A kiegyezés után, a "boldog békeidőkben" alakult ki Kaposvár sajátosan kisvárosi képe. A középületek mellett a lakóház-építkezés is új lendületet kapott, az építkezések száma megsokszorozódott. A kapitalista város kétarcúsága ugyanakkor élesen látszott: a város szélén nyomornegyedek (Iszák utca, Pécsi utca, munkáslakások a téglagyár körül) s a városközpontban reprezentatív épületek (bankok, színház, Igazságügyi Palota).1      1896-ban Németh István polgármester kezdeményezte az Esterházy-uradalom területén fekvő "Meggyes-telek" megvételét. 1897-ben létrejött a herceg és a város között az a megállapodás, mely szerint magas vételárért a város tulajdonába került a 25 holdas terület.      A várostervezést Bereczk Sándor főmérnök (1881-1924) végezte, a belváros építészeti arculata az ő hivatali idejében alakult ki. A terület felparcellázása során közintézményekre és lakóházakra is gondoltak. A reprezentatív épületek megjelenése serkentőleg hatott a magánházas építkezésekre is. A századforduló tájékára nemcsak a lakosság, hanem az épületek száma is megsokszorozódott.      A házak már többnyire kőből és téglából épültek, cseréppel vagy palával fedve. A város belső magja rövid idő alatt teljesen átformálódott.      Tavasszal beindult az élet a korzón. A farsangi bálokon kötött ismeretségek eredményeképpen boldog párok sétálgattak a Fő utcán. Erről tudósított 1908 márciusában a Somogyi Hírlap.

A könyvesboltok nyomdájában készült képeslapok megőrizték a századelő utcaképét

A családi házak esetében az építészeti stílusok nem különültek el teljesen. Egymással keveredve jelentkezett a késő eklektika és a szecesszió, gazdag díszítésekkel a homlokzatokon.      Amit az építkezések megkíméltek az évek folyamán, annak ma különleges értéke van. Őrzi a századelő hangulatát, amikor még messze volt a háború. Ebben az időben a jobb anyagi helyzetben élő embereknek lehetőségük volt rá, hogy lakóház-építkezésekbe kezdjenek. A mai Bajcsy-Zsilinszky, Ezredév, Kossuth utca igényes polgári házai ekkor épültek. Ez a belváros egyik legszebb része ma is! A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt az építési direktórium is hozott városfejlesztéssel kapcsolatos intézkedéseket a lakásínség enyhítésre. Ekkor készültek a mai Berzsenyi parknál levő munkáslakások. Az 1920-as években már csökkent az építkezések száma a század elejéhez viszonyítva. A Tisztviselőtelep szép, villaszerű házai 1924-29 között készültek el József Attila utca MÁV-lakásai 1924-27-ben.

Forrás: 1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 234. Irodalom:   Zádor Mihály: Kaposvár Budapest : Műszaki K., 1964. - 317 p. : ill. ; 21 cm