A század eleje a szecessziós banképületek építésének kora is. Kaposváron a város központjában épültek meg a pénz palotái, mint a városközpont meghatározó épületei. A bankok jobb anyagi helyzetben voltak a többi építtetőnél, ezért megengedhették maguknak a tervezés és a kivitelezés során az igényesebb megoldásokat.

Epizódok a takarékpénztár múltjából:      A Kaposvár Városi Gazdasági és Ipari Hitelszövetkezet alakult át 1904-ben részvénytársasággá Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Részvénytársaság néven. 400 000 korona alaptőkével jött létre, a kereskedők vállalkozása volt.      Berger Samu vezérigazgató és Németh István polgármester volt társulati elnök vezetése alatt az intézet forgalma emelkedett, és lassan Kaposvár városának és Somogy megyének oszlopos közgazdasági tényezőjévé vált.1

A részvénytársaság 1913-ban magába olvasztotta a Kaposvári Kereskedelmi és Iparbankot, s e célból újabb részvényeket bocsájtott ki, aminek következtében az alaptőke emelkedett.

A Fő és János utca sarkán levő Löbl-féle ház. Épült 1901-ben, lebontották 1914-ben

A Gazdasági és Ipari Takarékpénztár 1913-ban megszerezte a Löbl-féle és a Szerafin-féle házat. Az előbbit lebontatta, s a helyére építtette kétemeletes székházát. A kétemeletes bér- és intézeti székház terveit és kivitelezését a Lamping és Fia cég készítette. Az építés 1915 májusában fejeződött be, még ugyanabban a hónapban az építészt a frontra vezényelték.      A korabeli sajtó nem írt az épület átadásáról, a háborúról tudósított folyamatosan, az élelmiszerkészletek állapotáról, az elesettekről, a kitüntetett honvédekről. A Somogyvármegye című újság 1916 májusában csak azt említette, hogy a Kaposvári Gazdasági és Ipari Takarékpénztár 380 ezer korona jegyzést tett a negyedik hadikölcsönre.      Kaposvár hadikölcsönjegyzését elismeréssel nyugtázta a pénzügyminisztérium, ami szerint pénzintézeteink "kiválóan" szerepeltek. (Somogyvármegye, 1916. június 16.)      A háború alatt az erős infláció következtében új helyzet állt elő. A takarékpénztár számolva a szűkös pénzelhelyezéssel megalapította 1914-ben a Kaposvári Erzsébet Gőzmalom és Műjéggyártó céget2, 1917-ben a Gyermekruha- és Munkásöltöny Gyárat, majd a Szűcsáruházat és a Látszerészeti és Fényképészeti Szaküzletet.      Az 1918 decemberében történt fosztogatás tetemes kárt okozott gyermekruha- és látszerészeti üzleteiben. 1919-ben a proletárdikatúra az intézet vezetését átmenetileg saját kezébe vette.

Lamping József tervrajza az épületről

A takarékpénztár történetéről Bereczk Sándor Kaposvár című várostörténeti műve tudósít:      1920-ban alaptőkéjét 5 000 000 koronára emelte az intézet. 1922-ben alapította fűszer- és gyarmatáruosztályát, melyet részvénytársasággá alakított át 1923-ban. Ekkor alakult át a gabona- és szűcsáruüzlet is. "A fűszerkereskedelmi rt. és az áruosztály erősebb fejlesztése érdekében ezen üzletágak részére saját telkükön 1924-ben megfelelő üzlethelyiséget építtetett."3      A nagymérvű fejlődés Berger Samu vezérigazgató és Somssich Géza elnök és a tisztviselő kar áldozatos munkájának eredménye volt. Ennek következtében a "kis tőkével alakult pénzintézet... Somogy vármegye egyik legnagyobb és számottevő pénzintézetévé vált". Események a takarékpénztár életéből:      "1921-ben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank leányvállalata lett."4      1924-ben a bankot Horváth Andor építész terve alapján bővítették a Gróf Tisza István utcai mozi felé. (Gróf Tisza István utca 1/A)      1927-ben magába olvasztotta a Kaposvári Takarékpénztár Részvénytársaságot, 1929-ben pedig az Igali járási Takarékpénztár Részvénytársaságot. Szerves összefüggésben állt a központi önsegélyző szövetkezettel.5

A korabeli sajtó hírt adott a bank közgyűléséről: Megtartotta közgyűlését a Kaposvári Takarékpénztár Gazdasági és Ipari Bank Részvénytársaság = Új-Somogy, 1930. február 25.

Az épület képe a század elején

és az 1980-as években

2009-ben az épület a Fő utca felől

Lamping József emléktáblája az előtérben

A város belső, forgalmas helyén, a Fő utcán épültek fel Kaposváron a pénzintézetek. Az épület oszlopfői a klasszicista stílust idézik, mint Lamping József másik Fő utcai banképületénél, a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt. székházánál is.

A bank belül teljesen átalakult, kívülről viszont őrzi a tervező eredeti elképzelését. A külső épületszobrászati munkák feltehetően Borovitz Imre alkotásai. A műlakatos- alkotások az épületszobrászati díszítésekhez hasonló motívumokból készültek, ezáltal egységes megjelenést adtak a palotának. A század eleji szecesszió stilizált motívumai jelennek meg rajta. Az előcsarnok ablakrácsa és a főlépcsőrács a szecessziós kovácsoltvas-művesség választékosan szép alkotása.

Lamping József műlakatos munkákra vonatkozó tervei

Az épülethez szükséges világítótesteket a budapesti Első Magyar Üvegtetőgyár Rt. szállította. (Lamping József megrendelőlevele az üvegtetőgyárnak)

Dausek Géza műlakatos munkái.

Az üvegablak geometrikus mintázatában megjelennek a szecesszió jellegzetes fémes színei: a lila, a bíbor, a fehér, a kék árnyalatai

Az Állami Biztosító egyik városi fiókjának adott otthont az épület a 80-as években. "1998. novemberében a Bank Austria Creditanstalt Rt. új bankfiókot nyitott Kaposváron. A HypoVereinsbankkal történt fúziót követően a HVB Bank nevet viselte a Bank 2001. októberétől. 2007. 02.01-től az UniCredit csoporthoz tartozást követően a Bank Magyarországon is az Unicredit Bank Zrt. nevet viseli."6

Fotó: Arker Studió

Forrás: 1 Bereczk Sándor : Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 135. 2 Mérey Klára, T. - Kaposi Zoltán: Kaposvár ipartörténete. Kaposvár : Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2001. p. 134., 107. 3 i.m. Bereczk. p. 135. 4 Kaposvár : várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár : Kaposvári Városi Tanács, 1975. p. 368. 5 Nagy Magyar Compass, 1929- 30. p. 308. 6 Keszthelyiné Polgár Mária fiókigazgató közlése.