Az első világháború okozta traumát, a katonai és gazdasági veszteségeket az ország a húszas évek közepére heverte ki. Az építészetben jellemző volt a múlthoz való visszakanyarodás. A templomépítészetben a neobarokk mellett a neostílusok terjedtek el országszerte.      Kaposváron is a román és a gót stílus megújult formáival készültek a század elején a templomok. (Szent Imre-templom, evangélikus templom, Nagyboldogasszony-templom - neoromán, református templom - neogót stílusban.)      A hagyományokhoz való ragaszkodás miatt nehezen indult meg az új jegyek, elemek, díszítések bevitele a templom külső megjelenésébe. A Magyar Iparművészet 1912-ben ezt írja: "...az új stílus éppen újdonsága miatt nem illik az egyház keretébe, amely mindig a hagyományok hűséges őre, az ősiségnek tiszteletreméltó fenntartója, az állandóságnak szimbóluma volt. Az egyház nem mehet a változó divatok ösvényén; nem válthat színt máról holnapra a divatos, tiszavirág-életű művészi szeszélyek szerint." (Az új művészeti stílus. In. Magyar Iparművészet, 1912. p. 330.)

Z. Soós István grafikája

A 19. század végén Kaposváron az evangélikusok száma a kiadott egyházkerületi névtár alapján még csak ötvenkilenc volt. A város rohamos fejlődésével azonban nőtt a lélekszám. Megfogalmazódott: szeretnék hitüket közösségben megélni. 1902-ben egyezséget kötöttek a reformátusokkal. Az istentiszteleteken közösen vettek részt, és hozzájárultak a református gyülekezet épületének fenntartásához. A világháború idején már keresték az önállósulás lehetőségét, külön kívánták tartani az istentiszteletet.      A várostól a régi tűzoltólaktanya épületét kapták meg 1917-ben. (Teleki utca 7.)      Időközben nőtt a gyülekezet létszáma, és az imaház már szűknek bizonyult. 1925-ben elhatározta a gyülekezet közgyűlése az új templom és lelkészlakás felépítését. Takáts Béla evangélikus lelkész szorgalmazására épült fel a templom és a lelkészlak.

A szükséges anyagi fedezetet téglajegyekben apránként szedték össze három év alatt. 1928-ban Sándy Gyula műegyetemi tanárt kérték fel a templom és a lelkészlakás megtervezésére, amely az építész tizenkettedik templomterve volt. A századforduló magyar építészettörténetében az ő neve úgy szerepel, mint "igényesebb és felkészültebb tervezője a téglaburkolatos, eklektizáló építészetnek".1

A templom a Horthy liget felől ( Berzsenyi park )

A vörös téglából készült, görög kereszt alaprajzú, hagymakupolás templom neoromán stílusban épült Harsányi Géza kaposvári építőmester kivitelezésében a város legszebb részén, az újonnan elkészült Honvéd téri parkkal szemben.      A munka emlékezetes eseménnyel indult. Ünnepi istentisztelettel kezdődött 1928. szeptember 19-én. Az alapkő megáldásánál azt a kalapácsot vették elő, amelyet "József nádor felesége használt először a budai vártemplom alapkőletételénél. Sándy Gyula egyetemi tanár mint az általa tervezett 12. templomra kérte Isten áldását."2 Kapi Béla püspök 1929 júniusában avatta fel a gyülekezet házát.

Kaposvári mesterek dolgoztak az épületen, a bádogosmunka kivitelezője Bartfeld Albert, az ácsmunkáé Rajz József volt. A templom berendezése a Mihalovits testvérek műhelyében készült. A műköves- és kőfaragó-munkálatokat Borovitz Imre végezte, a tetőfedést Pinterics Imre, a festő- és mázolómunkát Shrenvald Jenő.

A templomon megjelennek a szecesszió magyaros motívumai: növényi indák, tulipánok. Sándy Gyula tervező az eklektikus és a szecessziós elemeket ötvözte itt, ami a 20-as évek templomépítészetére jellemző volt. Ennél az épületnél is jól látszik a korszak jellemző vonása: az irányzatok, áramlatok egymás mellett élése. Az építész a felvidéki pártázatos stílus mestere volt, amit főleg a templomoknál alkalmazott. A kaposvári esetében az összetett íves pártázatot egy-egy gömb zárja le.

A fennmaradt építési napló megőrizte, hogy a vas- és lakatosmunkákat Dausek Géza, a kor híres kaposvári műlakatosa készítette. A jellegzetes csigavonal jelenik meg alkotásaiban.

A templom a lutheri tanítás szerint épült fel, amelynek középpontjában az ige és a szentségek (keresztség és úrvacsora) állnak"3. A jobb oldalról, a szószékről szól Isten igéje szól, a bal oldalon a keresztelőkútnál pedig a gyermekek részesülnek a keresztség szentségében.

A közepén álló oltárképet Halvax Gyula (1906-1984) kaposvári származású képzőművészeti főiskolai hallgató, a későbbi festőművész festette és ajándékozta a templomnak (foto: Fenyvesi Istvánné)

1945-ben a nyugállományba vonuló Takács Béla helyére Dubovay Géza lelkészt választották meg, aki 49 évig a hűséggel szolgálta híveit. A háború utáni nehéz időszak ellenére ekkor már kialakult egy bensőséges közösség a templomban. Felmerült, hogy szükség lenne egy gyülekezeti házra, ami a hitoktatásnak és a közösségeknek is otthona lehet. Szemerei Jánosnak, a gyülekezet harmadik lelkésznek nevéhez fűződik a templomhoz kapcsolódó lelkészlakás gyülekezeti házzá alakítása, az udvar felé új lelkészlakás építése, s a közösségi élet továbbépítése. 2011. év júniusában a Nyugat (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökének választották Szemerei Jánost.      Az épület külső-belső felújítására 2004-ben került sor. Az épület helyi védelem alatt áll.

Forrás: 1 Déry Attila: Magyar építészet, 1867-1945. Bp. : Urbino Kft., 2000. p. 185. 2  Jáni János: A Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye és gyülekezeteinek története. Kaposvár : Somogy-Zalai Evangélikus Egyházm. Esperesi Hiv., 2005. p. 135. 3 uo. p. 136.

Fotó: Horváth Péter