelevenedő - históriája.)

Szabó Gyuláné - Takácsné Kamarell Alice: Az ápolás krónikája a kaposvári kórházban 1846-tól 2005-ig

   Kaposvár : Kaposi Mór Oktató Kórház, [2006]. 480 p. (A terjedelmes kötet összeállítása hiánypótló vállalkozás volt, mert az eddig megjelent kórháztörténetek csak viszonylag kis teret szenteltek az ápolás alapvető fontosságú munkájának. A mű 160 évet fog át, végigkísérve az ápolási munka fejlődését a megyei kórház megalapításától a jelenkorig, a gyógyító tevékenység kezdeteitől az ápolás tudományos szintre emeléséig. A történeti rész - amelynél természetesen az 1945 utáni eseményekre esik a fő hangsúly - időrendben, korszakokra bontva elemzi az összegyűjtött anyagot, az egyes periódusok eseménytörténetének lényegét már a fejezetcímben is megfogalmazva. A jegyzetek száma azért kevés, mert a kórházi irattárak dokumentumaira a szerzők nem hivatkoztak külön. A kötet második fele lényegében két részből áll: a Névjegy című, színes fotókkal ellátott életrajzgyűjtemény osztályonként-részlegenként mutatja be a vezető szakdolgozók tevékenységét. Az alapos munkával készült, ízléses kivitelű könyvet gazdag, csaknem 90 oldalas melléklet zárja, amely szinte önmagában is megálló kórház- és ápolástörténeti dokumentumgyűjtemény.)

Szaplonczay Manó élete és munkássága írásai és egyéb dokumentumok tükrében

   Sajtó alá rend. Varga István. Veszprém : Agenda Natura, 2006. 122 p. (A fonyódi városi könyvtár igazgatójának könyve a közkedvelt "Manó bácsi" születésének 150. és halálának 90. évfordulójára jelent meg. A dokumentumkötet több mozaikdarabból állítja össze a Balaton-rajongó orvos-író pályaképét: tőle és róla egyaránt közöl írásokat, méltatásokat, korabeli vagy már Szaplonczay halála után megjelent sajtótudósításokat. Önálló fejezetet kapott a család leszármazása, mint ahogy a Balatonról, az egészségügyről és Fonyódról szóló írások is egymás mellé rendeződtek. A szép kivitelű kötet gazdag fényképmelléklettel és a tudós orvos könyveinek borítóképeivel zárul: a fekete-fehér fotók eredetijét a Szaplonczay család és a fonyódi könyvtár őrzi.)

Szentgáloskér : községtörténeti tanulmányok.

   Szerk. Puskás Béla. Szentgáloskér : Községi Önkorm., 2006. 341 p. (A Somogy Megyei Temetkezési Kft. Igazgatójának újabb kötete hasonló felépítésű, mint korábban megjelent településmonográfiái: több tanulmányszerző közreműködésével készült, részben tematikus, részben kronológia szerint elrendezett fejezetekben járja körül a falu múltját és jelenét. A régészeti leletek elemzésétől a földtulajdonviszonyokon és az iskolatörténeten át a sporttörténetig vezeti végig az olvasót a megyeszékhelytől 26 km-re északra fekvő somogyi falu históriáján; a kötetnek erről a "krónikás" részéről személynév-, földrajzinév- és tárgymutató is készült. A könyv második része voltaképpen forrásgyűjtemény: községtörténeti dokumentumokat, Szentgáloskérre vonatkozó újságcikkeket, visszaemlékezéseket, életrajzokat közöl a szerkesztő, de helyet kapott itt a lakók névsora, a közérdekű információkat felsorakoztató fejezet, valamint településtörténeti kronológia s természetesen irodalomjegyzék is. Az amúgy is több szövegközi képet tartalmazó kötetet rendkívül igényes, részben fekete-fehér, részben színes felvételekből álló függelék zárja.)

Szirmay Endre: Kassától - Kaposvárig : naplóregény.

   Budapest : Révai Digitális Kiadó, 2006. 113 p. ("Már több mint két évtizede tanítok, nevelek, írok. Elvesztettem, visszanyertem, majd újra elvesztettem szülőföldemet. Mégis most is elevenen él bennem. Gondolataimban, cselekedeteimben, vágyaimban" - írja a Kaposváron élő költő-pedagógus a húszas évektől a hatvanas évekig ívelő lírai önéletrajzában. Az olvasó szeme előtt egymás után villannak fel a Felvidéken töltött gyermek- és ifjúkor képei, megelevenedik a harmincas évek kassai magyar gimnáziuma, megtudhatjuk, milyen volt felnőtté válni a világháború küszöbén, s hogyan élte meg egy fiatalember a híres-hírhedt kassai bombázást. A további állomások közül néhány: katonáskodás, majd nyugati hadifogság, hazatérés, tanári oklevél, tanítóképzés Dombóváron, az 1956-os forradalom" Kemény vizsgafeladatokat rótt az 1960-tól Kaposváron élő Szirmay Endrére a huszadik század: miképpen lehet magyarnak megmaradni a Trianon utáni Felvidéken, életben maradni a háborúban és a fogságban, s embernek lenni és maradni a 45, majd 56 utáni Magyarországon")

Tibol László.

   Szerk. Géger Melinda. Kaposvár : Tibol Lászlóné, 2006. 215 p. (A rendkívül szép kivitelű album méltó emléket állít a 2002-ben elhunyt nagybajomi festőművésznek, a város díszpolgárának. A könyv leghangsúlyosabb, több száz festmény és grafika reprodukcióját tartalmazó részét visszaemlékezések, cikkek, kiállításmegnyitók vezetik be, köztük a kötet művészettörténész szerkesztőjének tanulmánya is, amely teljességében mutatja be Tibol László festészetét. Ezek a bevezető részek - amelyeknek többsége angol és német fordításban is olvasható - nemcsak művészettörténetileg értékelik az életművet, nem csupán életrajzi adatokat közölnek, hanem az albumra való érzelmi ráhangolódást is segítik. A munka értékét nagymértékben növeli, hogy a kötet végén a művek alkotásjegyzékét is közli a szerkesztő az egyes festmények és grafikák keletkezésének időrendjében. A katalógus sorszámozása könnyen azonosíthatóvá teszi az album egyébként nem kronologikusan elrendezett képanyagát.)

Tóth Ferenc: Az első és a századik

   Budapest : TerraPrint, 2006. 197 p. (A szerző immáron több mint hatvanéves vadászmúltjának emlékei közül válogat. A cím vaddisznókalandokra utal, az egybegyűjtött 22 történet olvasóját pedig a somogyi erdőkbe kalauzolja a kaposvári erdőrendezőség nyugalmazott vadászati felügyelője. Az idős erőmérnök legújabb könyvének előszavában elárulja, hogy Fekete Istvántól - akit személyesen ismert - még az ötvenes években kapott biztatást vadász-írói munkájához. A néhány fekete-fehér felvétellel és festményreprodukcióval is díszített, hangulatos kötet méltán tarthat számot a somogyi természetkedvelők figyelmére.)

Vásárhelyi Tibor: Balatonboglár régi képeslapokon : válogatás Soós Endre gyűjteményéből.

   Veszprém : Agenda Natura, 2006. 148 p. (Más Balaton-parti településekhez hasonlóan Boglár képeslapjai is a századfordulóra, illetve a huszadik század első évtizedeinek világába kalauzolják el a művelődni és gyönyörködni vágyó olvasót. A könyvsorozat többi darabjához illeszkedve ez az album is tematikusan csoportosítva mutatja be a város és a fürdőkultúra múltjából merített képanyagot. Együvé kerültek a legkorábban kiadott képeslapok, a látképek, az egyes utcákat és intézményeket ábrázoló felvételek, s persze a kikötő, a fürdőélet, a halászat dokumentumai. De nyoma van a gyűjteményben a boglári história sajátos és felemelő fejezeteinek is: így a lengyel iskola épülete ugyancsak megjelenik a levelezőlapokon. Az utolsó részben, az "Érdekességek” között nem képeslapok, hanem fényképek és aprónyomtatványok szerepelnek; köztük - valóban kuriózum gyanánt - néhány boroscímke is. A különösen szép, informatív és ízléses album értékét a várostörténeti bevezető, valamint a képek részletes ismertetője növeli.)

Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története, 1055-2005.

   Budapest : Közlekedési Dok. Kft., 2005 [2006]. 549 p. (Az utóbbi évek somogyi vonatkozású szakkönyvtermésének egyik legfigyelemreméltóbb darabja megmutatja, hogy mit történt a Balatonnal és a Sió-csatornával az elmúlt évszázadokban. A több évtizedes kutatómunkával készült könyvet látszólag a Sió-zsilip körüli csatározások teszik aktuálissá, ugyanakkor Virág Árpád művéből kiderül, hogy a múltban is milyen gyakran folytak szakmai és társadalmi viták a Balaton vízpótlásáról. A szerző újra megvizsgálta a téma korábban keletkezett levéltári dokumentumait, de a legfrissebb kutatási eredményeket is tükrözteti könyvében, amely a további vizsgálatok során minden bizonnyal megkerülhetetlen forrásmunka lesz. Virág Árpád elsődleges célja az volt, hogy "a Sió völgyében az elmúlt századokban végbement változásokat a Sió térségének vízgazdálkodási fejlődésén keresztül a történeti valóságnak megfelelően napjainkig bemutassa”. Mindenekelőtt a Sió-völgy földrajzi, vízrajzi és hidrológiai adottságait jellemzi, majd időrendi és tematikus metszetekben részletezi a terület vízügyi históriáját. Különösen a térképezés és a folyószabályozás történetére, a Balaton-lecsapolási tervekre, a Sió-csatorna kezelésére és a zsilipépítésekre fordít figyelmet. De szó van a monumentális műben a Balaton vízállásváltozásairól, a Sió hajózásáról és a Sió-csatornának az üdülőövezetre gyakorolt hatásáról is. A bőséges forrásjegyzéket, névmutatót, valamint angol és német nyelvű összefoglalót is tartalmazó kiadvány értékét számos kép, táblázat és térképmelléklet mellett három 18-19. századi szabályozási terv forrásértékű közzététele növeli. A könyv elsősorban szaktudományos követelményeket van hivatva kielégíteni, de igényessége és szép kivitele garancia rá, hogy a "nagyközönség” is haszonnal forgathatja.)