Az 1864-ben alakult a Kaposvári Segélyszövetkezet a bank és takarékpénztár minden ágával foglalkozott. "A város legrégebbi pénzintézete főleg a kisemberek hiteligényeit elégítette ki heti törlesztési módozatok mellett".1 1906-ig a Berzsenyi utcában működött, 1906-ban foglalta el a Zárda és a Kontrássy utca sarkán felépült székházát, ami a város egyik legszebb szecessziós épülete volt2Tervezője ismeretlen, kivitelezője a fővárosi Himler (Edelényi) Dezső, aki ebben az időben a városban dolgozott.

A korabeli épületet ábrázoló egyetlen képeslap Szigetvári György építész gyűjteményéből

Kaposvári Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára, 1939

Új-Somogy, 1929

A segélyszövetkezet 1907-ben megalakította a Néptakarékpénztár Részvénytársaságot, amellyel közös vezetésben 1916-ig működött.      A város gazdasági életében jelentékeny szerepet vállalt, amelyet a korona értékének romlása után is szeretett volna megtartani. Ezért 1923-ban létrehozta a Kaposvári Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára Részvénytársaságot, amivel vezetősége azonos volt. A korona megszilárdulása után sikeresen működött tovább. Ügyvezető igazgatója 1929-től Fodor Gyula volt.3      Az igazgatói választmányban a neves kaposvári asztalos, Szarka János és a műlakatos Rózsa Ignác is képviseltette magát.4      A Kaposvári Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára Részvénytársaság 1930-ban magába olvasztotta a Kaposvári Segélyszövetkezetet.5

Kép Bereczk Sándor: Kaposvár című könyvéből

Z. Soós István rajza a takarékpénztárról (1910)

Zádor Mihály azt írja Kaposvár építészettörténetében: A rendkívül gazdagon díszített épületet Borovitz Imre építette. (221. old.) Az 1906-ban csak huszonhárom éves Borovitz feltehetőleg csak a műkő és szobrászmunkákat készítette iskolatársával, a veszprémi szobrászművésszel, Csikász Imrével. Az egész épület "tömeghatásában, egyes díszítőelemeiben bizonyos rokonságot mutat a szecessziós építészet magyaros ágával, amely Kaposváron kisebb súllyal érvényesül, mint az európai szecesszió általános jellege"6 és annak sajátos válfaja, a bankárszecesszió.      Levéltári adatok alapján 1930-ban Held György építész, építési vállalkozó belső átalakítást tervezett az épületen.7      A tornyos sarokház az idők folyamán teljesen megváltozott, elveszítette a régi korokat idéző szecessziós arculatát. Vele az az üzenet is megszakadt, amelyet a 20. század elején épült palota közvetíthetett volna a mának.      Már az 1970-es években tudatosodott: a város építészeti értékeinek átalakítása során az épületek jellege s vele az utcák egyéni hangulata változik meg. A századelő épületeinek többségénél megőrizték az épület eredeti formáját, ez a székház a kivételek közé tartozik. A kaposvári szecesszió egyik értéke ment veszendőbe! Csupor Tibor: Városunk védelmében = Somogyi Néplap. 1978. szeptember 24. 4. p.

Bereczk Sándor mérnök útmutatásai alapján a kaposvári utcák kereszteződésénél a sarki épületeket sok esetben 45°-os szögben sarkítva tervezték. Az épület ezt a sarokformát őrizte meg egyedül a régiből, a szecesszióra jellemző többi díszítés elveszett. Az épület ma a Somogyi Hírlap szerkesztőségének ad otthont.

Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p.138. 2 Uo. p. 138. 3 Nagy Magyar Compass, 1936-1937. p. 309. 4 Szabó Géza, F.: Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Budapest : Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete, 1932. p. 456. 5 Nagy Magyar Compass, 1930-31. p.586. 6 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p.221. 7 SML, Kaposvár rendezett tanácsú város polgármesterének iratai, 11389/1930.