Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székháza

     Szecessziós stílusjegyeket hordoz az eredetileg lakóháznak készült TIT-székház épülete.
     A villában Vély György és felesége magángyermekorvos rendelője volt, ami "eredetileg az 1919-ben kivégzett Lewin Samu lakása volt".¹
     Lewin Samu (1855-1919) az első világháború előtt könyvelőként dolgozott Barcson, itt ismerkedett meg feleségével. A család Kaposvárra jött később, a Gróf Tisza István (mai Dózsa György) utcában építtették fel a villájukat a színház megnyitásával egy időben, 1911-ben. Városi legenda szerint Magyar Ede a tervezője, a kaposvári színház építésze. Erről azonban hiteles forrásunk nincs.² Más feltételezés szerint Himler Dezso a tervező, aki 1909-ben a Vidor-palotát is tervezte. (Ady-, Berzsenyi utca sarok)
     Lewin Samu - a város jómódú polgári köreiben ismert személyiség - a Strasser és Kőnig gabonakereskedő cég kaposvári kirendeltségének főnöke volt a háború alatt. A háború vége felé már a szegényekhez, a munkásosztályhoz közeledett. 1919-ben a Tanácsköztársaság egyik helyi vezetője volt. " A proletárdiktatúra idején a gazdasági élet minden területére kiterjedő tevékenységet folytatott."³
     1919 augusztusában Latinca Sándorral, Szalma Istvánnal, Tóth Lajossal, Farkas Jánossal együtt tartóztatták le. A fehér tisztek végezték ki ítélet nélkül a Nádasdi-erdőben.
     Barcson a városhoz való kötodése miatt utcát neveztek el a Tanácsköztársaság somogyi mártírjáról, Lewin Samuról.
     A villaépület egy nagypolgári család lakásszükségletét elégítette ki. A szobák száma, elrendezése a korabeli villáknak megfelelő volt. Az előterében lehetett a fogadószint, innen nyílt két nagyobb helyiség. Az emeleti részen voltak feltehetőleg a család háló- és lakószobái.
     Az államosítás után ebben a villaépületben működött a megyei könyvtár 1952 és 1964 között, az új könyvtár megnyitásáig. A kölcsönzői rész az utcai belépőből nyílt, mellette volt a raktár.
     A kölcsönzoi rész az utcai belépobol nyílt, mellette volt a raktár.

A nagyobb alapterületu szoba volt az olvasóterem 12 hellyel.
A 232,16 m² alapterületu lakást hamar kinotte a könyvtár

November 7-re rendezett
kiállítás 1953-ban

A felirat: A "kultúra megbecsült nálunk, nem üres szó, hanem élő valóság"

     Enyhén hajlított formák jelennek meg az épület díszítéseiben, a szecessziótól a szögletes vonal távol állt.
     A természetből vett stilizált motívumok ritmikus összhangban állnak a műlakatos-alkotásokban és az épületornamentikában. A műlakatosmunkákat a századelő híres műlakatosa, Dausek Géza 26 éves korában készítette. Előtte többéves gyakorlatot szerzett budapesti, grazi, lvovi lakatosműhelyekben. Kaposváron 1906-ban nyitott közös műhelyt Károly István lakatossal. A segédlajstrom bejegyzése szerint "műhelyükben 1909-ben már 8-10 segéd is dolgozott".4 Kaposváron számos épülethez tartozó erkélyt, lépcsőkorlátot és kaput állítottak elő a műhelyében, sokat szecessziós díszítéssel. Az inasok, segédek tanítása szívügye volt. Egyik segédje vallotta: "Dauseknél szabadultam fel, amire büszke vagyok. Mikor később munkát kerestem, és látták az aláírást a segédlevelemen, minden különösebb kérdezgetés nélkül felvettek, egész jó fizetéssel."⁵
     Az épülethez tartozó kerítés már csak régi fotókon látható.

Külön értéke az épületnek az eredeti színes ívelt és kör alakú üvegablak, amely a villaépítészet jellegzetes kísérője volt.
A gazdagabb családok házain a század elején gyakran fordult elő a színes üvegablak, amely a belső térben levő berendezési tárgyakat, tapétát foglalta összhangba.

Az üveg megjelenik a belső térben is. A 19. század végén, a 20. század elején a felül üveg, alul fa ajtó népszerű volt bejárati és belső helyiségek ajtajaként is, hiszen így a fény egyszerre több szobába is bejutott.⁶

A bejárat melletti ajtó üveges betétje igényes iparművészeti munka. A szecesszió már indulásakor hirdette a tárgyak elkészítésénél az esztétikai igényességet. Ez vonatkozott a házakon megjelenő díszítésekre, a műlakatos- és üvegmunkákra, berendezési tárgyakra is. A művészet és a kézműves munka közötti határok eltűntek. Az anyag megfelelő megmunkálása művészivé tudta emelni a hétköznapi tárgyakat is.
A megújítás eszménye azt hirdette: az élet maga legyen a művészet!

A fény rávetül az üvegajtóra a külso ablak által, ezáltal színekben kezd játszani.

Vegyes technikával készült üvegablak, a mintát belehengerlik az üvegbe,
majd homokfúvással matt felületeket képeznek rajta.

"Ernst Haeckel (1834-1919) német biológus könyvei is hozzájárultak a muvészet és a természet közötti kapcsolatok tudatosításához."⁶ Kunstformen der Natur (Muvészi formák a természetben, 1899) címu muvében természeti formákat, növényeket, állatokat színes konyomatokkal illusztrált.(kromolitográfia) A természetet muvészi módon ábrázolta. A szecesszió dekoratív díszítéseit a tervezok növénytani ismeretekre alapozva készítették, ezzel szemben a geometrizáló irányzat már sematikusan ábrázolt. Amikor a gyári tucat-termékek sablonjai elterjedtek, akkor már az alkotások "muvészeten kívülivé" váltak. Ezen villa esetében igényes iparmuvészeti munkákat láthatunk az épületen.

Az épület helyi védelem alatt áll

     A villa a szecesszió kedvelt sárga vakolatszínével készült, a 22. számú villához hasonlóan.
     A Somogy megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működik benne 1964-től. (Felavatták az ország első TIT-székházát = Somogyi Néplap, 1965. január 5. 1. p.)
     A 70-es, 80-as években az épületben ismeretterjesztő előadások, rendezvények, találkozók zajlottak, klubok működtek. A megváltozott szükségleteknek megfelelően az intézmény a 90-es években új alapokra helyeződött. A fő profillá a nyelvoktatás vált. Jelentős kezdeményezés volt országos szinten a nappali rendszerű nyelvi képzés bevezetése s a TIT Alapítványi Középiskola és Szakiskola létrehozása. Közben 2001-ben az épület külső felújítása is aktuálissá vált. Az épület átalakítását Borbás Gábor tervezte. A sárga helyett a vakolás zöld színt kapott, az eredeti díszítések meghagyásával. Közben az épület belső felújítása során faburkolatokat készítettek a tantermekben, irodákban is.

A TIT 160 éves évfordulójára kiadott képeslap

Forrás:
¹ Varga Róbert: A kaposvári Megyei Könyvtár története, 1945-1960 és a Somogy megyei járási könyvtárak megalakulása Kaposvár : Megyei és Városi Könyvtár, 2005. p. 28.
² Szigetvári György építész közlése.
³ Fülöp László: Kaposvár utcaneveinek névtani vizsgálata. Budapest : ELTE, 1981. p. 31.
⁴ Szabó Tamás: Kaposvári műlakatosok. Kaposvár : Magánkiad., 2003. p. 37.
⁵ Lévai József György: Hölgyek, urak és csodabogarak. Kaposvár : Kaposvári Városszépítő Egyes., 2005. p. 115.
⁶ Cragoe, Carol Davidson: Hogyan értelmezzük az épületeket? : építészeti tanfolyam. Budapest : Scolar, 2009. p. 173.
⁷ 7 Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest : Corvina, 1988. p. 90.

Fotó:
Horváth András

Irodalom:
Andrássy Antal : Somogy megye munkásmozgalmának kiemelkedo harcosai : életrajzgyujtemény. Kaposvár : MSZMP Somogy M. Biz., 1975. 224 p. ; 24 cm