Az egykori Korona utca a város belső magjához tartozott. Családi jellegű házai a 19. század második felében épültek késő - romantikus és eklektikus stílusjegyekkel.
     A lakóházak földszinti üzletsora a város bevásárlóközpontja volt. Az egykori Gabona téren (Ady Endre utca vége) zajlottak a hetivásárok és a naponkénti kispiacok. Az itt zajló forgalom miatt üzletekkel népesült be a Korona utca. "A város kevés helyen enged bepillantást régebbi korszakaiba"1 - írja Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetében. Az Ady utca ilyen része a városnak, ezért érdemel "különös megbecsülést és védelmet". A város központi részének megőrzését szolgálja, hogy a Fő utca folytatásaként az Ady utca is sétálóutca lett.




     Az utcák burkolása a 19. század végén és a huszadik század elején került napirendre. 1900-ban a Korona, a Fő és a Berzsenyi utca kockakő burkolatot kapott. Kövezik a Korona utcát = Kaposvár, 1900. augusztus 23. A sártenger csak nehezen szorult ki a város többi részéről, bár a kikövezési javaslatot Bereczk Sándor már 1909-ben elkészítette. 1914-ben újabb terv készült, amely a belvárosi utcákat helyezte előtérbe, megvalósítását a háború megakadályozta.



A Gabona tér és a Széchenyi tér (a mai Kossuth tér) helyszínrajza századunk első évtizedében.
Térkép Kanyar József várostörténeti tanulmányából2

     A korabeli képeslapok bepillantást engednek a századelő belvárosának életébe. Az utca elején álló Korona Szálló átalakítása 1913-ban zajlott, amikor a szálló impozáns szecessziós középületté alakult.


Ady 1909-ben - első kaposvári látogatásának idején -
ilyennek láthatta a "kisváros" életét


Az utca elején Ady Endre kaposvári látogatásának
emlékére állított emléktáblát találunk





     Az Ady utca 1. számú ház késő romantikus műemlék jellegű lakóház. A szecesszió jegyei a részletképzésben jelennek meg, mint például az 1. számú ház párkányának növényi díszítésében - írja Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetében.
     Az 1. és a 3. szám alatti házban található szecessziós öntöttvas lépcsőkorlát és műlakatos- függőfolyosókorlát értékes alkotás.






     Az Erzsébet Szálloda mellett a Korona utca 1. szám alatt Szabó Lipót könyv-, papír- és zenemű-kereskedésében könyvnyomda és könyvkötészet is működött. 1903-ban alapított nyomdaintézetben készült a Kaposvár című lap, amely hetente kétszer jelent meg. Később a Somogyi Újságot nyomták itt. A kaposvári Somssich-gimnázium jubiláris emlékkönyve nagyszabású kiadása volt a nyomdának. Antikvár könyvek eladásával is foglalkozott.



Nagyítás a képre kattintva

     Kozma Andor (1861-1933) költő Kaposváron töltött gyermekéveire emlékszik Életem című önéletrajzi könyvében, amiben megelevenednek a korabeli házak, utcák. Bevillan egy kép a Korona utca egyik boltjának jellegzetes emblémájáról, az elefántról. Így ír erről: "Az utolsó kaposvári kép, amit tetszéssel szemlélek, egy szép kis fekete faragott elefánt, két hosszú és előre kunkorított fehér agyarral a városi nagyvendéglővel szemben a fűszerkereskedés felett." (Kozma Andor: Életem : Marcali-Kaposvár-Pest-Buda-Pápa az 1860-as években. Kaposvár : Somogy M. Múz. Ig., 2001. p. 57.)

Az elefánt a fűszerkereskedések cégére volt.
Feltehetőleg az 1950-es évek elején került le a házról.


Lájpczig Antal fűszerkereskedésének hirdetése
a Somogyi Képes naptárban(1864)
Nagyítás a képre kattintva


     Az utcába települtek a vasboltok, mert a nagy vásárok alkalmával a faluról érkezett emberek itt vásárolták be a mezőgazdasági vasárut, az iparcikkeket. A Geiszler-féle vasbolt először a Széchenyi téren, később a Korona utca földszintjén működött. 1913- után a Fő utca 17. szám alá költözött.


A Geiszler János és Fia cég vaskereskedése volt
az összes kaposvári üzletek között a legrégibb


Sóhr Pál vasnagykereskedése Somogyország
legnagyobb és legismertebb üzlete volt

     Népszerűek voltak a "repülő boltosok" is, akik nyakukba akasztott kosárban árultak sokféle terméket szíves szóval, dicsérettel...





Spitzer Emil üveges üzlete a Korona utca 12. szám alatt
Somogy vármegyében az egyik legnagyobb volt

     Az utcában szebbnél szebb kirakatok és üzletek sorakoztak.
     Egy híres női divatárubolt, Grünwald Lipót üzlete a Lőw Divatház működött a 2. szám alatt.
     (Lőw Mór 1852-ben alapította a céget.) Az épületben (Korona Szálló) tartották üléseiket a Nemzeti Kaszinó tagjai. A 3. szám alatt a Kaposvári Hitelszövetkezet, Stampfer és Popper férfiszabók, a 4. szám alatt pedig a Kaposvári Kereskedelmi és Iparbank székhelye volt 1909-ben.
     A Korona utca 6. szám alatt Stern Albert bútorüzlete konyha- és előszoba-berendezéseket, díványokat kínált. Mellette bútorjavítással, kárpitosmunkával is foglalkoztak. Spiegel Dávid porcelán- és üvegkereskedése is ezen szám alatt volt.
     A Korona utca 7. szám alatt Gerő Zsigmond könyvkereskedésében egy kizárólagosan magyar művekből álló 1000 kötetes kölcsönkönyvtár állt a közönség rendelkezésére. A havi olvasási díj: 1 korona 20 fillér volt (1902). Könyvnyomdai munkákat, meghívók, táncrendek készítését is vállalták.
     A Darnay Béla és Fivére vaskereskedés is a Korona utca 7. szám alatt működött a század elején. A híres műkőgyáros vállalkozó, Borovitz Manó a 9. számú házban lakott.
     A Korona utca 13. alatti házban Szenes Emil üveg- és porcelán kereskedése üzemelt.
     A 14-es szám alatt Spitzer Samu varrógép-, kerékpár- és fényképészeti kellékes üzlete volt. Itt árulták a híres Paff és Singer varrógépeket. Deckert Ferenc vaskereskedő is árusított itt.



     Az Ady Endre utca épületei - három új kivételével - Kaposvár védett értékei közé tartoznak (2001). "A város legegységesebb eklektikus együttese az Ady Endre utca 3-5-7. számú lakóházak."3
     A 10. és 4. számú ház a kaposvári szecessziós lakóházak szép példája, de több házon is találunk még szecessziós stílusjegyeket.
     A lakóházakon kevés öntöttvas alkotás található a városban. Ennek példája az Ady Endre utca 1. és 3. szám alatt levő szecessziós díszítéssel készült erkélykorlátok.





     Nehéz a kaposvári épületek stílusának megállapítása, mivel az építészek többsége a "történeti stílusok utánzását felváltó új építészeti formakeresés időszakában is kitartott a neo-stílusok mellett".4








A műemlék környezetbenlevő védett "Három testőr" elnevezésű ház padlástéri ablakaiban Athos, Aramis és Porthos szobra tekintett az utcára hajdan





Eredeti alkotás a szobaerkély felett az angyalt ábrázoló szecessziós bádogosmunka (Szabó Tamás bádogosmester közlése)





     Az emeleti ablakok páros és hármas íves záródású, szegmens ívű díszes szemöldökpárkánnyal készültek5




     A földszinten hajdan Varga Miksa divatáruháza, Dietrich József fűszer- és csemegekülönlegességeket áruló üzlete és Goitein Mór óra- és ékszerboltja volt








     Ez a ház Langsfeld Mór fényképész műterméről is híres. "A jó nevű fényképész az 1860-as években költözött Kaposvárra, ahol akkoriban nagy vásárokat tartottak. 1887-ben az egyik vásár idején történt rablótámadás alkalmával két tettes tűzharcba keveredett az üldözőkkel, akik lelőtték őket. Iratok hiányában nem lehetett megállapítani a kilétüket. Langsfeld Mór ötlete volt, hogy a halottakat fényképezzék le, majd a fotókat küldjék el azonosításra valamennyi börtönbe. (A fényképek alapján az azonosítás sikerült.)
     Langsfeld Mór ötletéről a korabeli lapok is tudósítottak, s a kriminalisztika ettől kezdve alkalmazta a fénykép alapján történő azonosítást."6





     A helyi védelem alatt álló ház párkánymegoldása kapcsolódik a szomszédos házakhoz, ami egységet ad az utcaképnek. Az ablakok keretezése már a szecesszió idején készült.7









Az ablak díszítése hajlékony szecessziós formájú díszből áll








Hajdan a Lengyel Testvérek vaskereskedése és Csajághy Antal óra-ékszer üzlete volt itt8

     Csajághy Antal szerény körülmények között 1900-ban nyitotta meg Korona utcai üzletét, amely idővel a Dunántúl egyedülálló ékszerüzletévé és órajavító műhelyévé vált.





     A szecessziós stílus és a romantika keveréke ez az épület. Helyileg védett utcai homlokzata van, amit a felújítás során megőriztek. Az utcában van ellenpélda is, amikor a tetőtér kihasználásának érdekében a 6. számú háznál az emeletráépítés eltorzította a ház homlokzatát (Zálogház).



Juan Gyenes szülőháza a Korona utca 10. számú ház

     Gyenes János (Juan Gyenes) (1912-1995) kaposvári születésű világhírű fotóriporter, fotóművész, a spanyol királyi udvar fotósa. Testvére Reményi-Gyenes István író. Édesapja Gyenes Izsó hegedűművész, a kaposvári zeneiskola alapítója.
     Juan Gyenest1993-ban Kaposvár város díszpolgárává választotta. Szülővárosának adományozta fotóit, az ebből készült állandó kiállítás a Vaszary Képtár galériáján kapott helyet (Fő utca 12).
     Ragaszkodott hozzá, hogy minden egyes róla szóló életrajzi cikk, könyv így kezdődjön: "Született Kaposváron, Magyarországon."












Betnár hirdetése a Somogyi almanachban (1912)

     Az utcát lezáró épület a késő eklektika idején emelt védett lakóépület.
     A házat Betnár-Tokajy-házként ismerték. Betnár Nándor biztosítási ügynök irodája a Kontrássy 3. szám alatt volt. Tokajy mérnök 1906-ban vette el feleségül Betnár húgát, utána közösen alapítottak vasgyárat.
     A Betnár és Tokajy cég kaposvári gépgyára részvénytársasággá alakult 1906-ban. Ez az iparvállalkozás a hasonló külföldi gyárakkal igyekezett felvenni a versenyt. Előkelő fővárosi pénzintézetek is érdeklődtek a részvénytársaság iránt - írta a Somogyvármegye című korabeli napilap.
     A vármegye birtokosait körlevélben szólították fel részvények jegyzésére, amit a Somogy Megyei Takarékpénztárnál tudtak megtenni. (Gépgyár r. társaság Kaposváron = Somogyvármegye, 1906. május 23.)





     Az "1910-12 közötti évekre tehető a mai Ady Endre utca 15. számú ház építése, melynek erkélykorlát-mintázata az egyik legmozgalmasabb vonalvezetésű a szecessziós időszakban készültek közül."8


Az erkély művészi igényű munkája
Dausek Géza alkotása


A "párkány alatti fríze művészi alkotás, és jellegzetesek a toronysisakok." - írja Szabó Tamás a kaposvári műlakatosokról szóló könyvében

     "Az udvari épületekben neves lakatos-, esztergályos-, motorjavító-, bádogosmesterek dolgoztak (Dausek Géza, Hanzeli István). Az Ady Endre utca. 4. szám és a 15. szám Lencz Sándor kaposvári építész munkája. Érdekességük a homlokzatból kiugró erkélyszobarészek. Ilyen egyedi építészeti megoldás még a Fő utca 22. és a Németh István fasorban a 9. szám alatt látható." (Szabó Tamás közlése.)





     Az Ady és Berzsenyi utca sarkán épült szecessziós jellegű, helyileg védett utcai homlokzatú lakóépületet dr. Vidor Ferenc kaposvári ügyész építtette, róla nevezték el Vidor-palotának. Ő a zsidó hitközség vezetőségi tagja volt.9.


Az épületet Edelényi Himler Dezső építész tervezte 1909-ben


A palota az egykori Széchenyi téren



     A Lechner Ödön által képviselt "magyaros szecesszió" szép példája a ház. A földszinten, Schön Jenő divatáruházában vásznat, kelengyét, női ruhákat árultak.



A Vidor-palota a szecesszió jellegzetes sárga, zöld színösszeállításával a századforduló színvilágát hordozza

     Fiatal építészek csoportja 1905-ben kezdte összegyűjteni a népi építészet emlékeit. A nemzeti hagyományok ápolása előtérbe került. Lelkes kutatók indultak el összegyűjteni a magyar nép motívumkincseit. (Bartók Béla, Huszka József, Malonyai Dezső.) A díszítőelemeket szabadon használták fel a műlakatos-, üveg- és épülettervező-mesterek mintakönyvekből. Egyforma minta nem készült, egyedi alkotásokat hoztak létre.







     A Berzsenyi utca 2. számú ház bejárata felett az építész, Himler Dezső megörökítette a nevét. Épületplasztikája növényi díszítésekben gazdag: levelek, termések, indák kerültek a homlokzatra





Dausek Géza műlakatos erkélykorlátaiban a méh és a szitakötő motívuma jelenik meg. A szitakötő különleges formájával gyakran megihlette a szecesszió mestereit, előfordult ékszereken, bútorokon, üvegeken is

     A Berzsenyi utca 2/B számú ház is a magyaros szecesszió szép épülete. "Míves kapuzatával, historizáló homlokzatával jellegzetes példája a város bérpalotáinak."10



Forrás:
1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 194.
2 Kanyar József: Kaposvár : várostörténeti tanulmányok. Kaposvár : Kaposvári Városi Tanács, 1975. p. 602.
3 Zádor Mihály: i.m. p. 193.
4 Uo. p. 192.
5 L. Balogh Krisztina közlése.
6 Tourinform Kaposvár.
7 uo. p. 194.
8 Szabó Tamás : Kaposvári műlakatosok. Kaposvár : Magánkiad., 2003. p. 37.
9 Magyar zsidó lexikon. szerk. Ujvári Péter. Budapest : Pallas, 1929. p. 452.
10 Szigetvári György : Az én Kaposvárom. Kaposvár : Kaposvárért Közalapítvány, 2002. p. 103.


Irodalom
    Somogy vármegye almanachja, 1909.
    Roboz István: Somogyi képes naptár 1864. szökő évre katholikusok, protestánsok, görögök és zsidók számára . Kaposvár : Hagelman, 1868.


Szkennelt anyag:
     Csonka Béla: Kaposvár. Kaposvár. 2., bőv. kiad. Kaposvár : Mahir Somogy M. Ig., 1991. p. 40.
     Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése . Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925.


Fotó:
    Arker Studió
    Szentes Lajos